Lemezújság archívum

Cím:	A közösségi televíziózás Balassagyarmaton
Szerző:	Kecskeméthyné Sedivi Lilla
Folyóirat:	PC Lemezújság
Állomány:
Év:	1994
Szám:	1.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:	Balassagyarmat
Tárgyszavak:	közösségi televíziózás, televízió
Megjegyzés:
Annotáció:

K53_9401

A Közösségi televíziózás Balassagyarmaton
Kecskeméthyné Sedivy Lilla

1983-ban készült egy funkcionális terv, az akkori Népművelési
Intézet Fejlesztési Osztályának adaptálásában. Ez akkor nem
tartalmazta a közösségi televíziózást és városi Tv-t, mert ez akkor
még szóba sem jöhetett, de szánt ennek az intézménynek egy információs
központ szerepet, amit apró módosítással a legkorszerűbb információs
rendszer alapjainak a letételére lehetett átalakítani. Az
információ-tár és -központ, ami az épületbe betervezésre került
átalakult, létrejött egy stúdió, egy helyi, épületen belüli zárt láncú
televízió született és ez a terv kiegészült egy olyan műhold-vevő
fejállomással, amely akkor három csatornát biztosított az épületen
belül, kiegészült egy olyan kicsi helyi stúdióval, amely lehetővé
tette a videotechnika behozatalát. Ez akkor úgy született meg, hogy
nem profi helyi stúdióként működik, hanem ahogy az amatőr helyi
csoportok és hobbykörök működtek. így kezdődött a televíziózás körül
egy társadalmi bázis kialakulni. Lehetőséget adott az új technika
megtanulására.
89 augusztusában megfordult a fejünkben, hogy ez városi központ
is lehet. Nagypál Endre, a Gazdagréti Kábeltelevízió ügyvezető
igazgatója mondta, hogy segít, de ők nem vállalnak hálózat építést.
Azt tanácsolták, hogy az intézmény alakítson egy vállalkozást erre a
tevékenységre. Munkahelyet is teremt, így a hasznot, ami bejön egy
területről nem kell kiosztani, bele lehet forgatni a tovább építésbe.

1990. július 17-én volt a bejegyzés. A hálózat építése
augusztusban kezdődött.
A társaságnak van egy megbízásos könyvelője, egy közgazdász, és én,
mint ügyvezető igazgató.
A város közepe, a fő utcától a Ipoly felé eső északi részének és
a város déli részének a kábelhálózatra kötése teljesen készen van.
Most 2000 lakásban vagyunk benne, a városban 6000 lakás van. A
szolgáltatásunk folyamatosan bővül. A legsűrűbben bekötött területek a
lakótelepek, legritkább a családiházas övezet.
A társaságtól kapott a város, és ezen belül a művelődési
központ- mivel ő üzemelteti a stúdiót - ingyen egy csatornát. Ezen a
városi csatornán megy egy képújság, délután 5-6 óráig.
A városi csatornán tehát van képújság, amit 6 kábelhálózat
működtet; van a helyi adás és vannak más kazettán érkező bejátszott
műsorok. Mi most csak a saját készítésű helyi műsorokról beszéljünk.
Amikor augusztusban a kábelhálózatot elkezdtük építeni, akkor
hat műholdas műsor volt, meg a magyar 1-2, és a szlovák műsor. Amikor
az önkormányzati választás volt, kitaláltuk a művelődési központban,
hogy elkezdünk városi műsort csinálni. Volt egy SVHS kameránk, két
SVHS képmagnó, kellett egy vágó editáló berendezés, amit megszereztük.

A képviselő testület alakuló ülése volt az első adásunk, 1990
októberében, ami felvételről ment. Közben stúdióengedélyt próbáltam
kérni. Beadtam az igényt a Művelődési Minisztériumba.
Egy évig lehetett kísérleti adást adni, s közben előírták, milyen
feltételeket kell biztosítanunk az állandó stúdióengedélyhez. A
feltételeknek megfeleltünk, megkaptuk az engedélyt. A Mikszáth Kálmán
Művelődési Központ adta a stúdió-berendezést. A művelődési központ
dolgozói kapcsolt munkakörben foglalkoznak a helyi adásokkal.
Az új önkormányzati tesület alakulása óta beindult és van
folyamatosan az adás.
Kezdtek érdeklődni emberek, akik szerettek volna foglalkozni
ilyen dologgal. A HÉBÉ-TV volt legelőször Mészáros Katalinnal. 1991
nyár folyamán elindult a HÉBÉ-TV produkció. Az egyik profi Tv
szerkesztőségből írtak nekünk egy levelet, keresnek tv-bemondókat, és
vállalnak helyi televíziós képzést. Csináltunk egy felhívást, ekkor
jött be Mészáros Katalin, aki a Ipari Szakmunkásképző Intézet másodikos
tanulója volt és beiskoláztuk ide. Kiderült, ő sokkal jobb szerkesztő,
mint bemondónő. Szerkeszti a HÉBÉ-t. Különféle programokat csinált,
összegyűjtött maga körül érdekes fiatalokat, bemutatta őket stb.
Elképzeléssel jött, önállóan megcsinálta és mi adtunk ehhez eszközt.
Kitalálta a szövegrámondást. A felvétel össze-vissza helyen készült.
Most havonta van ez a műsor.
A második műhely: Reiter Laci bácsi a honismereti kör tagja,
honismereti műsorokat tart. Címe: Maiaknak régiekről. Egyedül, a
stúdiósokkal csinálja. Ezeket archiváltuk a Honismereti Körnek,
összemásoltuk az összes műsort, megtekinthető kazettán. Ő találta ki,
ő rendezte, ő volt a szövegírója és ő mondja rá a szöveget. A mi
technikánkkal.
A harmadik: a Csüggetlenek Szalonja: Komplementer Művészeti
Társaság. A Szabadiskolából nőttek ki, alkotnak, kiállításokat,
előadóesteket, hangversenyeket rendeznek. Ezt a társaságot is
szolgáljuk. Nagyon sok képzőművészeti esemény van a városban, ezt
filmezték, felvették, ebből vágtak filmeket.
Most alkalmanként működő csoport a szabadiskola, de mint
Csüggetlenek folyamatosan működnek.
Igazi filmeket csinálnak. Avantgarde filmjeik voltak, közjátékszerű
bulikat csináltak. Ezek változó létszámmal, sokan vannak, nemcsak
balassagyarmatiak, hanem losonciak, budapestiek. Van egy művészeti
menedzser iskola. Ritkábban de most is csinálnak filmet, most is volt
három filmjük, ehhez ők is megkapják az eszközöket.
Érdemes megnézni amit csinálnak. Ezek a csoportok teljesen mások,
másképpen élnek, mást látnak fontosnak a világból másképpen dolgozzák
és mutatják meg amit a világból látnak. A Csüggetlenek olyan műsort
csinálnak, ami nem minden embernek szól. Rétegműsor. Az irodalmi
műsorokat szélesebb körnek szánják.
Belépett a negyedik sáv: a Tequilla. Két fiú. Az egyik
munkanélküli, de tanulnak kereskedelmi levelezőn itt, a másik négy
órát dolgozik itt, pincér, ők csinálják. Kamerát kapnak. A két fiú
nagyon sok mindent csinál itt a házban is.
Mi elkezdtünk egy sorozatot egy divatműsort. Kijátsszuk a városba.
Négy öt butikos van, ők adják a ruhákat, nevezési díjat fizetnek, az
intézménynek pedig reklámdíjat. Nyáron van egy gyermek-divatbemutató,
van tavaszi és őszi divatbemutató, amit a városi fiúk és lányok
mutatnak be.

Ehhez még másfél hónapos edzést és mozgáspróbát csinálunk itt.
Vannak manökeniskolás lányok, akik eljönnek és tanítanak, zsúfolt ház
van, bemutatják a ruhákat, minden kollekció bemutatása közben van
valami műsor, amit a városiak adnak. Vers, néptánc, hegedű, humorista
stb. Óvodai, iskolai csoport készít valami műsort, nagy az érdeklődés.
A felnőtt divatbemutatónál felnőtt műsor van. A tequillás fiúk is el
kezdtek gondolkodni ebben. Az egészet mi csináljuk. Vállalkozót
keresnek, portrékat csinálnak, a világon mindent. Szilveszterkor
csináltak egy külön szilvesztert. Animálják és mozgatják a városi
fiatalságot. A stúdió egész rendszerét önállóan tudják már kezelni.
Elég hozzá a két ember.
Van egy ötödik rovat, az egyik képviselő csinálja: a közösséget
érintő, közszolgálati, kárpótlással, földárveréssel, a városi ügyekkel
foglalkozik. A képviselő a riporter, a kitaláló, és egy technikus megy
vele. A témát az önkormányzatról hozza. Önkormányzati Hírek: az
önkormányzati ülésről tájékoztató: ami a testületi ülésen történt,
minden adatot közöl. Ők állandó munkatársak. A Rendőrségi mozaik: Az a
megállapodásunk, hogy minden rendőrségi osztály bemutatkozik, de
azonnal hozzáteszik a legfrissebb híreket. Mindent ami a városban
bűnűgy történik besegítünk.
Helytörténeti adás.
A sportrovat: Komoróci úr társadalmi munkás. A város összes
sporteseményeit tudósítja. Mindenkori sportos volt. A városban a
héten lezajlott diák, felnőtt sporteseményekről ad hírt. A tömegsport,
a labdarúgás, atlétika, ha egy versenyt megnyert egy iskola mindenről
számot ad.
Most már videokamerával rendelkeznek az általános iskolák is.
Készítenek filmeket, ami ezek közül a várost érdekelheti, abból
küldenek anyagot. Az alámondást nem tudják megcsinálni. A Dózsa, a Kis
Árpád, a Petőfi Általános Iskolának van állandó stábja. Készülőben van
a gimnáziumban, de ők szeretnének egy vágóasztalt.
Összesen 12 önkéntes van és négy saját kollega.
Van egy szolgáltatásunk: ez a városi programajánlat. Minden városi
eseményről valamilyen tudósítást adunk.
Negyedévenként az önkormányzat csinál itt a nagyteremben fórumot,
ezt egyenes adásban kijátsszuk. Adásnapon van.
Más élőműsort nem csinálunk. Ahhoz sokkal több berendezés
kellene. Két kameránk van.
18500 lakosú településen nem hiszem, hogy a profi televíziózás
lenne a fontos, a közösségi televíziózásnak nagy jövője van.
Fölmerült, hogy a profi újságíróknak itt nem jut elég kenyér, mert a
helyi polgárok csinálják a városi TV-t. Kellene jobb szerkesztő, vágó
és felvevő rendszer. Meg kellene csinálni a középiskolás diák Tv-t.
Itt már kimerült a mi kapacitásunk. Idő és eszköz nincs. Ha pályázat
útján megszerezhetnénk, még egy vágó lenne.

Ez a technika folyamatosan fejlődik. Olyan is van, hogy a városban
vannak kamerák és behozzák ide vágásra. Ha mi itt rátérünk egy profi
technikára, már akadálya lenne a közösségi kibontakozásnak, ami pedig
napról-napra erősödik. Sorra vásárolnak kamerát, már a könyvtár is
vett, hozzák vágásra. Félprofesszionális rendszerben tudunk
gondolkodni.

Lemezújság archívum

Közösségfejlesztés