Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	Önrendelkező közösségekben a jövő vélték magyar polgármesterek, svájci és spanyol pénzintézetek képviselői a Védegylet Gazdaság helyben? konferenciáján Védegylet-sajtóközlemény, Budapest, 2012. június 11.
Szerző:
Sorozatcím:	Parola
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	2012
Szám:	3
Oldalszám:	20
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
Megjegyzés:
Annotáció:

A Védegylet Egyesület június 7–8-án megrendezett „Gazdaság helyben?” konferenciáján telt ház előtt zajlottak parázs viták az újonnan megalakult foglalkoztatási szövetkezetekről. Nagy taps kísérte a meghívott polgármesterek válság idején is életképes, példaértékű helyi munkahelyteremtő kezdeményezéseit, a sikeresen működő szövetkezeteket és a felelős vállalkozásokat. A több éves múlttal rendelkező spanyol és svájci helyi pénzrendszerek és etikus bankok mellett számos magyar példa is bemutatkozott. Az előadók kivétel nélkül a társadalmi összetartozás felélesztésében látták a gazdasági válság megoldását.
Az önkormányzatoknak élettereket kell kialakítaniuk, amikben mindenki megtalálja a helyét – értettek egyet egymással Rozsály, Pázmánd és Egerág polgármesterei. Ennek egyik módja a munkahelyteremtés: az észak-kelet magyarországi Rozsálynak szociális földprogramja és helyi piaca van, Egerágon az idősek szaktudása alapján termesztenek a közétkeztetésben használt haszonnövényeket, Pázmándon az ország legolcsóbb családi napközijét hozták létre. A döntéshozók állítása szerint azonban mindezek nem lennének sikeresek, ha a falunapok, helyi tévék, csere-bere piacok, utcabizalmi hálózatok nem kovácsolnák össze önrendelkező közösségekké a települések lakóit.
Tudatosság is kell a bizalmi kapcsolatok mellé, hogy a kereslet helyi szinten fedni tudja a kínálatot, mondta Leitold László, a Balatoni Korona helyi pénzrendszert működtető Zrt. elnök-vezérigazgatója. Így a helyben termelt áru vásárlásával a profit a településen marad, kisebb a termék ökológiai lábnyoma és a környék is prosperál. Vásárlásnál szempont lehet még a társadalmi esélyegyenlőség támogatása, amiért a mindennapokban bárki tehet – derült ki a konferencián. Ehetünk a Kék Madár Alapítvány fogyatékossággal élőknek munkát adó Ízlelő éttermében, vásárolhatunk a hátrányos helyzetűeknek munkát adó Közösségi Szociális Szövetkezet Adományboltjában, vagy a Völgység Kincse Gyömölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezetben, és öltözködhetünk a Romani Design boltból. Az agráriumban az együttműködés meg tudná oldani a helyi termékek értékesítési problémáit, véli Dr. Szabó Zoltán, a Hangya Együttműködés ügyvezető titkára. Pablo Ascasíbar, a spanyol Agresta szövetkezet tagja elmondta, hogy a gazdasági válság ellenére a szövetkezetek képesek voltak új munkahelyeket teremteni.
A magyar kormány is a munkanélküliség problémáját igyekszik megoldani az idén létrehozott foglalkoztatási szövetkezetekkel, ismertette Patay Vilmos, Fideszes országgyűlési képviselő.
Az viszont, hogy e szövetkezetek megalakulását miért köti a kormány 500 főhöz, egyelőre magyarázatra vár. Németh László, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke szerint a kikötés ellenébe megy a nyugat-európai értelemben vett szövetkezeti alapelveknek, a szolidaritásnak, a demokratikus működésnek, az önrendelkezésnek, és a társadalmi integrációnak.
„Közösségekben gondolkodunk” – mondta Molnár Csaba a Magnet Banktól, ahol az ügyfelek rendelkezhetnek arról, hogy befektetésükkel milyen szociális ügyet támogatnak. A közelmúltban debütált ÖkoTakarék modell ugyancsak a közösségi élet fejlődését tűzte ki célul: a takarékszövetkezetnél kedvezményes hitelhez juthat, aki társadalmi vagy környezeti szempontból hasznos célra igényel forrást.
„A gazdaság nem tud működni közösség nélkül” – mondta Bódis Krisztián, a Hungaropiactól, ahol a kereskedéshez még pénz se kell. A zártkörű klub tagjai egy együttműködő piacon vásárolhatnak egymástól barter utalvánnyal. Egyszerre erősíti a társadalmi összetartozást és emeli a termelők és termékek színvonalát a spanyol SEL (Systeme d’échanges local) szívességbank, ahol a 15–150 fő között folyó cserekereskedelem és a rendszeres közösségépítő találkozók során a hátrányos helyzetű emberek a társadalom teljes értékű tagjaivá válnak. Az Autonómia Alapítvány kísérleti pénzügyi fejlesztő programja egy hazai társadalmi integrációs program, amelyben a résztvevők saját maguknak hitelezve oldják meg financiális problémáikat, miközben közösségi élményben részesülve és pénzügyi fejlesztésen átesve képessé válnak arra, hogy pénzügyeiket önállóan vigyék a jövőben.
Előadók és hallgatóság egyetértett abban, hogy a konferencián ismertetett sikeres példák terjedését szolgálná, ha a politikai és a jogi környezet támogatná az állampolgári autonómiát, kezdeményezőkészséget és az együttműködéseket. Az alternatív gazdasági, pénzügyi rendszerek pályáztatásának szakértők bevonásával és hosszú távú célokat szem előtt tartva kéne történnie, a közösségi önrendelkezést és a vállalkozások piaci boldogulását ösztönözve.
http://vedegylet.hu/index.php?page=news&news_id=1469

Parola archívum