Közösségfejlesztés

Lemezújság archívum
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Holdállás
Szerző:
Kálmán András
Folyóirat:
PC Lemezújság
Állomány:
Év:
1988
Szám:
7.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:
műholdas televíziós besugárzás, kábeltelevíziózás, kódolt műsorok
Megjegyzés:
holdalla.pcl
Annotáció:


H O L D Á L L Á S
-------------------
Amióta Arthur C. Clark 1945-ben (!) először publikálta elképzelését a Föld műholdas televíziós besugárzásról, sok víz lefolyt a Dunán. A távközlés és az űrtechnika folyamatos fejlődése a gyakorlatban is átültette a clarki elgondolást: ma már senkit nem lep meg egy olimpiai világprogram Szöulból - igaz csak kevesen gondolnak arra, milyen nagy és sokrétű technika teszi ezt lehetővé.
A szputnyik, a Telstar (utóbbi hajdanán a Spotnik együttest is megihlette) úgy vonultak be a köztudatba, hogy igazából nem tudtuk, mit csinálnak. A Molnyiják, Radugák, Ekránok és Horizontok műsortovábbítási képességéről már hallhattunk, de nem kavartak igazán nagy port a laikusok körében. Az első olyan hír, amelyre "oda kellett figyelni", arról érkezett, hogy nemzeti televízió programok vételére nyílik lehetőség Magyarországon is, olyan műsorokéra, amelyek korábban csak több ezer kilométeres valutás utazással voltak elérhetők. Ez a fajta űrtelevíziózás sok kérdést vetett fel: a műszaki jellegűektől a nemzetközi jogiakig (a "túlcsordulás" kapcsán a nemzeti szuverenitás csorbításáról is beszéltek.)
A kérdések tisztázása közben (az alapvető ún. WARC konferencia ebben a témában 1977-ben döntött) váratlan dolog történt: megjelentek új, európai TV programok egy olyan műholdon keresztül, amely már létezett, sőt a távközlésen túl TV társaságok műsorcseréjét is bonyolította, de 1982-ig nyilvános műsort, legalábbis Európában, nem sugárzott.
A megcélzott közönség elsősorban a már fejlett kábeltelevíziós rendszerek előfizetői a Benelux államokban, Svájcban és az NSZK-ban. A műsorkínálat növekedése azonban máshol is meggyorsítja a kábelezést. Az európai (ún. regionális) műholdas rendszereket az EUTELSAT nemzetközi közjogi társaság üzemelteti, s jelenleg 3 műholdja működik. Műszakilag -a telefonvonalak átvitelén kívül- 12 TV-műsort is tudnak továbbítani, besugárzott területük jóval nagyobb az egyes országokénál. Jogilag tulajdonképpen csak közvetítenek (távközölnek) egy televíziós társaság és egy kábelhálózat üzemeltetője között, amely utóbbiaknak egymással az illetékes nemzeti távközlési hatóság hozzájárulásával jogi kapcsolatba kell lépniük.
Az EUTELSAT kezdeti sikerén felbuzdulva beszállt az üzletbe a legnagyobb távközlési műholdas hálózat üzemeltetője, az Intelsat is, a műsorok terén pedig a nyereségorientált magántársaságokkal (Music Box, Sky Channel) felvették a versenyt az államiak, vagy az államiak egyesülései (RAI, TV-5, 3-Sat, Európa TV).
A megmozdult és felfrissült európai "média-táj" (amiben nagy része volt az Európai Közösség -szerintem progresszív- médiapolitikájának) vonzza az amerikaiakat is: átruccan az MTV és a CNN (egy zenei és egy kísérőműsor). Megjelennek a kódolt előfizetéses műsorok, a speciális ajánlatok (FILMNET, TV-3, Teleclub, Infofilm). Hogy ez mit jelent? Dél-Hollandiában egy több műholdat is megcélozni képes műholdvevő és a helyi kábelhálózat segítségével alkalmam volt 39 tv-csatorna között válogatni.
(Nem szabad elfelejteni a műholdas terjesztésű sztereo rádióműsorokat sem. Már csak hetek kérdése és mindazok, akik az EUTELSAT F-1 hold műsorait veszik, -ezen jön a Sky, a Super és a TV-5- a Rádio Luxemburg műsorát is kifogástalan minőségben hallgathatják.)
A már említett WARC által szabályozott közvetlen sugárzó műholdas fejlődést (DBS - direct broadcast satellite, műsorszóró hold) nemcsak a sok vita (pl. a digitális szabvány körüli) hátráltatta, hanem az ARIANE hordozórakéták kudarcai is, míg azután az első ilyen hold 1987. novemberében az űrben mondott csütörtököt (TV-Sat NSZK).
A műsorszóró holdak (a távközlésiekkel szemben) csak 4 tv-csatornát tudnak, viszont ezek vételéhez kisméretű parabola-antenna is elég, jogilag pedig a hagyományos műsorszórás szerint működnek: egyéni és közösségi vételéhez engedély nem kell.
A kötelező ilyen európai holdat, a francia TDF-1-et áprilisban kellett volna pályára állítani. Erre talán ősszel sor is kerül.
Vajon feltűnt-e valakinek a V 27 kódot viselő ARIANE 4 hordozórakétával tervezett repülés? Ez az, ami FORRADALMASITHATJA az európai műholdas televíziózást. Az ASTRA 1. műholdról van szó. Ez a hold nem tesz eleget az európai szabványoknak, amerikai RCA fejlesztés. Egy konzorcium rendelte meg. A hold átmenetet képez a műsorszóró és a távközlési szateliták között úgy, hogy mindkettő előnyeit ötvözi magában.
16 csatornát tud sugározni, kisméretű parabolával lehet fogni, jogilag pedig szabad hozzáférhetésű - legalább is az egyéni vétel számára. Avval kapcsolatban, hogy adását egy jogilag új médiának minősülő CATV rend- szer beültetheti-e szolgáltatásai közé, csak műsoronként lehet dönteni, attól függően, hogy a műsorgazda milyen jogokkal rendelkezik, pl. megveszi-e filmek kábeltelevíziós jogát? Az ASTRA vételéhez szükséges egyéni vevőberendezést Angliában 200 font alatti áron szeretnék forgalomba hozni, a hozzánk közelebb levő gyártók pedig konkurálni kívánnak - legalábbis így nyilatkoztak a Philips, Grundig, Fuba, Hirschmann, Kathrein, Wisi, Stilg, Technisat cégek képviselői.
V 27-es fellövésére novemberben kerül sor és a rendszeres adások január 1-töl indulnak. Mik lesznek ezek?
A 16 csatorna még nincs teljesen eladva. A Sky Channel mindenesetre több éves veszteségét eszkalációval kívánja leküzdeni. Négy csatornát bérel az újjáalakult Sky Television; műsorai: az ismert Sky Channel, egy filmműsor, egy hírműsor és egy sportműsor + egy rádió. A műsorok elsősorban a britekhez szólnak, Murdock úr már csak ezen országokra számít az új felállásban.
A Sky Channel kivételével a műsorokra CATV jogot nem biztosít a sajtómágnás vállalkozása.
Új fejezet kezdődik: az egyéni műholdas televíziózásé.
A többi csatornára jelentkezők között találhatjuk Berlusconi urat, az angol Tames TV-t, az amerikai MTV-t, a német Eins Plus-t, de nagy az érdeklődés másutt is. A háttérben folyó tárgyalásokról -egyezkedésekről- jóllehet már egy fél év sincs hátra az indulásig - nem sok szivárgott ki mindmáig, de mint mondják, az ASTRA már most is ütőképes.
Milyen hatással lehet az új műsorválasztékot nyújtó csodahold a magyar televíziózásra, s azon belül a kábelhálózatok fejlődésére, a kábeltelevíziózásra?
Nehéz jósolni. Minőségi változást a nemzetközi műsorokkal való hazai vetélkedésben még nem okoz, de mennyiségit természetesen igen.
Ha az ASTRA által kínált műsorok többsége nem vihető be jogszerűen kábelrendszerbe, akkor félő, hogy a meglévő CATV rendszerek is felbomlanak. Ugyanerre vezethet a meglévő rendszerek kapacitásszegénysége, újabb műsorcsatornákat még a nemrég épültek sem nagyon bírnak el nagyobb számban, költség az új vételi apparátus stb.
A hálózat üzemeltetőinek viszont bevételt növelő tényező a nagyobb választék. Nekik is, akárcsak az érdeklődő nézőknek, kalkulálniuk kell... Kálmán András


Lemezújság archívum
Közösségfejlesztés