Közösségfejlesztés

Lemezújság archívum
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Alapítvány-teremtés
Szerző:
Folyóirat:
PC Lemezújság
Állomány:
Év:
1992
Szám:
34.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Fejlesztő Központ Alapítvány a Magyarországi Alapítványokért (Budapest, Tüköry u. 3., 1054, T:1123-258)
Települések:
Tárgyszavak:
alapítvány létesítése, alapító okirat
Megjegyzés:
B51_34.txt
Annotáció:

Alapítvány-teremtés
Mi a teendő?
Hogy a Fejlesztő Központ Alapítvány a Magyarországi Alapítványokért munkatársai milyen segítséget tudnak nyújtani azoknak, akik alapítványt kívánnak létesíteni, erről szól az itt következő összeállítás.
Az alapító okirat
Az alapító első lépése - miután elhatározta, hogy alapítványt létesít
- az alapító okirat elkészítése vagy elkészíttetése. Ebben a vonatkozásban a bírói gyakorlat nem követeli meg, hogy az okirat valamely jogi vagy ügyvédi irodában készüljön, csupán az alaki feltételek meglétét teszi kötelezővé. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy az alapító okiratban
- az alapítvány székhelyeként nemcsak valamely közintézmény, hanem az alapító saját tulajdonú vagy bérlakása is megjelölhető;
- az induló vagyon meglétét bankszámlakivonattal vagy pénzintézeti értesítéssel kell igazolni, melyet mellékelni kell az alapító okirathoz. Ha az alapítói vagyonhoz ingatlanok és ingóságok is tartoznak, célszerű azok részletes felsorolása;
- az alapító okiratban részletesen meg kell határozni, hogy az alapítói vagyon milyen mértékig kerül tartós lekötésre, illetve milyen arányban használható fel az alapítványi célok megvalósítására;
- ugyancsak lényeges rendelkezni arról, hogy az alapítvány folytat-e vállalkozási tevékenységet, e kikötés hiányában a későbbiekben erre csak az alapító okirat ilyen irányú módosításával lesz mód;
- részletesen rendelkezni kell arról, hogy az alapítvány kezelő szerve, a kuratórium milyen döntési jogkörrel rendelkezik a vagyon kezelésére, felhasználására, gyarapítására, valamint a csatlakozások, vagyoni felajánlások elfogadására vagy visszautasítására;
- célszerű a kezelő szervezet ügyrendjének, a kuratóriumi ülések összehívási rendjének, az egyszerű vagy minősített többség eseteinek meghatározása. Az alapító okiratban emellett rendelkezni lehet az üléseken elhangzottak jegyzőkönyvben történő rögzítéséről, a kezelő szervezet határozatképességének formáiról;
- a kuratóriumi tagság időtartamáról és megszűnéséről(akadályoztatás, visszahívás, lemondás, halál esetére szóló rendelkezések).
Az alapítvány megszűnése
Mint ismeretes, az alapítvány akkor szűnik meg, ha céljai megvalósultak, illetve megvalósulásuk lehetetlenné vált, ha elfogy az alapítására rendelt és a csatlakozásokkal, felajánlásokkal kiegészült vagyon, illetve ha az alapítványt a bíróság megszünteti. Fontos, hogy az alapító már az alapító okiratban határozzon arról, hogy megszűnés esetén mi lesz a vagyon további sorsa. Ez azért fontos, mivel a jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé azt, hogy az alapítvány megszűnésekor az alapítói vagyon az alapító vagy örökösei tulajdonába visszakerüljön. így, ha a vagyon felhasználásról való rendelkezés hiányzik az alapító okiratból, a bíróság dönt arról, hogy milyen közcélra, általában valamely hasonló célú alapítvány vagyonrészeként éljen tovább a megszűnt alapítvány vagyona.
Az alapítói okirat nyilvántartásba vétele
Az alapítói okiratot elkészítése után az alapítvány székhelye szerint illetékes megyei, Budapesten a Fővárosi Bírósághoz kell benyújtani, egy illetve három példányban. (A Fővárosi Bíróságon egy, míg a Pest megyei Bíróságnál három példány szükséges.)
Mellékltei:
- az alapító bejegyzés iránti kérelme,
- a kuratórium elnökének és tagjainak nyilatkozata a kuratóriumi tisztségek elvállalásáról,
- az alapítói vagyon meglétét bizonyító pénzintézeti igazolások (a letétbe helyezett pénzösszegről).
Az alapító okiratok gyakori hibája, hogy alapítóként valamely betéti társaság van feltüntetve, holott a társaságokról szóló törvény szerint e gazdasági társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik, így tagjai csak, mint természtes személyek jogosultak alapítvány létrehozására.
Aláírási jogosultság
Rendkívül fontos annak meghatározása, hogy az alapítvány nevében ki jogosult pénzfelvételre, illetve a vagyon feletti rendelkezési képviseletre. Az aláírási jogosultság bizonyítására szolgál az ún. aláírási címpéldány, mely tanusítja, hogy a pénz felvételére jogosult személy vagy személyek aláírása valódi, hiteles. Az aláírási címpéldányt a közjegyzőnél kell elkészíttetni, minden jogosultnak külön-külön.
A közjegyzők illetékessége
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. rendelkezései alapján a közjegyzők illetékességi területe általában megegyezik a helyi bíróságok illetékességi területével. Budapesten csaknem félszáz, míg a vidéki városokban általában két közjegyzői iroda működik. Aláírási címpéldány elkészítéséért bármely illetékességi területű iroda felkereshető.
A közjegyzői díjszabályokról (a 14/1991. XI. 26. IM. rend. alapján)
Névaláírás és cégjegyzés valódiságának tanusításáért aláírásonként 500 forint munkadíj, valamint az összeg 40 százalékát kitevő költségátalány fizetendő. Amennyiben a közjegyző az okirat vagy tanusítvány hitelesítésekor az ügyfél által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezetet vagy formanyomtatványt változtatás nélkül hitelesíti, a munkadíj 50 százalékkal mérsékelhető.
A bankszámla-szerződésekről
Az alapítványi vagyon kezeléséhez, gyarapításához, az adományok fogadásához elengedhetetlenül szükséges, hogy az alapítvány valamely pénzintézetnél vezetett saját bankszámlával rendelkezzen, hiszen kifizetéseket erről, illetve befizetéseket erre lehet eszközölni. Az alapítvány vagyonának és pénzforgalmának kezelésére jogaikat és kötelezettségeiket az ún. bankszámlaszerződésben rögzítik. Ennek szabályait kormányrendelet, illetve a magyar Nemzeti Bank elnökének rendelkezése tartalmazzák, itt csak azt szükséges elmondani, hogy ma már a pénzintézetek szinte kivétel nélkül csak a közjegyző előtt készített aláírási címpéldányt fogadják el hitelesnek. Az alapító okirat beadását követően már célszerű elkészíttetni ezeket az aláírási címpéldányokat.
A bankszámlaszerződés megkötéséhez szükséges:
- az aláírási címpéldány,
- a bírósághoz beadott, a nyilvántartásbavételt igazoló, iktatószámmal ellátott alapító okirat egy másolati példánya (tanácsos egy vagy két másolati példányra megkérni az iktatószámot, ez meggyorsíthatja az alapítványok létrehozásával kapcsolatos előkészületeket), valamint
- az illetékes adóhatóság által jóváhagyott és adószámmal ellátott adóbejelentkezési lap.
Az alapító okirat bírósághoz történt benyújtását követően, de legkésőbb a bejegyzést tanusító végzés kézbevételét követő 15 napon belül az alapítványok kötelesek adóalapként bejelenteni az illetékes adóhatóságnál.
Rövid tájékoztatónkban természetesen nem térhettünk ki valamennyi, olvasóinkat foglalkoztató kérdés, probléma megválaszolására - a további segítségnyújtás elsődleges előfeltétele az, ha a Tisztelt Olvasók továbbra is hozzánk fordulnak kérdéseikkel. (A Fejlesztő Központ Alapítvány a Magyarországi Alapítványokért címe: 1054 Budapest, Tüköry u. 3. Postacím: 1370 Bp. Pf.: 280. Tel.: 1123- 258, 60/25-656).



Lemezújság archívum
Közösségfejlesztés