Közösségfejlesztés

Lemezújság archívum
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Törvényre várva...
Szerző:
Kiszely Lukács
Folyóirat:
PC Lemezújság
Állomány:
Év:
1993
Szám:
42.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
gyermek- és ifjúságvédelem, gyermekvédelem, veszélyeztetett gyermekek
Megjegyzés:
Annotáció:

D32_42



Törvényre várva...
A gyermek- és ifjúságvédelmi munka végzésének lehetőségei és akadályai
Az elmúlt 4-5 évben országos és megyei szinten igényként jelentkezett
a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi (továbbiakban gyermekvédelem)
munka áttekintése, korszerűsítése. Különféle tervezetek láttak
napvilágot, elsősorban az MPT Gyermekvédelmi Szakosztálya és a
Gyermekvédők Kamarája részéről, de hasznos elképzelések találhatók a
Miniszterelnöki Hivatal Ifjúsági Koordinációs Titkárságán is, hiszen
itt vállalkoztak az e témában munkálkodó szakemberek összefogására,
tájékoztatására és segítésére.
A Köznevelés 1993 márciusi számában a Népjóléti Minisztérium
közzétette gyermekjóléti és gyermekvédelmi koncepcióját, mely
vázlatosan - bizonyos területeken elemzően - rögzíti a várható törvény
téziseit, néhány esetben koncepcióját. Ezzel kapcsolatban is vannak
ellenvélemények (Család, Gyermek, Ifjúság c. lap 1993. 3-4. szám), de
ezideig a legintegráltabb elképzelésnek ezt az anyagot tekintjük.
Az alsó és középfokú iskolákban, továbbá az óvodákban és bentlakásos
intézményekben dolgozó kollégákat a következő gyermekvédelmi
részterületek foglalkoztatják leginkább:
1. Az állami gyermekvédelem rendszere
a) A gyermekek veszélyeztetettsége
b) Bántalmazások és beilleszkedési zavarok
c) Területi gyermekvédelem, megelőzés
2. Gyermekvédelem a gyámhatóságokon
a) Védő-óvó intézkedések
3. Intézményes gyermekvédelem rendszere
a) Gyermek-ifjúságvédő intézet
b) Nevelőszülők
c) Bentlakásos intézetek
Az állami gondoskodás (sokoldalú) akkor kezdődik, amikor a család nem
tud vagy nem akar megfelelni a gyermeknevelés követelményeinek. Ennek
önkormányzati, iskolai, óvodai feladatrendszere még nem alakult
egyértelműen ki (az új jogi szabályozás hiánya!); meddig nem tűnik
illetéktelen beavatkozásnak a család életébe az önkormányzati, iskolai
"beleszólás", azaz mikor jelent igazi családsegítést ez a tevékenység?
Az egyes esetekre vonatkozó érveket mindig szakmai oldalról lehet és
kell tisztázni és pontosan megfogalmazni.
A különféle nyilvántartásokból egyértelművé válik, hogy a gyermekek
veszélyeztetettsége több okra vezethető vissza: környezeti,
magatartási, anyagi, egészségügyi. Ha ezekből legalább kettő jelen
van, akkor már halmozott veszélyekről beszélünk. Az utóbbi években
rohamosan emelkedik az életszínvonal differenciálódásából eredő
elszegényedés, az alkoholfogyasztás, a családi élet zavarai, ezek
súlyos magatartási és egészségügyi következményei teljesen
nyilvánvalók.
A bántalmazások és beilleszkedési zavarok szerves megjelenési formái a
gyermekvédelmi fogalomrendszerrel leírva: elhanyagoltság, fizikai és
lelki bántalmak stb.
A szakmai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a személyiségfejlődés
zavarai gyakran vezethetők vissza fiatalkori traumákra. A
veszélyeztetettség legsúlyosabb következményei a társadalmi
beilleszkedési zavarok. Ezek súlyosabb esetei a bűnelkövetés, az
öngyilkosság, neurotikus zavarok és a szenvedélybetegségek. A nevelési
és oktatási intézmények nem győzik az ebből adódó munkaterhek
növekedését, a kompenzációs programok és tervszerű foglalkozások
tartását.
A veszélyeztetett gyermekek felderítésének iskolai teendőit a
gyermekvédelmi megbízottak, az osztályfőnökök, az óvónők végzik. Igen
sürgető lenne, épp a gyermekek érdekében a gyermekvédelem rangját,
annak értékét törvényi szinten is megfogalmazni. Az állam még mindig
nem ismeri el intézményeinkben e nevelők szakmai jelentőségét, a
megbízottak véget nem érő munkáját csak néhány száz bruttó forinttal
tudják az igazgatók honorálni.
Az óvodai, illetve iskolai gyermekvédelmi feladatoknak megyénkben 15
éves hagyománya van. Minden intézményben van gyermekvédelmi megbízott
(felelős), de a feladat nemcsak az övé, hanem illetékessége arányában
mindenkié. Hogy ez az elvárás megvalósuljon szükséges, hogy az
intézményekben a gyermekvédelmi szemlélet kialakuljon és fejlődjön.
ezt a célt szolgálják a megyénkben még érvényben lévő, 1992 őszén
kiadott módszertani ajánlások, melyek lényegét az alábbiakban
foglaljuk össze:
Az iskolai munka szerves része a gyermekvédelmi tevékenységek, ezért
valamennyi iskolai dolgozó, pedagógus és egyéb alkalmazott
részfeladata a rászoruló gyermek segítése, szükséges gondjainak
lehetőség szerinti megoldása, - sajátos problémák humánus kezelése.
Ennek megfelelően különféle feladatokat oldanak meg az iskolák
gyermekvédelmi felelősei, az osztályfőnökök, a tanítók, a napközis
nevelők, a tanulószobás kollégák, a szülők különféle közösségei, a
konyhai dolgozók, technikai alkalmazottak. Ehhez gyermekvédelmi
szemléletet kell kialakítani és fejleszteni.
Igen jó és ígéretes kezdeményezésekkel találkozhatunk a karitatív
szervezetek gyermekvédelmi munkájában. Ennek a megye egészére ható
hálózata kialakulóban van. Az iskolák szeretettel fogadják ez irányú
kezdeményezéseiket.
1. Az iskola igazgatójának feladatai:
Mivel a nevelőmunka szerves része a hatékony gyermekvédelmi munka,
ezért az igazgató mint egyszemélyi felelős vezető felelősséggel
tartozik az iskola e speciális munkájáért is.
- Megbízza az iskolai gyermekvédelmi felelőst a gyermekvédelmi munka
végzésével.
- Ellenőrzi, segíti és értékeli a kollégák ez irányú munkáját.
- Helyes, korszerű, humanisztikus szemléletet alakít ki a
tantestületben, a szülők körében (közvetlenül és közvetetten!),
valamint mindazokban, akik a gyermekvédelemre szorulóknál hasznosak
lehetnek.
- Össz-szülői értekezleteken foglalkozzék gyermekvédelmi kérdésekkel
és megoldásokkal.
- Eredményesen törekedjék a legjobb gyermekvédelmi munkát végző
kollégák tevékenységének nyilvános elismerésére - erkölcsileg,
anyagilag egyaránt.
- Ellenőrzi az iskolai gyermekvédelmi megbízott által vezetett
nyilvántartást (a veszélyeztetettek "Nyilvántartási lapját"!) és
valamennyi gyermekvédelmi esetről készített feljegyzéseket,
környezettanulmányi lapokat, egyéb dokumentumokat stb.
2. Az iskola gyermekvédelmi felelősének (megbízottjának) feladatai
Az iskola igazgatójának első számú munkatársa az iskola gyermekvédelmi
feladatainak megoldásában. Igazgató választja ki, bízza meg a
feladatra leginkább alkalmas és várhatóan legeredményesebb kollégát,
aki
- gondoskodik a nem megfelelő családi környezetben élő tanulók
felderítéséről,
- az iskolai gyermekvédelmi munka összefogója, szervezője,
- nyilvántartásba veszi, illetve számon tartja a különféle fokozatú,
gyermekvédelemre szoruló tanulókat,
- tájékoztatót küld - igény szerint - a területi gyámhatóságnak,
tisztifőorvosnak, GYIVI igazgatójának stb.
3. Az osztályfőnök feladatai
Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munkának alapvető meghatározói
az osztályfőnökök, hiszen a közvetlen gyermekvédelmi munka elsősorban
rájuk hárul. Az osztályfőnök a gyermekvédelmi megbízott első számú
támogatója, segítője, ezért - osztályában - alaposan ismernie kell a
tanulók legkisebb gondjait is - a gyermekvédelmi esetekre azonnal
reagálnia kell!
A pedagógiai programban érdemes külön fejezetben foglalkozni a
problémás gyerekekkel, a segítség formáival és módjaival.
- Tanulócsoportjában valamennyi gyermekvédelmi munkát (felderítés,
számbavétel, problémamegoldás stb.) az iskolai gyermekvédelmi
felelőssel egyetértésben az ő segítségével és támogatásával végzi, de
illetékességén belül önállóan kell megoldania a felmerülő apróbb
feladatokat.
- A tanulók megítélése csak alapos megismerés és környezetének
felderítése alapján történhet.
- A tanulók szüleivel folyamatos és rendszeres kapcsolatot tart,
nyomon követi a tanulók hiányzásának okait. A gyermekkel kapcsolatos
tevékenység - lehetőleg - a szülők egyetértésével és támogatásával
találkozzon.
- Az osztályban előforduló gyermekvédelmi esetekről, helyzetükről és
állapotukról folyamatosan tájékoztatja az osztályban tanító
szaktanárokat, kollégákat.
- Előkészíti és megszervezi a problémás tanulók esetében (is) a
pályaválasztási tanácsadást, pszichológiai vizsgálatot stb.
- Ismernie kell a túlkorosok számát, a túlkorosság okát (okait), a
gyanúsan és igazolatlanul mulasztókat. Szükség szerint javaslatot kell
tennie intézkedések megtételére az intézmény vezetőjének, illetve a
helyi önkormányzat szakelőadójának.
- A tanulók szociális helyzetének megoldására előterjesztést tesz
(segély kiutalására stb.), szorgalmazza a napközis, illetve
tanulószobai ellátást és pedagógiai gondoskodást, a tanulók nyári
táboroztatását, vakációélményt nyújtó (6-14 napos) elhelyezést stb.
- Az idegrendszeri ártalmakban, személyiségzavarral küzdő, neurotikus
tanulókat iskolaorvosi szakrendelésre, illetve gyermekideggondozói
vizsgálatra javasolja. Az osztályfőnökkel együtt figyelemmel kíséri a
javasolt terápia hatását.
- Súlyos esetekben, amik meghaladják az iskola illetékességét, a
gyermekvédelmi megbízott az önkormányzattal közösen járjanak el,
illetve annak tanácsát, javaslatát kövessék.
- Ugyancsak kérhet pártfogói segítséget (társadalmi pártfogót!) a
gyámhatóságtól.
- Állandó kapcsolatot tart fenn az osztályfőnöki munkaközösség
vezetőjével. A felderítés, jelzés, megelőzés és problémamegoldás
munkájában konkrét segítséget kérhetnek egymástól és minden olyan
szervezettől, amely akar és képes a problémás gyermekeken segíteni.
- szervezze meg - az iskolaigazgató segítségével -, hogy a tanulásban
lemaradók felzárkózhassanak -, hogy képességüknek megfelelően
fejlődhessenek.
4. A napközis nevelő, kollégiumi nevelőtanár feladatai
- Minden lehetséges módon elősegíteni a "gyermekvédelmi esetek"
napközi otthonba való felvételét. Ez az iskola ügye is kell hogy
legyen!
- A napközi otthonba felvett tanulók helyzetét figyelemmel kíséri, s
veszélyeztető körülmények észlelése esetén jelzéssel él a
gyermekvédelmi megbízottnál és az osztályfőnöknél.
- Igyekszik védettséget, még több szeretetet, derűt biztosítani a
gyermekek számára.
- Differenciált, tudatos nevelőmunkával, egyéni fejlesztési programmal
segíti a gyermek harmonikus fejlődését.
- Igazi otthon biztosításával pótolja a családi otthon szeretetének
hiányát és a nevelési mulasztások egy részét (illetékességén belül!).
Az új törvényi szabályozás hiánya gátat szab annak, hogy mindenki
megtalálhassa gyermekvédelmi feladatát - legyen óvónő, tanítónő,
tanár, igazgató vagy önkormányzati tisztségviselő, karitatív segítő
vagy bárki más. Ennek anyagi, személyi, szervezési feltételeit és
működési rendjét, kereteit várjuk a törvényhozóktól, akiknek -
remélhetően - éppen olyan fontos a gyermekek jelenlegi és jövőbeni
sorsa, mint amilyennek a sajátjukat tekintik. Nekünk legalább olyan
fontos...
Kiszely Lukács

Lemezújság archívum
Közösségfejlesztés