Lemezújság archívum

Cím:	A HID - A győri Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda
Szerző:	Mézes András
Folyóirat:	PC Lemezújság
Állomány:
Év:	1989
Szám:	15.sz.
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	ifjúsági információs iroda, ifjúsági iroda, információ szolgáltatás
Megjegyzés:	s~akd115.pcl
Annotáció:

Az itt következő dolgozatok a Komárom megyei középfokú népművelőképzős tanfolyam végzős hallgatóinak szakdolgozatai közül valók. A következő számainkban folytatjuk közlésüket (Vercseg)

Mézes András:
A H I D - A győri Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda -
"A problémamegoldás titka: megtalálni azokat, akik megoldják." (Van Herpen törvénye)
Miért van rá szükség, miért jött létre?
Alapvetően két okra vezethető vissza, amiért szükségszerűvé váltak az ilyen típusú intézmények: a társadalom mentális egészségének rohamos romlása és az információk robbanásszerű növekedése.
Az elmúlt esztendőben a társadalom mentális egészségéről nyilvánosságra hozott anyagok megdöbbentő állapotot tükröznek. Magyarország a TBZ (Társadalmi Beilleszkedési Zavarok) gyűjtőfogalma alatt értett szinte valamennyi nyilvántartott jelenségben a világranglista élére került annak ellenére, hogy a társadalom intézményesített formáiban jelen vannak a prevenciót, illetve habitációt, rehabilitációt célzó intézmények. Két-három év óta ezekben az intézményekben is felerősödött a mentálhigiénés irányvonal. Megjelentek a családsegítő központok, különböző pszichológiai segítő szolgálatok, vállalkozások (SOS-szolgálat, Pécsi Mentálhigiénés Központ, Pszicho-Team, LARESZ Szöv.)
Valószínűsíthető, hogy az egészségügy kezdeményezései stigmatizáló hatásúak, esetenként betegségtudatot keltenek. A társadalom minden rétegét érintő problémák ezek, de az elmúlt időszak szociálpolitikáját és egészségügyi hálózatát nem jellemezte, hogy kiemelten foglalkozott volna a fiatal generációkkal, pedig ők kerültek a legveszélyeztetettebb helyzetbe.
Arról, hogy milyen mennyiségű információval bombáznak bennünket, és hogy nélkülük nehezen boldogulunk, talán nem érdemes, nem szükséges beszélnem. A problémákat abban látom, hogy az információk nagy száma és sokszínűsége egyszerre zúdul ránk, így felfoghatatlanná, nem használhatóvá válik. Ugyanakkor egy részük, talán amire éppen szükségünk lenne, el sem jut hozzánk. Nagyon kevés az igazán hozzáférhető információs bázis a "mindennapi emberek" számára, ahol az összegyűjtött információkból gyorsan kíválaszthatják a nekik szükségeseket. Egyre több területen jelennek meg ilyen irányú kezdeményezések, amelyeknek nagyrésze azonban szűk szakmai területre korlátozódik.
Az a fiatal generáció, amelyet a kiváncsiság, a mozgékonyság, a megismerési vágy hajt, igazán nem talál terepeket sem a közművelődés, sem a szórakoztató ipar területén.
Nem gondolom, hogy ezekre a problémákra egyértelmű és egyedüli megoldás az ifjúsági információs irodák hálózata, amely most kezd kibontakozni, de azt tudom, hogy törekvéseik, tevékenységük ezek enyhítésére irányul.
I/1. Az Iroda létrehozásának körülményei
1987 áprilisában a KISZ Központi Bizottsága és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal közös pályázatot írt ki Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák országos hálózatának létrehozására. Az egyenként 1,5 millió forintos összeg az irodahelyiség kialakítására, de a helyi anyagi eszközök kiegészítésére is szolgált.
A Megyei Tanács Ifjúsági és Sportosztályának munkatársai - a megyei tanácsi vezetés támogatásával - több alternatív javaslatot kidolgozva az Iroda helyére, annak lehetséges tartalmi munkáját átgondolva elkészítették a pályázatot, egyben vállalva az Iroda működéséhez szükséges személyi és pénzügyi feltételek hosszabb távú biztosítását. A pályázat elnyerése után 1987 októberében a Megyei Tanács általános elnökhelyettese, a KISZ Megyei Bizottságának elsőtitkára és a területet felügyelő szakigazgatási szerv osztályvezetője aláírta a győri iroda létrehozásáról szóló szerződést, amelyben vállalta a pályázatban megfogalmazottakat, az Iroda minimum 5 éves működését.
1988 máciusában a Megyei Tanács VB határozatot hozott a létesítésről, valamint a pénzügyi feltételek megteremtéséről. Az Iroda felügyeletét a Megyei Tanács Ifjúsági és Sportosztálya látta el, tartalmi munkájának segítésében részt vett az ÁISH Szabadidős és Egészségvédelmi Főosztálya is. (Megjegyzem, hogy 1989. július 1-től az Iroda felügyeletét a Megyei Tanács Szociálpolitikai és Egészségügyi Osztálya látja el, a tartalmi munkában pedig az ifjúságpolitikai kormánybiztos titkársága segédkezik.) Az Iroda önálló jogi személyként, részben önálló gazdálkodással a Sportszövetségi és Rendezvény Iroda részeként kezdi működését.
A fenti elvek alapján elindulhatott az Iroda kialakításának utolsó szakasza.
2. A működési feltételek kialakítása
Az Iroda három főfoglalkozású dolgozóval kezdte meg működését: 1 fő vezető-informátor, 2 fő informátor.
Az Iroda tartalmi munkáját segítik azok a határozott időre megbízott, tiszteletdíjasként foglalkoztatott szakemberek, akik a tanácsadói szolgálatokat látják el. Az Irodában rendszeresen dolgozók körét egy részfoglalkozású takarítónő alkalmazása teszi teljessé.
A Győr-Sopron Megyei Tanács Tervező munkatársainak terve alapján 1988 szeptember közepén a Győr, Aradi vértanuk u. 19. sz. ház pincehelyiségében kezdődtek meg az építészeti munkák a VERTIKÁL Építőipari Szövetkezet kivitelezésében, amely december végén műszaki átadással zárult. A GYÁÉV Házgyár asztalosüzemének szakemberei 1989 január-február hónapban végezték a belsőépítészeti szerelési munkákat Vági Ervin tervei alapján. A belsőépítész tervező munkája során a kezdetektől folyamatosan az építkezés befejezéséig konzultált az Iroda munkatársaival, figyelembe vette elképzeléseiket, terveiket, ötleteiket. Az Iroda berendezési tárgyainak kiválasztása az ott dolgozók feladata volt.
A véglegesen kialakult kép igazolni látszott a csapatmunka eredményességét, mert a kialakult terek alkalmassá váltak a feladatokra. Azok a műszaki berendezések - videó, audió berendezések, számítógép és tartozákai-, amelyek az Iroda tulajdonában vannak, szintén ezt szolgálják.)
3. Az Iroda tartalmi munkája az építkezés időszakában
1988 tavaszától az Ifjúsági Információs Irodák országos hálózatán belül Pakson, Szegeden és Budapest négy kerületében folyamatosan kezdték meg működésüket az új intézmények. Ismerkedés és tapasztalatszerzés céljából egyaránt fontosnak tartották az Iroda munkatársai, hogy felkeressék ezeket.
A gazdasági feladatokkal foglalkozó munkatárs a felügyeleti szerv szakembereivel egyeztetve az Iroda gazdasági ügyrendjének kialakításán is dolgozott.
Kiemelt feladat volt a reklám- és propagandatevékenység elindítása is. Az Iroda hivatalos neve mellé pályázatot írtak ki egy fantázianév keresésére. A csaknem száz ötlet közül a "HID" nevet találták megfelelőnek.
Az Iroda munkatársai eleget tettek különböző meghívásoknak, és maguk is kezdeményeztek találkozókat a fiatalok különböző csoportjaival, ahol beszéltek leendő terveikről. A nyitást megelőző hetekben forgalomba került az Iroda propaganda anyag: plakát, ismertető, matrica, HID-jegy.
II/1. Alapvető tevékenységi körök. A működés eddigi tapasztalatai
Az irodák tevékenysége lényegében két fő szolgáltatási munkatípus köré szerveződik, ezek: az információszolgáltatás és a tanácsadások. Az alapvető tevékenységi köröket tehát ebben a két csoportban határozták meg.
a/ Információszolgáltatás
1. Közérdekű információk;
- újságok, folyóiratok, közlönyök tárolása, olvasási lehetőség;
- általános tudnivalók, köznapi információk nyújtása;
= állandó és ideiglenes lakás ki- és bejelentése;
= munkakönyvkiváltás;
= továbbtanulásra jelentkezés, esti iskolák;
= útlevélkiváltás;
= jogosítványszerzés és -érvényesítés;
= katonai szolgálattal kapcsolatos információk;
- közérdekű lakossági bejelentések, panaszok összegyűjtésének, továbbításának lehetősége;
- albérleti lehetőségek nyilvántartása;
- alkalmi, nyári munkavállalási lehetőségek nyilvántartása;
- utazási információk (menetrendek);
- címek, nyilvántartás, ügyfélfogadás rendje;
= orvosi rendelők, kórházak, gyógyszertárak;
= tanács, IKV, rendőrség;
= ORP, bankok, takarékszövetkezetek, biztosítók;
- tanácstagok, országgyűlési képviselők körzetei és fogadónapjai;
- óvodák, bölcsődék, iskolák körzethatárai;
- kölcsönzési lehetőségek, ifjúsági kezdemények;
- tanfolyamokkal kapcsolatos információk;
- kisiparosok címjegyzéke.
2. Szabadidős információk:
- színházak, mozik, hangversenytermek, múzeumok programjai;
- sportlétesítmények rendezvényei, igénybevételi lehetőségek;
- könyvtárak helye, nyilvántartása, szolgáltatásai;
- lakóterületi újságok, kiadványok terjesztése;
- társadalmi és tömegszervezetek rendezvényei, akciói;
- klubok, egyesületek, amatőr együttesek programjai.
Tapasztalatok
Az információs tevékenység elsődleges jelentőségűvé vált attól a pillanattól kezdve, hogy az Iroda megnyitotta kapuit. Ez ugyanis az a tevékenységi kör, amelyben az Iroda céljainak és feladatainak jelentős része a "külvilág" előtt megjeleníthető nyiltan anélkül, hogy a fiatalokban eleve ellenérzést, félelmet keltetének a segítség igénybevételével szemben.
Kezdetben nehézségeket okozott az információk megszerzése, hiszen ezen a téren nem figyelhetők meg rendszeres információs útvonalak, szokások. Döntően a személyes kapcsolatok határozták meg az információk mennyiségét és minőségét. Az előkészítő szakaszban az Iroda munkatársai felkeresték személyesen vagy levélben azokat az intézményeket, vállalatokat, társulásokat, ahonnan a szükséges információk megszerezhetők. Viszonylag jól működnek és rendszeresnek nevezhető az információáramlás a közművelődési intézmények és az utazási irodák részéről. Erre rendkívüli módon szükség van, hisz rengetegen érdeklődnek a szabadidős programok iránt.
Nagy az igény a munkalehetőségek információi iránt is. Hírdetések összegyűjtésével a személyes és a vállalati kapcsolatok révén kialakított csatornákon keresztül folyik a tájékoztatás, vagy arra szorítkozik, hogy a munkaközvetítő hivatalba küldje az érdeklődőket.
A szolgáltatás két úton működik, egyik a közvetlen kapcsolat révén, tehát az érdeklődő személyesen jön le az Irodába, vagy telefonon érdeklődik. Mindegyik esetben az Iroda dolgozói lehetőségeikhez mérten próbálnak megbízható információt nyújtani, ha nem azonnal, akkor meghatározott időn belül.
Nyilvántartásokat, intézmények, iparosok, magánorvosok, egyesületek címjegyzékét, ügyfélfogadások rendjét számítógépes adatbankban tárolják, így erről pontos és gyors a tájékoztatás.
Érdekes lehetőség még az Iroda falain elhelyezett "üzenő fal", ahol személyes üzenetek mellett megjelennek hírdetések, apró tájékoztatók magánszemélyek által szervezett programokról.
Megfigyelhetően egyre szélesedik az igényelt információk köre, amelyhez az Irodának mindig rugalmasan kell igazodnia, hisz csak így maradhat hasznos és használható.
b/ Tanácsadások
1. Jogi tanácsadás: (heti rendszerességgel folytatott tanácsadás)
- felvilágosítás a hétköznapi élet bármely területén (család, munkaviszony stb.-re vonatkozóan), a megfelelő szintű jogi képviseletet ellátó intézménybe irányítás;
- segítségadás a jogszabályok értelmezésében;
- egyszerűbb ügyiratok (pl. kérvények) megfogalmazása, közös elkészítése.
1. Életvezetési, pályaválasztási tanácsadás: (heti rendszerességgel folytatott tanácsadás)
- segítségnyújtás közös gondolkodással, új szempontok felvetésével a leggyakrabban előforduló problémák megoldásában (pl. kapcsolatteremtési, önismereti gondok, magányosság, megváltozott élethelyzetekből - válás, betegség, pályamódosítás stb. - eredő problémák, családi konfliktusok kezelése);
- ha egy beszélgetés nem látszik elegendőnek, javaslattétel, megfelelő tanácsadó szolgálat, mentálhigiénés ellátás igénybevételére;
- krízishelyzetekben gyors segítségnyújtás, szakintézménnyel történő kapcsolatfelvétel.
3. Bulitipp: (folyamatosan végzett tanácsadás)
- programszervezési tanácsok kluboknak, csoportoknak;
- ajándékozási tippek (születésnap, névnap, évfordulók);
- ötletek házibulira.
4. Pénzforgó: (folyamatosan végzett tanácsadás)
- felvilágosítás, tanácsadás bankok, OTP, takarékszövetkezetek hitelformáiról, ajánlatairól.
5. "N" - vonal: (Ifjúsági telefonos segítő szolgálat)
Olyan fiatalok látják el ezt a szolgálatot, akik egy 3 fázisból álló alapfokú mentálhigiénés oktatáson vettek részt, melyet dr. Varga Gábor pszichiáter, a megyei kórház osztályvezető orvosa tartott. A szigorú rosta eredményeként csak az alkalmas emberek végezhették el a tanfolyamot (30 jelentkezőből tizenketten.)
Tapasztalatok:
Még csak rövid távú tapasztalatokról beszélhetünk, ugyanis október elsejétől kezdte meg munkáját ez a szolgáltatás.
Általában kortárs kapcsolatok (baráti, partner) problémáival, valamint a családi konfliktusok gondjaival jelentkeznek a tizenévesek. A napi 2 órás szolgálat idején átlagban 2-4 hívás történik.
6. Környezetvédelmi tanácsadás:
(heti rendszerességgel folytatott tanácsadás)
Helyi környezetvédő egyesület, a REFLEX végzi. Az érdeklődők személyesen beszélhetnek a szervezet képviselőivel a helyi környezetvédelmi gondokról, munkálatokról.
7. "Csikosegér" - Helyi közművelődési egyesület fogadó napja A helyi amatőr alkotókat, művészeket fogja össze, és nekik fellépési lehetőségeket, fesztiválokat szervez. Ez egyszerre fogadó nap és tanácsadás is. Helyi szabadidős társaságok, körök alakításában nyújt segítséget, ad tanácsokat.
Tapasztalatok:
A tanácsadó szolgálatok alapelve, hogy a feladatuk nem a probléma tényleges megoldása, (hisz ez valójában nem is áll módjukban) eldöntése az ügyfél helyett, nem a gyógyítás vagy a jogi ügyek képviselete, hanem csupánn a megoldáshoz vezető út megválasztásában, igénybe vételében nyújtott segítség. Ezt egyfelől az indokolja, hogy az Iroda társadalmi beilleszkedést segítő feladatának akkor tesz eleget, ha a fiatalt arra ösztönzi, hogy gondjai megoldásában mint aktív, kezdeményező vegyen részt. Másfelől az Iroda célja nem lehet más (erre a célra létrehozott) intézmény feladatainak átvállalása. Abban kell segítenie, hogy mindenki a leggyorsabban ahhoz a szakintézményhez jusson el, amelyre problémája megoldásában szüksége van.
A tanácsadásokat a feladatra magas színvonalon képzett tiszteletdíjas szakemberek végzik (jogász, pszichopedagógus), akik egyben a kapcsolatokat is tartják a szakintézményekkel.
A tanácsadásokra meghatározott időben rendszeresen kerül sor az Iroda egyik intim, erre a célra kialakított helyiségében.
Az elmúlt időszak során a legnagyobb igény az életvezetési tanácsadások iránt nyilvánult meg.
c/ Egyéb szolgáltatások
- koncertjegyek árusitása (a városban lezajló vagy a nagyobb szabású budapesti koncertekre);
- TINI-POSTA (levelek, csomagok megőrzése, esetleges továbbítása a címzettnek az Irodán belül)
- Az Iroda technikai eszközeinek szabad felhasználása (zenei felvételek, számítógépes programok másolására)
= Commodore 64 + tartozékok IBM XT;
= ITT ST541 típusú HIFI-torony;
= Dyram videómagnó + színes tv
= Telefax (Canon 230)
Tapasztalatok
Mivel a város nem rendelkezik központi jegyirodával és a nagy koncertek jegyeit csak az EXPRESSZ utazási irodán keresztül lehet megszerezni, ez a szolgáltatás hiányt pótlónak tekinthető. A "HID"-nak folyamatosan sikerült kialakítania mgbízható kapcsolatokat azokkal a szervezetekkel, amelyek a koncerteket szervezik.
Népszerűségét tekintve első helyen a TINI-POSTA szolgálat áll. Ennek oka az, hogy egyrészt valami új, szokatlan és közvetlen, másrészt indok a részvételre, harmadsorban pedig személyes, és biztosan közvetít. ("...nem kerülhet a mama kezébe, de meg kell kapnia.")
III. ...és ezeken túl
Számos olyan szolgáltatást is végez az Iroda, ami igazán nem határolható be az előző részek valamelyikébe, sem más keretbe. Hiszen törekszik arra, hogy a betérők ne csak "ki-bejövők" legyenek, hanem lehetőségük nyíljon arra, hogy leüljenek, beszélgessenek, találkozzanak egymással. Ennek a helynek egyszerre kell meghittnek, érdekesnek, állandóan megújulónak, mindenkire odafigyelőnek lennie.
Nem határozhatta meg milyenségét egyetlen politikai vagy divatirányzat sem, de kell, hogy jelen legyenek benne. Ha nem is sikerült még teljes mértékben ezt a helyzetet kialakítani, a törekvések erre irányulnak. A lehetőségekhez mérten teret biztosíthat a "megmutatkozásra", amelyre példa a jelenleg is működő "HID Galéria", amely nem más mint az Iroda egyik hírdető táblája, s rá havonta új, fiatal amatőr fiúk és lányok által készített fotók, festmények, rajzok, versek kerülnek.
Noha nem törekszik klubszerű működési formára, azért alkalmanként lehetőség nyílik arra, hogy kisebb csoportok, amelyek alkalmi jellegűek, önszervezők és maguk alakítják ki a programjukat, összejöveteleket tartsanak az Iroda helyiségeiben.
A folyamatos és állandóan megújuló működéshez elengedhetetlenül szükséges a sokrétű reklámtevékenység. A "HID" egyrészt a helyi reklám csatornáit aknázza ki (sajtó, rádió, helyi reklámügynökség), másrészt a saját maga által szervezett propaganda tevékenységekre támaszkodik. Ennek terméke a "HID-LAP", amely egyben lehetőséget nyújt az érdeklődő fiataloknak az újságszerkesztéssel való megismerkedésre.
A "HID" felvállalt egyfajta "csoportátmentő" tevékenységet is, amely kezdi kinőni az Iroda kereteit. Az itt dolgozók szavaival élve: "Szükségünk lenne egy olyan helyre, amely teret ad a kapcsolatoknak, alaptevékenységünkön túl, hogy összehozzuk a hasonló orientációjú embereket, és továbbra is helyet tudjunk biztosítani nekik."
Szeretném hinni, hogy ennek az Irodának is sikerült létjogosultságát és szükségességét bizonyítania.
Remélem, a jövőben nagyobb teret és lehetőséget kapnak - a most még csak kis színes, ugyanakkor nélkülözhetetlen Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák.

Lemezújság archívum

Közösségfejlesztés