Cím: | Adatbázis a tudás bázisa |
Szerző: | Rócza Gábor |
Folyóirat: | PC Lemezújság |
Állomány: | |
Év: | 1992 |
Szám: | 31.szám |
Oldalszám: | |
A cikkben lévő |  |
Nevek: | |
Intézmények: | |
Települések: | |
Tárgyszavak: | adatbázis |
Megjegyzés: | F00_9231.txt |
Annotáció: | |
Adatbázis a tudás bázisa Sok információ van, amivel az ember gyorsan tud dönteni. Megvegye a feleségének ezt a ruhát, vagy a következő boltban feleannyiért is megkapja. Ez egy könnyű kérdés, ha tudja, hogy a második bolt olcsóbb az előzőnél. Azt is könnyen megmondja, hogy a tejnek mennyi az ára, mert ez nem nagyon(?) változik. De az már nehezebb kérdés lenne, hogy múlt év január 18-án mennyi is volt egy liter tej ára, mondjuk a Lehel piacon. Arra már senki sem vállalkozna, hogy sorolja fel az összes kihúzott 5 lottószámot, pedig ez nem több pár tízezer számnál, vagy sorolja fel a könyvtára összes könyvének kiadási évét. A számítógépnek ugyanolyan nehéz kérdés az első, mint az utolsó. Hogy miért? Mert adatok a struktúrában helyezkednek el, és a számítógép ebben nagyon otthon érzi magát.
Tehát azt a tudáshalmazt, amiben az adatokat tárolja a számítógép adatbázisának, röviden adatbázisnak nevezzük. Hogy milyen is egy adatbázis és hogyan tudunk vele dolgozni, ez nehéz kérdés, de ha valaki elolvassa a papírra vetett gondolataimat, akkor talán néhányuk érdeklődését felkeltem. Ha valaki úgy gondolja, hogy neki nincs szükséges ilyenfajta ismeretekre, kérem tegye olyan helyre ezt az írást, hogy amikor rájött, hogy tévedett, akkor megtalálja. Lehet, hogy a dolgait is jobban megtalálná, ha adatbázisban tárolná azokat, mint mondjuk a General Motors raktárában. (Ez itt nem a reklám helye.) Elmondanék egy történetet, amikor is a gyógytornász feleségem, aki nem ért a számítógéphez megfogalmazta mindazt a lehetőséget, amiket a számítógép könnyen megoldhatna.
A mi könyvespolcaikon - fogalmazzunk politikusan - nem mindig van rend, ezért nem tudjuk, hogy a könyveinket hol is keressük meg, ezért rossz esetben több száz folyóméter könyvet végig kell nézzünk. "Tűrhetetlen állapot" jegyzi meg, és jó esetben, kb. évente rendet rakunk a dolgozószobában. Pedig ha tudjuk a könyv címét és szerzőjét,, akkor egy pillanat alatt meg tudja mondani a számítógép, hogy hol is van a keresett könyv. Arra gondoltunk, hogy a könyveinket adatbázisba rendezzük, hogy tudjuk, hogy milyen könyveink vannak és hol is van a helyük. Hát lássuk, hogy milyen lépésekből áll egy ilyen számítógépes saját rendszer létrehozása.
Mit is szeretnénk tudni? A könyv szerzőjét, címét, árát, kiadóját, mikor vásároltuk és melyik polcon, és balról hányadik a kívánt könyv. Ha ezeket minden könyvről tudjuk, majdnem mindent tudunk a könyvtárunkról. Ha jól végiggondoljuk, hogy mit tettünk rájövünk, hogy meghatároztuk a tudás szerkezetét, vagyis az adatbázis struktúráját. Már csak közölni kell a géppel ezt a struktúrát és kész az üres adatbázis.
A következő - talán a legfontosabb dolog - az adatokat, példánkban a könyvek adatait rögzíteni. Nem mondom, hogy kis munka, de ha gyors információt szeretnénk szerezni, akkor ezt meg kell tenni. Itt gondolkozik el mindenki, hogy megéri-e ez a munka a kívánt hatást. Sokan inkább azt választják, hogy a hagyomány szent dolog. Ők tudják, de én nem ezt a tábort gyarapítom. Az adatrögzítéskor figyelni kell, hogy jó adatok kerüljenek a számítógépbe!
Ha létrejött az adatbázis, akkor egy dologra mindig ügyelnünk kell, mégpedig arra, hogy aktualizálni kell minden változáskor az adatbázis adatait is. Például a feleségem ötödször is megveszi ugyanazt a könyvet, akkor ötödször is fel kell venni az adatbázisba. Ha ez megvan, nincs már más dolgunk, mint adatbáziskezelő program segítségével kinyerjük az információkat az adatbázisból. Általában úgy írják ezeket a programokat, hogy a laikus emberek is könnyen megtanulhassák, tehát elsajátíthatjuk a módot, hogyan is kell információt kinyerni a számítógépből.
Feltehetünk egyszerű és bonyolultabb kérdéseket is. Például mennyi pénzbe került a könyvtáram, vagy a múlt hónapban mennyi könyvet vásároltunk? Megvan-e Bacsó Péter Tanú című könyve, mert most jelent meg a második rész és mellé szeretném rakni. Hány példányban van meg Remarque A diadalív árnyékában? (5. Ha alaki kér, küldök egy példányt belőle - a szerző) Sokkal jobban tudjuk kezelni a könyvtárunkat, de a Szabó Ervin Könyvtárnak már lehetetlen lenne kartotékrendszerrel gyorsan információt adni.
Én egy praktikus ember vagyok és szeretném a gyakorlatban látni! - hallom a megjegyzéseket. A következő részben egy magyarul beszélő adatbázis kezelőrendszerrel ismertetem meg Önöket, és akkor mindent lépésről lépésre meg fogok mutatni. Jó lenne látni, hogy ezzel az egyszerű példával sokan próbálkozzanak meg és tapasztalják, hogy milyen is a számítógép, amikor nem csak a port fogja, hanem az adatokat nyerjük ki a gépből. Ha valakinek csak három könyve van, az is ugyanúgy fogja élvezni, mint aki akár 5000 darabos könyvtár között él. Ha keres benne lehet, hogy már hal. Szeretnék elbúcsúzni és egy hónap múlva a tettek mezejére lépünk. Addig is jó számítógépezést.
Rócza Gábor