Lemezújság archívum

Cím:	Közművelődési körkép
Szerző:	Varga Tamás, Huszerl József
Folyóirat:	PC Lemezújság
Állomány:
Év:	1994
Szám:	5.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	10 kérdés, közösségi felmérés, kérdőív
Megjegyzés:
Annotáció:

Varga Tamás-Huszerl József:

Közművelődési körkép*

Tíz kérdésből álló lapot küldtünk szét az összes település önkor-
mányzatának azzal a kéréssel, hogy juttassák el valamennyi
művelődési intézménynek és közösségnek. A visszaérkezett válaszok
elsődleges feldolgozása alapján hozzávetőleges képet kaptunk az
országban folyó közművelődési tevékenységről. Összesen 550 helyről
(az összes település 18%-áról) küldték vissza a kérdőívet,
mégpedig minél kisebb helyről volt szó, annál kisebb arányban.
Számos kérdőívet üresen kaptunk vissza, ami azt jelenti, hogy ott
nincs közösségi létesítmény, nincs tevékenység sem.
Az első kérdésre (Kérjük sorolja fel, hogy milyen konkrét
tevékenységek, akciók, közösségi összejövetelek zajlanak intézmé-
nyükben. Jelölje, hogy melyek a fenntartó szervtől kapott, melyek
a saját szakmai elképzeléséből létrejött tevékenységek.), az 557
lapon mintegy nyolc ezer tevékenységet jelöltek meg, tehát
átlagosan 14-et. Voltak olyanok, akik oldalakon keresztül sorolták
föl a különböző tevékenységeket.
A második kérdésre, amely a szervezetekkel, intézményekkel
való rendszeres kapcsolatról szólt, a zömük a helyi iskolákat,
óvodákat, egyházakat, pártokat jelölte meg; az országosak közül
pedig főleg a Magyar Művelődési Intézetet, a Kulturális Kamarát,
az OPI-t és az OPI utódokat, a Széchényi Könyvtárat. Külföldi kap-
csolata szinte minden nemzetiségi falunak van, ezen kívül két-
három francia összeköttetést jelöltek meg.
A harmadik kérdésre (Kérjük sorolja fel, milyen önálló jogi
személyiséggel rendelkező közösségi vagy művelődési célú
szervezetek működnek a létesítményben?) adott válaszokból az derül
ki, hogy a művelődési intézményekben önálló jogi személyiségként
működik 103 egyesület, további 33 pedig alapítványi formában.
A negyedik kérdésben szereplő vállalkozói tevékenységet
(Kérjük sorolja fel, hogy milyen vállalkozási jellegű, vagy célú
tevékenység folyik az intézmény szervezésében?) sokan félreértet-
ték, mert majdnem mindenki a büfét, az autóbuszt említi, de azért
érzékelhető, hogy elindultak a vállalkozás felé ezek az intézmé-
nyek. Nagyon sok vállalkozás van, mint például a kölcsönzés, a
családi rendezvények szervezése, néhány mozi, könyvárusítás,
újságszerkesztés, nyomdai szolgáltatások, számítógépes-, nyelv-,
gépírástanfolyam történik vállalkozásban.
Az ötödik kérdésre (Mit tekint az intézmény legjelentősebb -
példaértékűnek is tekinthető - kezdeményezésének, akcióinak,
tevékenységeinek?) adott válaszokból körülbelül 80 címszóból álló
listánk van, az alkotóháztól a zeneiskoláig. Ezek közül legnagyobb
számban a gyermekekkel kapcsolatos tevékenység szerepel, ami
kivált az iskolából és önállósult. Ezen kívül mindenhol előtérbe
kerül a hagyomány: a néphagyomány, a néptánc, a honismeret. Sok
esetben a nyugdíjasok tevékenységét ítélték az intézményben a
legjelentősebbnek. Nagyon sok - és ez is a hagyományhoz tartozik -
a szüret, a falunap, a majális, a Szent István-nap és ezt is úgy
emelik ki, mint a falu fő eseményét, izgalmas tevékenységet.
A hatodik kérdésre (Melyek azok a problémák, melyek helyi
szinten megoldhatatlannak tűnnek és akadályozzák a működést?)
adott válaszok alapján készítettünk egy listát. Kiemeltünk a
válaszokból mintegy száz fogalmat, amit problémaként megjelöltek.
Ezeket az említés rendjében sorba raktuk. A bajok és a gondok
között nyolcvanan említik az anyagiak hiányát: kevés a pénz. Het-
venegyen az épület állapotát jelölik meg mint legfontosabb problé-
mát, 48-an a helyhiányt. A negyedik helyen van az emberek érdek-
lődésének csökkenése, hiánya: ez 45 találatot kapott. Ennek a fele
az a típusú válasz, amit durván úgy lehet jellemezni, hogy a népet
akarja leváltani, egyszerűen azt mondja, hogy az emberek érdekte-
lenek, képtelenség őket fölrázni, hiába népművelem őket - ők ezt
nem akarják. 35-en panaszkodnak a felszerelések hiányára, itt a
számítógéptől kezdve az írógépig bármi szóba jön. 33-an a költség-
vetésre panaszkodnak. Ez pénzhiánnyal rímel, de konkrétan megje-
lölték, hogy az a költség, amit az önkormányzattól kapnak, kevés.
A következő - 33 találattal - a lakosságnak nincs a művelődésre
fordítható pénze. 31-en panaszkodnak a produkciók árának elvisel-
hetetlen mértékére, 23-an a munkanélküliségre, a pénzügyi támo-
gatásra 21-en (tehát harmadszor jelenik meg a pénz). 16-an mondják
azt, hogy a fejkvóta - ezt a kifejezést használják - a fenntar-
tásra sem elegendő. Itt van negyedszer a pénz! 16-an említik, hogy
a személyi feltételek nem biztosítottak. Most jön a választóvonal,
majd: nincsenek problémák, ez mindössze 13 válasszal (2,3%)
jelentkezett a 556-ból. Ennél kevesebb számú válasszal is körvona-
lazhatók még csoportok, de csekély reprezentáltságuk miatt itt nem
foglalkozunk velük.
A hetes kérdés úgy szólt, hogy miként változott az intézmény
tevékenysége az elmúlt öt évben? Mivel jellemezhetők ezek a válto-
zások? Erre az 556 kérdőívből 43-an nem válaszoltak és a feldolgo-
zás igen érdekes olvasmány. Minden egyes válasznál azt néztük,
hogy pozitív, vagyis felfelé irányul-e, stagnál vagy negatív -
esetleg nem válaszolt. Az aprófalvaknál 45 válaszból 30 pozitív,
11 stagnál-negatív és 4 nem válaszolt. A kistelepüléseknél 124
pozitív, 77 stagnál vagy negatív irányú, és 20 nem válaszolt. A
nagyközségek esetében 99 11 nem válaszolt. Tehát az 556-ból 339
(61%) ítélhető meg pozitívumként. Rengeteg az újonnan létesült
faluház, közösségi létesítmény. Nagyon sok olyan van, hogy felújí-
tották, hogy öt évig be volt zárva, de most már három éve működik.
Sok az olyan válasz, mint: politikamentesebb lett, nyitottság.
A nyolcas kérdésre térnék át: Mi a véleménye az intézmény
jelenlegi szervezeti formájáról, megfelel-e a jelenlegi
tevékenységi rendszernek? Ha nem, akkor elképzelhetőnek tart-e más
formát és milyet? Érdekes lett volna egy tippszelvényt körbekül-
deni a társaságban, ugyanis 333 találatot kapott az egyszerű igen,
tehát ahol a szervezeti forma úgy ahogy van jó. 33 az "igen, de"
típusú válasz, tehát jó az, csak van egy kis probléma. Összeve-
tettük ezt a hatos kérdéssel, ahol a problémákat kérdeztük és
szinte ugyanaz az arány. A 33 elég kis szám, (kb. 6%), tehát kevés
volt az "igen, de" típusú válasz ahhoz, hogy matematikailag, a
nagy számok törvénye alapján értékelhető legyen. Aztán 33 volt az
"igen, mert" típusú válasz (vagyis nagyon kevesen indokolták),
ezek közül egy példa: "lett művelődési házunk és jó állapotba
kerültünk, ezért felel meg ez a szervezeti forma".
A kilences kérdés: hogyan dokumentálják tevékenységüket? Erre
56 nem válaszolt, 399 intézményben hagyományos módon és 101 helyen
a hagyományoson kívül többféle dokumentációt írnak. Műsorfüzet,
helyi újság, krónikaírás, helyi, illetve regionális tv-adások
rögzítésével, falukönyv megjelentetésével, rádióriportok rögzí-
tésével, néhányan saját újságot adnak ki.
Ebből a felmérésből, amelynek itt most csak az első, legké-
zenfekvőbb tanulságát fogalmaztuk meg, végső soron egy kiadványt
szeretnénk megjelentetni, amit eljuttatnánk minden polgármesternek
és kultúrával foglalkozó személynek, intézménynek.

Lemezújság archívum

Közösségfejlesztés