Lemezújság archívum

Cím:	Állásfoglalás
Szerző:
Folyóirat:	PC Lemezújság
Állomány:
Év:	1991
Szám:	24.sz.
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:	Sáska Géza, Dr. Nagy Gábor Tamás
Intézmények:	Főv.Közgyűlés Oktatói Bizottsága, Főv.Közgyűlés Kisebbségi és Emberi Jogi Bizottsága
Települések:
Tárgyszavak:	egyházak, egyházi ingatlanok
Megjegyzés:	D31_9124.txt
Annotáció:

A Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottságának valamint
A Fővárosi Közgyűlés Kisebbségi és Emberi Jogi Bizottságának Állásfoglalása
Állásfoglalás
Az egyházak hitéleti és közszolgálati tevékenységének biztosítására nyilvánvaló társadalmi igény van, és ezt a fővárosban képviselettel rendelkező pártok egyike sem ellenzi. Ugyanakkor úgy véljük, hogy az egyházi ingatlanok sorsának rendezéséről szóló törvényjavaslat teljes mértékben szervetlenül illeszkedik a magyar törvények sorába. Az ennek kapcsán felmerülő kérdéseket lehetetlen úgy rendezni, ahogy erre a törvényjavaslat kísérletet tesz, ehhez három különböző törvényre vagy törvénycsomagra lenne szükség.
1) Az állam és egyház viszonyának rendezéséről;
2) A nonprofit tevékenységek, közszolgáltatásokhoz kapcsolódó, nem állami és nem önkormányzati tevékenységek általános feltételeinek rendezéséről;
3) Az egyházi ingatlanok sorsának rendezéséről, az egyes egyházi tevékenységek finanszírozásának elveiről;
Megjegyezni kívánjuk továbbá, hogy mivel a törvényjavaslat nem választja el az egyházat az államtól, nem csupán az alkotmányt és a szociális oktatási alrendszer működési racionalitását sérti, hanem az egyházak érdekét sem szolgálja. Mivel nem biztosítja a szülői ellenőrzés lehetőségét az iskola jellegének megváltozása felett, sérti - többek között - a II. Vatikáni zsinat keresztény nevelésről szóló nyilatkozatának 3. és 7. pontját és a református egyházi törvényeket. Mielőtt rámutatnánk arra, hogy a törvényjavaslat sérti a főváros érdekeit, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a parlament alkotmányügyi bizottsága megtárgyalta és nem javasolta a plénum elé terjesztését, a házbizottság konszenzus nélkül döntött a beterjesztésről, a gazdasági bizottság és az önkormányzati bizottság pedig még nem foglalt állást. A javaslat érinti az önkormányzatok oktatási és szociális funkcióit és kötelezettségeit, mégsem került be a javaslat az oktatási és szociális bizottság napirendjébe.
A törvényjavaslat sérti a magyar alkotmányt, egyrészt a lelkiismereti és vallásszabadság védelmére vonatkozó elvet, másrészt a tulajdon sérthetetlenségére vonatkozó elvet.
A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló alkotmányrész az emberi és polgári jogok egyetemes nyilatkozatán alapul: egyrészt a lelkiismereti és vallásszabadságra vonatkozó 18. cikkelyén, másrészt a szülők gyermekneveltetési jogára vonatkozó 26. cikk 3. pontján. A törvény elfogadása esetén a jövőben lehetnek olyan települések, ahol a felekezeti oktatást nem kívánók arra kényszerülhetnek, hogy lelkiismeretükkel ellentétes szellemiségű iskolába járassák gyermeküket.
Azon önkormányzatok területén, ahol több iskola is működik, a valamely felekezetnek átadott iskolából gyermekét kivenni kivánó szülő magával a ténnyel arra kényszeríttetett, hogy világnézetéről nyilatkozatot tegyen; az iskola elhagyása dokumentálva lesz a diák bizonyítványában. Több önkormányzat területén sérelmet szenvedhet a világnézet semleges temetéshez és kórházi ápoláshoz, illetve szociális és öregségi ellátáshoz fűződő jog.
A törvényjavaslat csorbítja tulajdon sérthetetlenségét, hiszen kárpótlás nélkül kívánja az önkormányzati tulajdont elvenni, az állami tulajdonban lévő ingatlan jelenlegi használóit működésükben akadályozni.
A törvényjavaslat nem vesz tudomást a tanácsi rendszer megszűnéséről, mert minden külön indoklás nélkül állami vagyonnak tekinti az önkormányzati vagyont.
A törvényjavaslat nem garantálja, hogy az önkormányzatok változatlan színvonalon elláthassák kétharmados törvényben előírt oktatási és szociális feladataikat. Az önkormányzat tulajdonba vagy ingyenes bérletbe adhat bármely közszolgálati célú épületet, azonban ez csak az önkormányzati törvény alapján történhet, azon törvényhely szerint, hogy az önkormányzat funkcióit a helyi közösségekkel együttműködve látja el (ÖTV 8.par.5. bek.).
Eszerint az önkormányzatok ellátási felelőssége független attól, hogy ezt a funkciót átadta avagy maga látja el. (Ötv. 8.par.1.,4.bek.69.par 1. bek.,70 par)
A kárpótlásra vonatkozó májusi alkotmánybírósági döntés is alátámasztja az egyházak természetbeni kárpótlásának alkotmányellenességét, hiszen mivel az eredeti - tulajdoni lapra bejegyzett - tulajdonos egy-egy egyházközség volt, ezek pl. egyetlen iskolájuk visszaadásával teljeskörű kárpótlást kapnának.
A fenti alkotmányos jogokat és kötelezettségeket az országgyűlés egyszerű többsége semmiképpen sem változtathatja meg. Ha a törvényjavaslat úgy módosulna, hogy az állam kötelezttséget vállal arra, hogy az állam kötelezettséget vállal arra, hogy az egyházak által igényelt valamennyi ingatlant az önkormányzatoktól kártérítés ellenében veszi el s így adja át az egyházaknak, akkor a magyar költségvetésre szinte elképzelhetetlen méretű - elvileg több millió billió forintos - terhek várnának, az egyébként is szükséges folyamatos normatív finanszírozáson túl. Jelen konstrukciót igen jelentős módosításokkal lehetne csak oda fejleszteni, hogy ne sértse a lelkiismereti és vallásszabadságot sem.
Nem alkotmányos jellegű kifogásaink a következők: Az átadott intézményekben az átadás pillanatában az alkalmazottakkal szemben a munkáltatói felelősség megmarad, ez munkaerőpolitikai feladatokat és többletköltségeket ró a fővárosra, illetve a kerületekre.
A tíz éves általános átadási határidő, a jogvesztő hiánya az érintetteket súlyosan sérti: az irányító szervek a tervezhetőség hiányát, a pedagógusok, orvosok és az intézményvezetők a hosszú távú intézmény-alakítási stratégia lehetetlenségét, a szülők és diákok az iskolaválasztás bizonytalanságait sérelmezhetik. A terhelési tilalomról szóló szakaszok az önkormányzat tulajdonosi és gazdálkodói biztonságát ingatják meg, az eljárásjogi zavarok pedig álalános jogbizonytalanságot idézhetnek elő és veszélyes precedensül szolgálhatnak.
A tényleges társadalmi igénynél - hiszen ennek felmérése nem történt meg - szélesebb körű ingatlanátadás esetén az önkormányzati tulajdonban maradó iskolákban megnövekedhet a gyermeklétszám, súlyosan sértve azokat a szakmai - pedagógiai, közegészségügyi, építészeti - normákat, melyek betartására az illetékes budapesti önkormányzatoknak törekedniük kell. Az önkormányzatokat a törvény megfelelő színvonalú oktatási és szociális ellátás biztosítására kötelezi: a különféle szakmák konszenzusa a budapesti helyzetet e vonatkozásban már most sem ítéli megfelelőnek, az ingatlanok kivonását pedig elfogadhatatlannak tartja.
A törvény koncepcióját és logikai szerkezetét elfogadhatatlannak tartjuk. Amennyiben mégis sor kerülne általános elfogadására, a következő elemek megváltoztatását elkerülhetetlennek tartjuk:
1) A költségvetés nyújtson teljes körű kártalanítást az önkormányzatoknak. A kártalanítás összege a telek és épület értékén túl terjedjen ki azokra a költségekre, amelyekből az adott közszolgáltatás változatlan színvonalon ténylegesen újraíndítható, előlegezze meg továbbá a költségvetés a kórházak és iskolák költöztetésével kapcsolatos önkormányzati költségeket. A költségek nagyságrendjéről az illetékes budapesti önkormányzatok - nyilvános vitára bocsátott szakértői vélemény alapján - döntsenek. A döntés bírói úton megtámadható, a bírósági eljárás halasztó hatállyal bír.
2) A teljeskörű kártalanítás mellett is - hiszen a fővárosi oktatás vagy a közegészségügyi egy hatalmas rendszer, melyből nem lehet következmények nélkül kiemelni elemeket - az illetékes budapesti önkormányzatok szakértőket kívánnak delegálni a döntést előkészítő munkába, akik felmérik a döntés következményeit, az átadási processzus ütemezésére javaslatokat tesznek, megállapítják a tényleges költségeket valamint, hogy a megszűnő közszolgáltatás mennyi idő alatt pótolható. Az átadás tényét az illetékes budapesti önkormányzatok ez esetben csupán véleményezhetik, időpontja vonatkozásában viszont törvényben megszabott keretek között döntési joga van.
3) A teljes körű kártalanítás elmaradása esetén az illetékes budapesti önkormányzatokat egyetértési jog kell hogy megillesse a törvényben megemlített bizottságban. Az illetékes budapesti önkormányzatok egyet nem értése esetén a kormány csak teljes kártalanítással egybekötött ingatlanátadásról hozhat döntést. Az átadás időpontjáról ez esetben is az illetékes budapesti önkormányzatok döntenek.
4) Mindenképpen kell maradnia minimum egy világnézetsemleges iskolának az önkormányzat területén;
5) Az átadás során - a fokozatosság révén - garantálni kell, hogy a világnézetsemleges szellemben már megkezdett tanulmányok, e szellem megváltoztatása nélkül, az adott iskolában befejezhetőek legyenek;
6) Az önkormányzatok és más nonprofit intézmények - köztük az egyházak - együttműködésének két fajtája lehetséges;
A) Az önkormányzat hozzájárulhat közszolgáltatási célú beruházáshoz pénzügyi hozzájárulással vagy ingatlannal és ezt saját kínálatába illesztheti, ha gondoskodik a szolgáltatás színvonalának országosan elismerhető szintje meglétének ellenőrzéséről. Elvileg is fontosnak tartjuk, hogy a tényleges szolgáltatásra vállalkozó konkrét egyházközség és az igénybevevőket képviselő önkormányzat tárgyalása legyen a folyamat meghatározó eleme.
B) Az önkormányzat átengedhet ma is közszolgáltatási funkciót ellátó intézményt a következő törvényi feltételekkel:
a) igényfelmérés, közvéleménykutatás, helyi népszavazás;
b) mindenképpen kell maradnia minimum egy világnézetsemleges iskolának az önkormányzat területén;
c) az átadás során - a fokozatosság révén - garantálni kell, hogy a világnézetsemleges szellemben már megkezdett tanulmányok, e szellem megváltoztatása nélkül, az adott iskolában befejezhetőek legyenek;
d) országos szintű normák alapján való ellenőrzés feltételeinek biztosítása;
e) az átadott intézményekben az átadás pillanatában alkalmazottakkal szemben a munkáltatói felelősség megmarad;
f) a kórház átadásából eredő állampolgári többletköltségeket a társadalombiztosításnak kell vállalnia.
Budapest, 1991. június 6.
Sáska Géza az Oktatási Bizottság elnöke
Dr.Nagy Gábor Tamás Kisebbségi és Emberi Jogi Bizottság elnöke

Lemezújság archívum

Közösségfejlesztés