Lemezújság archívum

Cím:	Változások a nonprofit szervezetek szabályozásában
Szerző:
Folyóirat:	PC Lemezújság
Állomány:
Év:	1992
Szám:	34.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:	Nemes András
Intézmények:	Igazságügyi Minisztérium
Települések:
Tárgyszavak:	közhasznú társaság, közalapítvány, köztestület, nonprofit tevékenység, jogi szabályozás, nonprofit
Megjegyzés:	B60_34.txt
Annotáció:

Változások a nonprofit szervezetek szabályozásában
Az Igazságügyi Minisztérium a nonprofit szervezetek szabályozását módosító törvénytervezetet készít elő. E munka állásáról, a várható módosításokról kérdeztük a Minisztérium munkatársát, Nemes Andrást.
- Az alapítványok régi kívánsága, hogy a nonprofit tevékenységet egységes törvények szabályozzák. Ez az igény vezette a Minisztériumot a módosítások kidolgozására, vagy más aktualitása van a módosító törvénycsomag elkészítésének?
- Alapvetően a médiatörvények előkészítése érdekében születtek a módosítások. A Rádió és a TV jövőbeni egyik lehetséges működési formája a közalapítványi forma, ennek törvényi szabályozása vált szükségessé s ennek, illetve egyéb igények kielégítése tette szükségessé a Polgári Törvénykönyv módosítását. Új nonprofit szervezetként meghatározásra kerül a "Közhasznú társaság", s módosítani javasoljuk ezzel párhuzamosan az egyesületek és az alapítványok szabályozását.
- Milyen célt szolgálnak az új szervezeti formák?
- A közhasznú társaság (kht) közhasznú gazdasági tevékenység folytatására alapítható. Úgy véljük nem szerencsés a mai helyzet, amikor alapítványok gazdasági tevékenység végzésére jönnek létre, ugyanakkor kívül esnek a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó általános szabályok alól, így nem vonatkozik rájuk pl. a csődtörvény, a felszámolási eljárásról szóló törvény, s a társasági adótörvény is csak részben. A közhasznú gazdasági tevékenység folytatására azonban szükség van, igény van olyan szolgáltatások iránt, amelyek önköltségesek vagy támogatott árúak. Az ilyen jellegű gazdasági tevékenység folytatására alkalmas a közhasznú társaság, amely gazdasági tevékenység folytatására jön létre, de e tevékenysége közhasznú, s így megillethetik bizonyos adókedvezmények is.
A közhasznú társaságot
természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok alapíthatják, de alapítható Kft-ből is, ha a társasági szerződés módosításával tevékenységi körében közhasznú tevékenységet jelöl meg. A kht a cégbejegyzéssel jön létre és a közhasznú társaság elnevezést vagy kht rövidítést a cégnévben fel kell tüntetni. A közhasznú tevékenység emellett, annak elősegítése érdekében más gazdasági tevékenység üzletszerű folytatására is jogosult. Működésére általánosan a Kft-k működési gyakorlata a jellemző. A kht tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, de a tagokat a nyereség után adókedvezmény illeti meg. A kht alapítás előfeltétele - a társasági szerződés létrejöttének feltétel -, hogy a kht alapítója egy külön törvényben meghatározott felügyeleti szervvel a közhasznú tevékenység folytatására jogosító, illetve kötelező szerződést kössön. E szerződés megkötését követően adható be cégbejegyzésre a kht társasági szerződése. A felügyeleti szerv a vele kötött szerződések betartását ellenőrzi, s felmondja a szerződést, ha a kht az abban foglaltakat megszegi. A felmondás tényét bejelenti az illetékes cégbíróságnak, amely megszünteti a kht-t. A felmondás érvénytelenítésére a kht pert indíthat, illetve ha elfogadják annak jogosságát, az alapítók kezdeményezhetik a kht Kft-vé történő átalakítását.
- Melyik állami szerv lenne a kht-k felügyeleti szerve, és milyen adókedvezményeket remélhetnek a közhasznú tevékenységet folytató gazdálkodók?
- Még nincs döntés a kht-k felügyeleti szervéről. Elképzelhető egy külön e célra létrehozott államigazgatási szerv és az is, hogy egy már létező intézmény kap erre megbízatást. Ami a kht-k adókedvezményeit illeti, ennek kidolgozása a Pénzügyminisztérium feladata, s az adótörvények fogják tartalmazni, nem a PTK. A közhasznú társaság gazdálkodására, illetve a általa végzett közhasznú tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.
- Miben különbözik a köztestület az egyesülettől és a közalapítvány az eddigi alapítványoktól?
A köztestület
A kamara és minden más - önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amely tagságához kapcsolódó, törvényben meghatározott közfeladatot lát el. Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az alapvető különbség a közfeladatok ellátásában rejlik. Köztestületek a mai kamarák, amelyek közfeladatot látnak el. Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el - ilyen lehet minőségtanúsítványok, származási okiratok kiadása - illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható - pl. előírható, hogy taxizni csak kamarai tagsággal lehet. A köztestületek vagyonukkal önállóan gazdálkodhatnak, de üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathatnak. Ezt a meghatározását javasoljuk az egyesületek esetében is a korábbi szabályozással szemben amikor az egyesület céljai megvalósítása érdekében folytathatott vállalkozói tevékeenységet.
A közalapítvány
olyan alapítvány, amelyet közfeladat ellátásának biztosítására hoznak létre és a közfeladat megvalósításához szükséges jogosítványokat is ráruházzák. Alapító lehet az Országgyűlés, a Kormány (esetleg kormányszervek) és a helyi Önkormányzat képviselő testülete. Törvény is előírhatja közalapítvány létrehozását, közfeladat az állami vagy önkormányzati feladat, ha ellátását jogszabály az állam vagy az önkormányzat kötelességévé teszi. Közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban kezelő szervet (szervezetet) is meg kell jelölni, vagy létrehozásáról kell rendelkezni. A közalapítványhoz is - ha törvény eltérően nem rendelkezik - bárki feltétel nélkül csatlakozhat, de az alapító okirat előírhatja a kezelő szerv jóváhagyását a csatlakozáshoz. A kezelő szerv a közalapítvány működéséről köteles évente beszámolni az alapítónak és - ha ezt az alapító okirat előírja - gazdálkodásnak legfontosabb feladatait nyilvánosságra kell hoznia. Gazdálkodásának törvényességét az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A közalapítványt az alapító is megszüntetheti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt, vagy az más módon hatékonyabban elégíthető ki. Megszűnése esetén a közalapítvány vagyona az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a közvéleményt megfelelően tájékoztatni. A külön nem szabályozott kérdésekben a közalapítványra is az alapítványra vonatkozó rendelkezések érvényesek.
- Milyen módosulások várhatóak az alapítványok szabályozásában?
- Eddig jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (KKT, BT) nem hozhatott létre alapítványt. Ennek nyilván nem volt valódi oka, ezért ezt a hibát kijavítottuk. Változtatást javasolunk azon is, hogy milyen célra hozható létre alapítvány. Eddig alapítványt közérdekű célra lehetett létrehozni, de ennek meghatározása mindig problémás volt, egzakt körülírása nem is lehetséges, hiszen a közérdekűség fogalma időben és térben is változik. Ehelyett javasoljuk azt a megfogalmazást, hogy alapítvány
"más javára szolgáló tartós célra"
hozható létre. Ez a megfogalmazás tágabb, mint a közérdekűség, meghatározása, elbírálása is egyértelműbb mint a korábbi megfogalmazásé. Ezzel a módosítással lehetővé válik az is, hogy a közérdekűség ne egy szervezeti formával függjön össze s ez azért fontos, mert alapvetően ezzel a fogalommal függnek össze az adókedvezmények. Lehetővé válik, hogy szervezeti formától függetlenül a közérdekű tevékenységet folytató nonprofit szervezetek adókedvezményben részesüljenek, és a közérdekű tevékenység fogalma akár taxatív felsorolásban is meghatározható az adótörvényekben. Úgy mód van arra is, hogy az ide tartozó tevékenységek köre akár évente bővüljön vagy szűküljön - mindig a társadalmi elfogadottság függvényében -, hiszen az adótörvények a gyakran módosuló jogszabályok körébe tartoznak, míg a PTK módosítására annak jellege miatt csak ritkábban kerülhet sor. Problémát jelentett eddig annak meghatározása, hogy mekkora összeggel hozható létre alapítvány. Ezt próbáljuk kiküszöbölni azzal a pontosítással, hogy "nyílt alapítvány esetén az alapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges". Nyílt az az alapítvány, amelynek alapító okirata megengedi a hozzá való csatlakozást. Vitatott volt, hogy módosítható-e az alapítvány alapító okirata. A módosítási javaslatunk szerint a jövőben az alapító módosíthatja az alapító okiratot, ha ez nem jár az alapítvány vagyonának és céljának sérelmével, illetve nem vonja magával az alapítvány megszűnését. E szerint
módosítható az alapító okirat
a szervezeti és működési kérdésekben, és módosítható a cél is, de nem szűkíthető csak bővíthető a célok köre. Pontosabban kell majd előírni az alapító okiratban a kuratórium működésének szabályait, összetételét a képviseleti jogosultságot. A korábbiaktól eltérően lehetővé válik alapítványok egyesítése is, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll, és az alapítók sérelmezik a bíróságon.
- Milyen változások készülődnek az alapítványok gazdálkodásának szabályozásában?
- Az egyesületekhez hasonlóan javasoljuk, hogy saját jogon az alapítványok se folytathassanak üzletszerű gazdasági tevékenységet, de a vagyonukkal önállóan gazdálkodjanak továbbra is. Úgy véljük, közhasznú társaság létrehozásával van alkalmasabb forma a közhasznú üzleti tevékenység folytatására. Hiszen az alapítványokra ma sem és a jövőben sem vonatkoznak a gazdasági társaságok általános szabályai, míg a közhasznú társaságra igen. Természetesen ez a tilalom - a mai szabályozáshoz hasonlóan - nem vonatkozna az alapítványi vagyon befektetésére. Érezzük, hogy az alapítványok jelentős részének sok gondot jelent majd az átállás az új szabályozás követelményeihez, ezért a törvény záradékaként azt javasoljuk, hogy 1993. június 30-ig kell megszüntetni az üzletszerű gazdasági tevékenységet egyesületek és alapítványok esetén, s eddig a határidőig kell módosítani az ilyen tevékenységet megengedő alapító okiratokat is.

Lemezújság archívum

Közösségfejlesztés