Parola archívum

Nyomtatóbarát változat A cikk linkjének elküldése e-mailben

Cím:	A falusi turizmus szerepe a térségfejlesztésben
Szerző:	Kórikné Terebes Mária
Sorozatcím:
Rovat:
Folyóirat:	Parola
Állomány:
Év:	1996
Szám:	1
Oldalszám:	7.
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	falusi turizmus, idegenforgalmi fejlesztési program
Megjegyzés:
Annotáció:

Kistérségi fejlesztőmunka

A falusi turizmus szerepe a térségfejlesztésben

A térség természeti adottságaira, a népi építészeti hagyományokra és magyaros vendégszeretetre építve kezdtük el az idegenforgalmi fejlesztési programot a térségben élők foglalkoztatására, a várható társadalmi és gazdasági fejlődés reményében.
A térségi munkanélküliség egyik fő oka a helyi mezőgazdaság alacsony foglalkoztatási szintje.
A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a munkanélküliek olyan emberek akiknek koruk és kvalifikáltságuk nem teszi lehetővé az elhelyezkedést.
Mint tudjuk a nyugat-európai példákból, ott is a mezőgazdaság válságos helyzete hozta létre a falusi turizmust.
Kisebb farmergazdaságok alakultak és a több lábon állás elvét követve a gazdálkodás mellett vendégfogadással is foglalkoztak, ezzel is stabilizálták a család jövedelmét.
Céljaink között szerepel a térségben önálló egzisztenciát teremtő magángazdaságok létrehozása, elterjesztése, kiegészítő jövedelmek szerzése a vállalkozó szellemű lakosság részvételével.
A korábbi években már voltak kezdeményezések a térségben falusi turizmusba való bekapcsolódásra és a családok tisztes jövedelemhez jutottak általa.
Ez a példa mindenképpen húzóerő lesz a jövendő foglalkoztatottak számára.
A tevékenység során nem csak szállásadásból származhat jövedelem, hanem étkeztetésből és a saját termelésű javak értékesítéséből is. Ezzel a magángazdaságok csökkenthetik a termékek értékesítési problémáit.
(Nyugati példák szerint ez a termékeladás 20%-ot tesz ki.)
A fejlesztési program során a gazdák nem csak az említett tevékenységgel szerezhetnek jövedelmet, hanem a csatolt tevékenységeken keresztül is, mint öko-túravezető, túravezető, lovas-túravezető, vízi-túravezető
A vendégek kalauzolásába a fiatalabbak is bekapcsolódhatnak, ezzel is a család anyagi helyzetét stabilizálhatják.
A majdnem elfelejtett népi kismesterségek gyakorlása bemutatása az, amely a következő kiegészítő forrás lehet.
A turisták igen szívesen próbálják ki a népi mesterségeket, élmény számukra. Ezzel erősödik a helyi kultúra identitása is.
Mint tudjuk a nyugat-európai munkaerő munkaidejének csökkenése következtében a szabadidő nő, nő a túrázások száma, és csökken a túraterületük, így a tágasabb keleti természeti környezet megfelelő vonzerőkkel és szolgáltatásokkal célponttá válhat.
Az urbanizáció káros hatásai elől, a hazai lakosság is mindinkább az érintetlen zöld övezetbe menekülne.
A mutatók alapján kiderül, hogy a napjainkra egyik húzóágazattá vált turizmuson belül mindinkább a falusi turizmusnak van perspektívája.
Ezzel összefüggésben a vállalkozó szellemű vidéki családoknak, ha vállalkoznak a képzésre és elérik a piacképes szintet van kiegészítő jövedelem szerzésre lehetősége.
A térség 11 településén a természeti adottságokra épülve, településenként a kezdeti időszakban átlagban egy 25-30 családot lehet foglalkoztatni a fejlesztési program keretén belül.
Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a magyar üdülési szokásokat, amely jelenleg évi két-három hónap.
A külföldi, nyugat-európai turista három négy hónapos időszakban túrázik változó célterületekre.
Ahhoz azonban, hogy ezeket a rétegeket megnyerjük a fejlesztési program szerint is igen sokat kell tenni a képzésben és piacképes termékeket kell létrehoznunk.
Saját arculattal és specialitásokkal a másságot hangsúlyozva hatékony régiómarketinget kell kidolgoznunk és lépésről lépésre megvalósítani a közös siker érdekében.

Kórikné Terebes Mária
idegenforgalmi manager
Tiszatér
(Falusi Turizmus Tájékoztató
1995. december)

Parola archívum