Lemezújság archívum

Cím:	Két hét Dániában
Szerző:	Jagasits Béla
Folyóirat:	PC Lemezújság
Állomány:
Év:	1991
Szám:	23.sz.
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:	Rodding /Dánia/
Tárgyszavak:	tanulmányút, népfőiskola
Megjegyzés:	dan1913.do dan2913.do dan3913.do
Annotáció:

Két hét Dániában
Jagasits Béla útiértékelése
A Dán Népfőiskolai Szövetség lehetőséget biztosított arra, hogy 15 magyar népfőiskola-szervező 2 hétig tanulmányozhassa a dániai rendszert. A 2. félévben újabb 5 szakember utazhat Dániába fél évre. E tanulmányutak költségét a vendéglátók fedezik mintegy 15 millió Ft értékben. Az igen intenzív programon sokféle területre kaptunk betekintést, s ezek megismerése nem érdektelen számunkra. Mi a roddingi népfőiskolán laktunk, e várossal és környékével ismerkedtünk elsősorban meg, így a hozott példák is elsősorban e területre jellemzőek.
Rodding
Ez a 2100 lakosú kisváros Dánia déli részén fekszik, járási központ. Ez a vidék volt a német hódítók elleni harc, a dán nemzeti eszme központja. S miként a nemzeti gondolat kiinduló- s végpontja Grundtvig püspök munkássága, természetes is, hogy az ő hatására kezdte meg Roddingben működését 1844. nov. 7-én a világ első népfőiskolája. Közintézmények: önkormányzati hivatal, öregek otthona, posta, állami népiskola, szabadiskola, sportcentrum, 1 rendőr, szociális gondozók, mozi, könyvtár, gyógyszertár, népfőiskola, orvos, bölcsőde, óvoda. Üzletek: 4 élelmiszer-, 3 ruházati áruház, sport-, játék-, háztartási bolt, könyvesbolt, írószerbolt, lakberendezési üzlet, kerékpárszaküzlet, képkereskedés, fotó-. elektrotechnikai bolt, gazdabolt, autó- és traktorszaküzlet, 3 vegyes üzlet, 1 ágynemű szaküzlet, óra- és ékszerbolt. Egyházi intézmények: 1 hivatalos egyházi és 1 szabadegyházi templom. Vendéglátás: szálloda étteremmel, kisvendéglő a városon kívül, presszó a városban és a sportcentrumban. Egyéb szolgáltatások: 1 állami és 1 magánbank, autó- és traktorszerviz, használt autó telep, benzinkút, ingatlanközvetítő, magán állatklinika.
Az aktív lakosság 90 %-a ingázik.
A dán emberek végtelenül kedvesek, előzékenyek, segítőkészek. Egész életszemléletüket a tolerancia, a másság iránti nagyfokú elfogadókészség hatja át. (Még a dohányosokkal sem csinálják azt a macerát, ami az utóbbi időben nálunk jellemző.) Környezetük visszatükrözi a személyiség nyitottságát. Házaik körül kerítés alig található, legföljebb élő sövényből. Kertjeikben zöldell a hetente kétszer-háromszor nyírt gyöp, rengeteg a virág. Az ablakok belső párkánya széles, hogy minél több növény kaphasson ott helyet. A közintézmények körül - legyenek azok bár a város szívében - nagy, szépen gondozott parkok terülnek el, az elmaradhatatlan szökőkutakkal. A házak ablakán a függöny nem funkcionális eszköz, csak dísz, hiszen este keresztüllátni a kivilágított házakon. Környezetük tisztaságára vigyáznak. Vonaton, buszon minden ülés mellett kis műanyag táskák lógnak, hogy az utas ebbe rakja a szemetet. De még a parkokban is ott vannak, hogy a kutyáját sétáltató gazdi használhassa. Szeretik az állatokat, tenyésztési körülmények között is nagyon emberségesen bánnak velük. Az utóbbi időben elterjedt a lótartás, amely hobbicélokat szolgál. A gyerekek pónikon lovagolnak. A rengeteg kis tó, víztározó közelében seregestől tanyáznak a vadkacsák és a hattyúk. S mivel nem bántják őket, a városi tereken a szökőkutak vizében is meg-megjelennek.
Kedvelik a rítusokat, a hagyományos eljárásokat. Az iskolákban közös énekléssel kezdődik a nap, de sokszor a komoly értekezleteket is így nyitják meg. A munkahelyeken az ebédidőn kívül délelőtt és délután is tartanak fél óra szünetet, amikor hosszú lére eresztett kávéjuk és kis süteményük mellett elbeszélgetnek. Este 6-kor vacsoráznak - mindenki tudja, ilyenkor illetlenség betoppanni valakihez. Egyáltalán illetlenség bejelentés nélkül megjelenni valakinél. Ez a szabály még a különélő gyermek-szülő kapcsolatban is erősen él. Dánia a családok önállóságára épül. A gyermeknek a tanulóévek lezárulása után el kell hagynia a szülői házat, s új otthont alapít. A szülő többé nem felelős érte, de a gyermek sem a szüleiért. Az öregség gondját-baját az állam vállalja át. Talán ez is szerepet játszik abban, hogy igen magas a válások és az öngyilkosságok aránya. A vallási puritanizmus az egyéni életvitel alapszemléletévé vált. Az emberek roppant egyszerűen öltözködnek és viselkednek. A lakásokban minden megvan, de sehol semmi túlzás. Kis üveg sörük mellett órákat képesek beszélgetni. Az "elit" kocsi mellett tartanak a mindennapi furikázásra egy Ladát vagy egy Skodát, de kis távolságra előveszik a biciklijüket. A lakásokban ismeretlen a csillár, számtalan kis lámpa, irányfény van elhelyezve 25-40 W-os égőkkel. Megbecsülik a régit. Rengeteg a gyönyörűen karbantartott, a modern életvitelhez alkalmassá tett nádtetős ház. Homlokzatukon büszkén hirdetik a múlt századi építés évszámát. Főleg parasztcsaládoknál az ősök képei is emlékeztetnek a múltra.
A puritán életmód kialakulásában bizonyára szerepet játszott a számunkra mostoha időjárás is. 9 hónapig tart az enyhe (óceáni) tél, rengeteg az eső. Nyáron "már" a 25 C-ot is eléri a hőmérséklet. A dánok főétkezése a családi körben elfogyasztott vacsora. Ilyenkor esznek meleg ételt, de a levest alig ismerik. Étkezésükben a főszerepet a zöldek kapják, a különféle magok, csírák, délszaki gyümölcsök és a burgonya. Fűszereket alig használnak, a zöldségeket is jobbára nyersen fogyasztják. Sok tejet és tejterméket tesznek az asztalra. Mindennapi italuk a híg kávé és a tea. A szeszesitalok közül a sört kedvelik. Édességet ritkán fogyasztanak.
A vallás mára elvesztette kötőerejét. Nagyon kevesen járnak templomba, főleg a legidősebbek látogatják az istentiszteleteket. Dán barátaink szerint a társadalom zöme nem csak hogy nem gyakorolja a vallást, de nem is hívők.
Idén ünneplik a dán önkormányzati rendszer 150 éves évfordulóját. A polgárosodással együtt jött létre békés úton, maga a király szorgalmazta a polgári átalakulást. Eredetileg egyházkerületenként szervezték meg amintegy kétezer önkormányzatot a szociális helyzetek megoldására és az általános oktatás biztosítására. Az idők folyamán - elsősorban gazdasági megfontolásokból - 276 egyesült önkormányzat jött létre, alapföladatuk kibővült a foglalkoztatás kérdéskörével. Az egyesüléssel a mi fogalmaink szerint járások jöttek létre, amelyek központjában működik az önkormányzat hivatala. Helyben az egyes településeken nincsenek elöljáróságok és hivatali kirendeltségek sem. A testületben nincs minden településnek képviselete. Ezt a helyzetet oldja a magasan fejlett infrastruktúra, ám rengeteg feszültséget is szül. Egyre inkább tarthatatlan ez a csupán gazdasági, rövid távú érdekekre figyelő szisztéma.
Az önkormányzati testületek 15-20 főből állnak. Elsősorban a pártképviselők alkotják, de megtalálhatók mellettük a függetlenek is. Gyakori jelenség, hogy az önkormányzati testületek pártarányai egészen mások, mint a parlamenté. Ők is küzdenek azzal, hogy az önkormányzati tevékenység túlságosan át ne politizálódjék. Általában az önkormányzatok bevételeinek 3/4 részét az adó képezi, 1/4 részt az állam biztosít. Működik egy kompenzáló rendszer is, amelynek keretében a jobb helyzetű önkormányzatoktól az állam elvon, s a rosszabb helyzetűeket ezzel megsegíti. A kiadások 50 %-át szociális támogatásra fordítják, a másik felét oktatásra, foglalkoztatásra és egyéb szolgáltatásokra (út, víz, hulladékhasznosítás). A mezőgazdaságban dolgozók országos átlaga 6%. Kiemelt mezőgazdasági vidéken azonban - ahol mi is jártunk - 20 %.
A lakosság foglalkoztatási megoszlása és az ebből származó adóztatható jövedelem a roddingi járásban
Foglalkozási csoport: mezőgazdasági (1841-ben 90 %)
Aránya 20 %
Jövedelemtermelése: 5%
Foglalkozási csoport: Önálló kereskedő, kézműves, kisiparos
Aránya: 20 %
Jövedelemtermelése: 10 %
Foglalkozási csoport: Alkalmazottak
Aránya: 60 %
Jövedelemtermelése: 85 %
(Az adatok egy számában igen jelentős és anyagilag tehetős középosztály jelenlétére utalnak.)
Az adózás során az egyén minden 100 koronából leszámíthat ún. személyi levonásokat a saját maga és eltartottjai számára, életbiztosítást, a munkábajárás költségeit, a fölvett hitelek kamatait. E levonások mértéke alakít ki az emberek között jelentősebb életszínvonalbeli különbségeket. A számítások szerint a levonások után általában 55 Kr adóalap marad, amelyből 15-25 % között mozog az önkormányzati adó, 9-10 % a megyei és 31 % az állami adó. Az utóbbi progresszív, az előbbiek lineáris jellegűek. Ez a svédek után a 2. legnagyobb adóteher a világon. Viszonzásként az állam igen bonyolult, többrétű, mindenre kiterjedő szociálpolitikai rendszert működtet. Az adókedveznény nem jellemző, de általában az önkormányzatok élnek ezzel az eszközzel a környezetvédelem és a hulladékszállítás érdekében. A hulladékok elszállítását a legtöbb esetben maga az önkormányzat vállalja föl jutányos áron, fölismerve, hogy a gazdasági szféra ebben nem érdekelt. Fele részben hozzájárulnak a lakossági közműprogramokhoz (pl. csatornázás), támogatják a közintézmények létesítését (így pl. a magánóvodák költségeinek 3/4 részét is az önkormányzatok fedezik).
Az önkormányzatok panaszkodnak, hogy a közösség szolgálatát, a szolgálati típusú kormányzást megnehezíti az állam azzal, hogy rengeteg kötelező föladatot, bürokratikus eljárást ír elő.
A politikai rendszerről. A lakosság politikai aktivitása hagyományosan erős. A közelmúltban ezt fokozta a Közös Piacba való belépés, amely fölerősítette a nemzeti értékek, hagyományok védelmét, ill. az a kampány, amely az amerikai tömegkultúra mindent elárasztó hatása ellen bontakozott ki.
A parlamenti és a helyi kiválasztásokon a választásra jogosultak 70-80 %-a részt vesz. Ugyanakkor a pártok egyre inkább választási pártokká válnak, vagyis jobbára csak a választási harcok időszakában éreztetik létüket. Mindössze a lakosság 1/4-e tömörül pártokban, s számuk egyre csökken. Viszont a régebben lakossági körben szerveződő mozgalmak egyre inkább a pártokon belülre tevődnek át. Föllazult az a hagyomány, hogy egy-egy családban a generációk értizedeken át ugyanazt a politikai jelleget vitték tovább. Tehát ha a nagyapa konzervatív volt, akkor természetszerűleg az unoka is az lett. Ma már egy-egy személy is változtatja a véleményét választásról választásra. A Közös Piacba való belépéssel úgy látják az emberek, hogy egyre kisebb a hatásuk nemzeti rendszerükre, egyre kevésbé érdekeltek a politikai munka végzésében, hiszen minden belső ügy alárendelt valamilyen nemzetközi kötelezettségnek. Ezért az emberek aktivitása más, érdekvédelmi típusú szervezetek felé fordul, főként a szakszervezetek felé, amelyek Dániában nagyon megerősödtek. A dán demokrácia egy válság elé néz, mivel kezd elveszni a polgárok politikai aktivitása, s az aktivitásban való érdekeltségük.
1982-ig tartott a szociáldemokraták megegyezéses politikája, amikoris a kormányzó párt ügyes taktikával minden döntésébe bevonta a másik pártokat, közmegegyezésre "kényszerítette" őket, s ez egy igen stabil rendszert eredményezett. Az említett okok következtében, s a szélsőjobboldali Haladás Párt föllépésével (amely az egyik legstabilabb, kikezdhetetlennek vélt elemet, az adórendszert támadja) egy konzervatív-liberális kormányzat jött létre, holott szociáldemokrata többségű a parlament.
A parlamentben a 175 pártképviselő mellett a szigetek küldötteként még 4 képviselő vesz részt. A parlamenti fölépítés:
Baloldal
Szociáldemokrata párt 69 fő
Szocialista Néppárt (eurokommunista jellegű)15 fő
Összesen: 84 fő
Jobboldal
Radikális Polgáripárt (a századfordulón volt nagy) 7 fő
Konzervatív Néppárt (a miniszterelnököt adja) 30 fő
Centrumpárt 9 fő
Keresztény Néppárt 4 fő
Liberális Baloldali Párt (a régi Parasztpártból alakult) 29 fő
Haladás Párt 12 fő
összesen: 91 fő
Ezzel a fölállással bizonytalanná vált a politkai helyzet, hiszen ha valamely döntést a kormányzat át akar vinni, akkor kénytelen megegyezni a többi pártokkal a szavatmegszerzés érdekében, akik ennek fejében különböző, számukra kedvező intézkedésket követelnek ki. Ha a kormány javaslatát leszavazzák, akkor új választásokat írnak ki. Ezért gyakori Dániában a választás, átlagosan minden 2.évben sor kerül rá.
Munkaerőpiac
Dánia 5 millió lakosából 1977-ben 2,5 millió, 1988-ban 2,9 millió volt az aktív kereső. Ezen belül ugyanezen időszakban a férfiak aránya stagnál (1,5 millió), a nőké 1 millióról 1,3 millióra nőtt. Az aktív korosztályok 10 %-a munkanélküli.
Összes munkanélküli 1970: 6,1 %
Ebből férfi 5,1 %
Nő 7,4 %
Összes munkanélküli 1983: 10,5 %
Ebből férfi 9,8 %
nő 11,3 %
Összes munkanélküli 1989: 9,4 %
Ebből férfi 8,0 % (újra nőni fog, mert megálltak az építkezések)
nő 11,1 %
A munkanélküliség kezdete az 1970-es évek elejére tehető. Megjelenése a társadalmat sokkszerűen megrázta, megrendítette a tokéletes társadalom hitét. Azóta egyre több a munkanélküli és egyre hosszabb ideig.
A munkához kapcsolódó szervezetek 1880-tól kezdtek kiépülni, először a munkások, később a munkaadók szervezetei. Ezek egyesültek a munkavállalók szakszervezeti és a munkaadók szövetségévé. A 8 órás munkanapot 1920-ban harcolták ki, ma a munkaidő 37 óra hetente. A 60-70-es években kialakult a továbbképzések rendszerek. Ekkor a munkanélküliekkel még nem foglalkoztak. Mára kialakult az átképzés rendszere is.
A munkanélküli az államtól, az önkormányzattól és a szakszervezettől is kap segítséget. Az állam munkanélküli segélyt biztosít és munkaközvetítő szervezetet működtet, ahol e közvetítés ingyenes. A munkanélkülieknek ide kötelező rendszeresen bejárnia. Max. 1 év után a munkanélküli munkaajánlatot és/vagy képzési ajánlatot kap /általában rövid kurzusra/, s egyiket el kell fogadnia. A munkaajánlat 7 vagy 9 hónapos, a munkaadónak a bér egy részét kifizeti az állam. Ha a munkanélküli egyik ajánlatot sem fogadja el, akkor 5 hónapos "karanténnal" szankcionálják, vagyis 5 hónapig nem kap segélyt. Természetesen olyan munkaajánlatot kap, amely a saját eredeti szakmájához közel áll.
A szakszervezet munkanélküli pénztárt üzemeltet, amely biztosítási alapon üzemel. A dolgozó aktív korában ide évente 4 ezer Kr-t fizet. Ha munkanélkülivé válik, havonta bruttó 9 ezer Kr segélyt kap. Aki nem tagja a szakszervezeti kasszának, az a helyi önkormányzatoktól kérhet még segélyt. Emellett itt is működik munkaközvetítő iroda, ahol főként a fiatalokkal foglalkoznak, mert nem akarnak egész fiatal generációkat elveszíteni. Az innen adott segély ugyan nem éri el a 9 ezer Kr-t, de nem adózik.
Mindemellett a 80-as évek végétől privát munkaközvetítők is működnek, s megegyezés alapján ugyanazokat a szolgáltatásokat látják el, mint az állami irodák. Szolgáltatásaik azonban csak azoknak szólnak, akik meg tudják fizetni azt.
A dán társadalom pozitívan próbálja szemlélni a munkanélküli idejét:
képzésre, önépítésre használható idő. Átlagfizetések:
Építőipari szakmunkás 180-200 eKr/év
Nem szakmunkás 155 eKr/év
Alkalmazott 155 eKr/év
Egyetemi végzettségű népfőiskolai tanár 190 eKr/év
A kereseti különbségekbe döntő módon szól bele, hogy ki mekkora összeget tud levonni az adóalapjából.
Szociálpolitika
A szociálpolitika fő föladata a rehabilitáció, így igen szoros kapcsolatban áll a kultúrával. A társadalom ma már nem alamizsnának tekinti a szociális juttatást, hanem jognak, hiszen az adója alapján mindenki jogosult erre. A Közös Piacba való belépésükkel e rendszert egyeztetni kell a többi nyugati országgal, hiszen ott jobbára biztosítési alapú a szociálpolitika. Hiába fejlődik egyre a társadalom, a szociálpolitikának mindig lesz föladata. Jóléti problémák mutatói, pl.:
- Minden ember évente minimum ötször megy orvoshoz. Minden 5. ember kórházba kerül. Az orvos által megvizsgáltak 80 %-a stresszes. 70 %- uknak gerincproblémájuk van. Minden 8. ember nyugtatót szed. 25 ezer házasság, 15 ezer válás. A 15 ezer öngyilkossági kísérletből 1500 sikerül. Nagy a munkanélküliség.
A roddingi önkormányzat területén 450 szociális gondozó dolgozik. (a lakosság száma mintegy 11 ezer fő.) Az önkormányzat költségvetésének 2/3-a e területre megy (kb. 250 millió Kr). A védőnői szolgáltatás ingyenes. Évente 130 gyerek születik. A csecsemőhalálozás gyakorlatilag nulla. Nagy gondjuk, hogy az anya csak fél évig lehet otthon kisgyerekével. Utána kénytelen bölcsődébe adni, hiszen a család ott is a kétkeresős modellre épül. Bölcsődébe és óvodába kb. 600 gyerek jár. Az iskolába való átmenetet megkönnyíti, hogy óvodát csak iskola mellé szabad építeni. Jelenleg kísérleteznek a "busz-óvoda" bevezetésével. Buszokat alakítanak át úgy, hogy abban játszani, aludni, étkezni is lehessen (egy óvodai csoportban max. 11 gyerek lehet). A busz reggel elindul a gyerekekkel. Ha szép idő van, akkor valahol megáll, s a gyerekek a természetben töltik a napjukat. Rossz idő esetén a busszal utaznak.
Kb. 30 gyermek van állami gondozásban. Az állami gondozásba vételhez szükséges a szülők engedélye, kényszer nem alkalmazható. A gyermekek után 18 éves korukig családi pótlék jár. Ha egy családban gyermek születik, az apa 2 hétig rendkívüli, fizetett szabadságra mehet.
A körzetben 150 család kap támogatást munkanélküliség miatt (de ebben a rokkantak is benne vannak), további 150 főt betegségük miatt segélyeznek. Van tanácsadás a veszélyeztetett családoknak és operatív segítség a fogyatékosoknak. A munkanélküliek és a fogyatékosok számára helyi munkalehetőségeket teremtenek. Kiemelten foglalkoznak a mozgáskorlátozottakkal, így pl. még az alsóbbrendű utak mentén is épülnek illemhelyek számunkra. Az orvosi és kórházi ellátás teljesen ingyenes, a hálapénz ismeretlen.
A körzetben 4-5 ezer menekült, bevándorló van. Ők segélyt kapnak. Vannak intézetek, akik 15 éven át foglalkoznak valük: kétszintű nyelvi kurzusokat, találkozókat, beszélgetéseket, tanácsadást, szakmai képzést szerveznek nekik, segítik lakáshoz és munkához jutásukat. Ezután a helyi önkormányzat illetékességi körébe kerülnek. Ekkor már életkörülményeik rendezettek, tehát ugyanazokat a segélyeket vehetik igénybe, mint bárki más.
67 év a nyugdíjkorhatár. A férfiak várható élettartama 75 év, a nőké 80 év. A helyi szociálpolitikai osztályvezető hallva a magyar nyugdíjrendszer jellemzőit a következő kérdést tette föl: hogyhogy nem lázad föl a magyar társadalom ilyen nyilvánvaló igazságtalanság láttán? Náluk ugyanis egységes a nyugdíj, a miniszterelnök és az utcaseprő is évi 60 ezer Kr-t kap az államtól. A jobban fizető pozíció előnyét az illető már aktív korában élvezte, volt alkalma fölhalmozni, tartalékolni. Megtehette, hogy valamely biztosítónál nyugdíjas biztosítást fizetett. Ha valaki a biztosítótól kap ilyen nyugdíjkiegészítést, akkor a nyugdíja valamelyest csökkeni fog. A nyugdíj nem adóköteles. Ha valaki nem tud kijönni a nyugdíjából, akkor kaphat önkormányzati segélyt. Ha még banktartozása van a házára, s nem tudja fizetni, akkor kamatmentes kölcsönt kap az önkormányzattól. Ha eladja a házát, bekerül az öregek otthonába, ahol elvileg 3 ezer Kr-t kellene fizetnie, de ebből az önkormányzat 2 ezer Kr-t magára vállal. Az idősek szociálpolitikai rendszerét úgy finomítják, fejlesztik, hogy időnként összehívják a 60 éven fölülieket (a még nem nyugdíjasokat), akik elmondják elképzeléseiket, kívánságaikat ajövőre nézve. Fő céljaik:
- egészség, rehabilitáció, útbaigazítás,
- az idős ember folytathassa ugyanazt az életet, amit eddig megszokott, a segítség az egyéni szükséglethez igazodjon,
- az idős embernek legyen lehetősége a rendszer elemei között válogatni, ha úgy akarja, egyedül is programozhatja az életét.
Amíg csak lehet, a saját otthonukban éljenek az idős emberek, ott kapjanak segítséget. Az idősek otthonába kerülve a legnagyobb jóakarat mellett is gyámoltalanokká válnak. A körzet 2300 idős polgárával 185 gondozó foglalkozik. 120 millió Kr szolgálja segítségüket, segélyezésükre további 50 millió Kr áll rendelkezésre. A fejlett infrastruktúra lehetővé tette, hogy az idősek között szolidaritási láncot alakítsanak ki. Minden öreg tudja, hogy a nap melyik órájában melyik másik öregtársát kell telefonon fölhívnia. Ha az illető nem veszi föl a telefont vagy nem érkezik a hívás, tudják, hogy baj van, s azonnal szólnak a gondozóknak. Ha az idős ember megbetegszik, amint lehetséges, hazaküldik a kórházból, mivel saját megszokott környezetében eredményesebb a gyógyulás. Ezeket az embereket is a szociális gondozók látják el. A haldoklók mellett is ott vannak. Mindenkinek joga van a saját otthonában meghalni. Az ilyen föladatokat fölvállaló magánszemélyek vagy szervezetek önkormányzati támogatást kapnak. A hozzátartozó fizetett szabadságot kap, hogy haldokló családtagjával lehessen. Az idősek otthona használható állandó bentlakásra, csak éjszakai szállásra (sok öreg fél éjszaka egyedül otthon lenni), csak étkezésre. Ezen kívül az öregek számára sok rendezvényt, találkozót, beszélgetést szerveznek. Vannak számukra kávézók és más találkozóhelyek. Az ételkihordást is megszervezték.
Meglátogattuk az aggok otthonát, amely hatalmas területen fekszik. Egy-egy épület 5 lakásból áll, amelyek általában kétszobásak (57 n.m). Az idősek itt önállóan és mégis segítséggel körülvéve élhetnek saját berendezési tárgyaik között. Az épületek között nagy füves területek, gondozott parkok vannak. Minden lakáshoz tartozik egy kis virágoskert, amelyet az idősek megművelhetnek. Rendelkezésükre áll a masszázs, a manikűr, a sportolási lehetőségek, a különböző műhelyekben kézimunkázhatnak, szőhetnek, barkácsolhatnak. A gondozók 3 műszakban dolgoznak, 4 embert kell ellátniuk. Az ápolónők 20-25 embert látnak el naponta. Az itt dolgozó 100 emberből 54 dolgozik teljes munkaidőben. Az otthon működését az öregek tanácsa irányítja. Az intézmény költségvetését az állam biztosítja és az ellátottak befizetései. 1990-ben 13 millió Kr volt a költségvetésük, tehát a 30 bentlakó ellátása fejenként 750 ezer Kr-bakerült. Létezik egy olyan szabály is, hogy a nyugdíjasnak csak a nyugdíja 15 %-ába kerülhet a bentlakás. Az öregek heti 600 Kr zsebpénzt is kapnak. Az intézetben dolgozik 2 szabadidő-szervező is. Régebben az intézetekben voltak visszaélések, ezért rendkívüli módon megszigorították ellenőrzésüket.

A közoktatás szervezete
1814-től kezdődött el az egyszerű népiskolával a mai dán iskolarendszer alapvetése. Az elemi vagy népiskola 9 éves, elvégzése alkotmányosan kötelező. 7 évesen kerülnek ide a gyerekek. Előtte 1 év iskolaelőkészítő van, amely nem kötelző. Az előkészítő nem az óvodához, hanem az iskolarendszerhez tartozik. A 9 év befejezése után 1 éves utóiskola is elvégezhető. Előkészítőbe a legtöbben járnak, a 10. osztályba a gyerekek 50 %-a jár. A kisebb településeken a gyerekek helyben 7 osztályt végezhetnek el, a továbbiakban bejárók lesznek. A dán gyerekek 90 %-a a népiskolába jár, 10 %-a szabadiskolába, de növekszik az utóbbiak aránya, ezért a népiskolák igyekeznek átvenni a szabadiskolák elveit és gyakorlatát.
A népiskolában igen nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a gyermek számára ne okozzon traumát az iskolába járás, ill. az iskolából való távozás. A roddingi népiskolába 500 gyerek jár, 45 tanár és 4 helyettesítő tanítja őket, 20 fő egyéb munkát végez. Az egyes osztályok általában 11 fősek. Az 1. osztályban 20 órás a hét, 8-tól délig tanulnak, ezután 17 óráig tart a napközi. A többi osztályban 30 tanórás a hét. A legtöbb kötelező, de van 3 szabadon választható is. Az 1-2-3. osztályoknak vannak közös óráik. Csak a 6. osztálytól kezdve osztályozzák őket.
A többi tantárggyal teljesen egyenrangú a gépkocsiszerelés, a fémmegmunkálás, a famunka, a háztartási tevékenység, a szabás-varrás, a korongozás vagy a kőfaragás, a rajz, a festés. Mindezeknek külön műhelyeik vannak tágas terekkel, berendezéssel (korongok, égetőkemence). A szertárak között van ún. dolgozó szertár, ahol van elég tér a munkálkodásra is. 5. osztálytól kötelező az angol, 7. osztálytól a német és a 9. osztálytól választható a francia. Angolul beszél is a dán társadalom apraja-nagyja, németül azonban kevésbé, csak annyira, mint mi az oroszt. Ennek a német iránti lelki ellenállásnak történelmi okai vannak. A nyelvtanulás keretében a gyerekek évente Angliába és Németországba utaznak cserejelleggel, ottani családoknál laknak.
A népiskola záróvizsgával zárul. Április-május fordulóján a 9-10. osztályosok írásbeli vizsgája 1 hétig tart, május végétől pedig 3 hétig tart a szóbeli vizsga. Választható, hogy a tanuló általános vagy kibővített vizsgát tesz. Az utóbbit azok választják, akik tovább akarnak tanulni. Írásbeli tárgyak: dán, angol, matematika, német. Szóbeli tárgyak: dán, angol, német, matematika, francia, fizika. A föl nem sorolt tárgyakat nem különítik el, hanem komplex társadalom- és természettudományi blokkot tanítanak.
A tanulók fölszabadultak, tisztelik a tanárokat, de nem tartanak tőlük. Az iskolában nincs kijelölt, állandó helyük, mindenki oda ül, ahová akar. Fejlett az önállóságuk. Pl. maguk üzemeltetik büféjüket, ők a beszerzők is. Kiránduláskor a teljes szervezés az ő föladatuk, különböző szervektől ők szereznek támogatást ehhez. Az iskola épülete 3 szárnyból áll, ennek megfelelően korosztályi sajátosságaik szerint 3 korcsoportra osztják a tanulókat. Minden korcsoportnak külön épületszárnya, udvara, játszótere, étterme és büféje van.
Dániában van állami oktatási törvény, ami azonban tág mozgásteret biztosít. A népiskolák működését az önkormányzat határozza meg, azonban kizárólag anyagilag. Az iskola minden ügyében kizárólagosan a szülők által választott iskolaszék dönthet, kivéve az igazgató megválasztását. Ilyenkor az összes szülő választ meg 7 személyt (akitől 2 a tantestület tagja), s ők választják meg az igazgatót. Az iskolaszék nem szólhat bele abba, hogy a tanár mit és hogyan tanítson, ezt kizárólagosan az illető tanár dönti el. Munkáját azonban időnként minősíti az igazgató és az iskolaszék. A szigorúan szakmai kérdésekről csak beszámolnak az iskolaszéknek, de annak nincs beleszólása ezekbe. Az önkormányzati anyagi támogatásban szerepel egy elkülönített, nem fönntartási célú összeg (kb. 2 millió Kr), amelynek fölhasználásáról az iskolaszék szabadon dönt.
Tanári tanács is működik az iskolában. Föladata, hogy segítse az igazgatót a föladatok megoldásában, szakmai kérdéseket megtárgyaljon. Egyszóval tanácsadó testület.
A tanárok tanítási ideje 22 óra/hét. A kezdők 180 ezer Kr-t keresnek évente, 6-7 éves gyakorlat után 220 ezer Kr-t.
A népiskolából évente a gyerekek 20 %-a megy tovább gimnáziumba, további 15 % kereskedelmi gimnáziumba.
Ugyancsak elemi iskola a szabadiskola, de ez kizárólagosan a helyi közösség, a létrehozók birtokában van. Így kikerülik a népiskola problémáját, amely azon dilemmázik, ki a meghatározó: az önkormányzat vagy a szülő? (létrejötte azonos a népfőiskola létesítésével, lásd ott. ugyanilyen elven léteznek ún. szabadegyházak is.)
A szabadiskola is kap állami támogatást, de némileg kevesebbet, mint a népiskola. Ehhez járulnak hozzá a szülői befizetések. Ha valaki ezt a díjat nem tudja fizetni, de ide akarja járatni a gyerekét, akkor az önkormányzat fizeti helyette.
A szabadiskolában minden a gyerekért van, s a gyerek mindenbe beleszólhat. A tanárok azért vannak, hogy legyen kihez fordulni, ha szükség van rá. Ezért aztán nincs is ajtaja a tanári szobának. A tantermek is mobilak, egybenyithatók és elkülöníthetők. A válaszfalak maguk a táblák. Itt nincs külön iskolaszék, de a szülők beleszólása az iskola életébe igen erős. Mondhatni: a nevelési folyamatban a tanárok együtt dolgoznak a szülőkkel, s nem csak elméletileg. A szülők is tartanak foglalkozásokat.
A szabadiskola elméleti alapja diák és diák, diák és tanár egyenjogúsága, a fantázia működése és a mesélés technikája. Ezek az elvek egy tőről fakadtak a népfőiskolákéval. Ez az iskola nem csak fejtől fölfelé képez, hanem elsősorban a szívet veszi célba. Önálló és egész embereket épít föl, akik mernek magukért beszélni és merik önmagukat adni. Hitük szerint teljes életet (gyermekéletet) élő gyerekek kellenek ahhoz, hogy legyenek teljes értékű felnőttek. A roddingi szabadiskolában 50 gyerek jár, 5 és 3/4 tanár tanítja őket. A tanítás 8-tól 14 óráig tart. A napot énekléssel kezdik. Egy-egy foglalkozás 1,5 óráig tart, aztán 0,5óra szünet következik. Nincsenek elkülönített tantárgyak, szintézisben s foglalkoztatás közben tanítják ezeket. Osztályozás nincs, de a 9. vagy 10. év végén vizsgáznak. A továbbtanulási arány ugyanolyan, mint a népiskolából A gyerekek egyik csoportja januártól kezdve arra készült, hogy a dánok nemzeti ünnepén, május 4-én megszervezzen egy népünnepélyt. Megtudták, hogy a bolhapiacon melyik árut mennyi pénzért lehet vagy érdemes árulni, hogyan kell a pénzzel elszámolni, ők üzemeltették a büfét és biztosították az árut, ügyességi játékokat szerveztek, megtanulták, hogyan kell lebonyolítani egy aukciót stb. Ezt tanulták. A másik csoport már hosszabb ideje egy viking bárkát épít. Ők ezzel megtanulják a fémmegmunkálást, a hajóépítés elveit és gyakorlatát, számolnak, rajzolnak, gyalulnak, vitorlát varrnak, s a hajóval kirándulnak is.
A harmadik csoport egy színdarabon dolgozik, amelyben a dán történelem nevezetes eseményeit adják elő. A szabadiskolások szerint azt kell elérni, hogy a gyermek élményszerűen részesüljön az ismeretben. A történelmi dátumokat majd megtanulja a gimnáziumban, gyerekkorban a személyiség sokoldalú fejlesztése a cél.
A középfokot 3 iskolatípus alkotja, mindegyiknél megteremtették a továbbtanulás lehetőségét.
A gimnázium 3 éves. Van humán és reál gimnázium. Felnőtteket szolgál a gimnáziumhoz csatlakozó ún. fölső előkészítő, amely 2 éves és az egyetemi továbbtanulást segíti elő.
A technikumban iratkozók 1 évet közösen tanulnak, ezután szakosodnak. A szakok időtartama változó, általában 3 év. Ehhez is csatlakozik egy emelt szintű képzés.
A kereskedelmi képzőnek szintén van ún. gimnáziumi ága, a fölsőfokú kereskedelmi iskola
Akik az elemi iskola után nem jártak középfokra, s felnőttként kívánják azt elvégezni, azok számára szolgál a dolgozók képesítő iskolája. A képzés szakmát ad. Tovább- és átképzéseket is lebonyolítanak e formában.
A felsőoktatásban nincs fölvételi, de a középiskolai jegyek alapján erősen szelektálnak. A diákok az államtól havi 3 ezer Kr ösztöndíjat kapnak, emellett kénytelenek dolgozni. Aki külföldön tanul, az is kap a hazájától ösztöndíjat. A felsőfokú tanulmányok ideje nem kötött, mintegy, hogy az 5 éves tanulmányokat 5 vagy 10 év alatt végzi el az illető, de az ösztöndíj csak max. 7 évig jár.
Az egyetemi tanulmányok idejére fölvehető bankkölcsön, amit a munkába állással kell elkezdeni törleszteni, ám ennek magas a kamata. Dániában 5 egyetem van és 1 egyetemi kutatóintézet. Az egyetemeken 5-7 és a tanulmányi idő. Az egyetem utáni pedagógiai képzésen azok vesznek részt, akik gimnáziumi tanárok szeretnének lennni.
A szeminárium 4 éves, itt képzik pl. a népiskolai tanárokat, az óvónőket a könyvtárosokat, a szociális gondozókat. A mérnökképzés szintén 4 éves, ezután következik a specializálódás. A kereskedelmi főiskola a specializációval együtt 6-7 évig tart. Levelező képzés az állami fönntartású Nyitott Egyetemen való mód, ahol 1 kiegészítő szak megszerezhető munka mellett. A többi levező képzés privát kézben van.
A felnőttoktatás rendszere igen sokszínű. Ez abból is adódik, hogy a dánok kategorizálási gondolkodása a miénknél kevésbé általánosít. Tehát ha egy intézmény nem pontosan olyan, mint a másik, hanem egy-két (számunkra lényegtelennek tűnő) jellemzője eltér attól, akkor azt már teljesen külön rendszerként kezelik. A következőkben fölsoroltakon kívül van külön oktatási rendszere a szakszervezeteknek, ahol saját aktivistáikat képzik. A pártok mellett nincsenek ilyen oktatási hálózatok.
A népfőiskola
Az 1800-as évek elején az új politikai viszonyok közepette kibontakozott a vallási és nemzeti újjáéledés gondolata az erős német nyelvi, kulturális, politikai hatás ellen. 1839-től kezdve évente népgyűléseken adtak hangot a dánok követeléseinek. Grundtvig püspök 1844-es népgyűlési beszédét már tettek követték. Flor professzor (a dán nyelvért, kultúráért folytatott harc egyik vezéralakja) és egy parasztember dán szellemi központ kialakítását határozták el, amelynek föladata a parasztság anyanyelvi, kulturális, irodalmi oktatása az elnémetesedés ellen. Roddingben vettek meg e célra egy farmot, ahol 1844. nov. 7-én kezdte meg működését a világ első népfőiskolája. Tehát társadalmi-nemzeti akarat hívta életre, amely máig kizárólagos követelmény a népfőiskolák létesítésében.
A szervezet nem hozhat létre népfőiskolát, csakis az erre törekvő magánemberek jogi személlyé nem váló csoportja. A népfőiskolai eszmét Grundtvig gondolatai határozták meg, miszerint a gondolkodás alapja az érzelem.
"A fény meleg nélkül maga a pokol.", Csak azt értheted igazán, amit kedvvel értesz meg és örömmel tanulsz meg. Az élmény érték s mint ilyen, népfőiskolai alapelv. A népfőiskola vidám hely legyen! Szintén összetartozó fogalompár szellem és szabadság, anyag és szellem. Az ember nem utánzó majom, hanem porból és szellemből való isteni kísérlet, anyag és szellem egyszerre. Ugyanígy a nép, a nemzet is porból és szellemből való. Az ember föladata, hogy egyediségét kiteljesítse, saját én-jét bevigye a közösségbe. A személyiség önmagával ad értéket a közösségnek. A nemzet föladata pedig, hogy sajátos nemzet legyen a nemzetek között. A nemzeti, a népi az alapja a népek közötti kapcsolatnak. Az egyedi nemzet éppen egyediségével tud adni az emberiségnek.
Fontos grundtvigi gondolat a különböző tudások egyénragúságának elismerése. "A nap a paraszttal kel föl, nem a tudóssal." A tevékenységre nem kényszeríteni kell, hanem az érdeklődést kell fölkelteni, fölébreszteni iránta. Az ember higgyen abban, amit tud, s higgyen e tudás értékében. Ez tulajdonképpen lázadás a specializálódás, a korlátozó szakosodás ellen. Ebből következően a népfőiskola teljesen nyitott, még a vallás sem korlátozhatja. Igy fogalmaz a püspök: "Az ember először ember, csak utána lesz keresztény."
A népfőiskola fő didaktikai eszköze az élőszó ereje. A szó por, mert az anyag képezi, de közöl is, s ez már maga a szellem. A roddingi népfőiskola gyakorlatában továbbalakultak a népfőiskolai elvek. A mezőgazdasági szakképzés mellett foglalkoztak honismerettel, történelemmel, számtannal, földrajzzal, nemzeti nyelv- és irodalommal, énekkel. Tanulták a német nyelvet is. Az értelem fejlesztést erkölcsi, pszichológiai és statisztikai gyakorlatok segítségével végezték. Hamarosan bentlakásossá váltak a tanfolyamok. Záróvizsga, bizonyítvány nincs, így fölvételire sincs szükség. A nevelés lényege a tanár-diák és a diák-diák közti interakció, az egymásra hatás, egyén és közösség viszonya. A vizsgáztatást elvetik, mert az hatalmi viszonyt alakít ki, s mert nem szaktudást, hanem az élettel kapcsolatos tudást építik, amiben senki sem, ill. mindenki szakértő. A népfőiskola hasznossága magában az ott-tartózkodásban van. A tanultak hasznosítása mindenkinek a saját dolga. Fölvértezi az egyént, hogy képes legyen önállóan megoldani problémáit. Egyre nagyobb súlyt helyeztek az "állampolgári ébresztésre", arra, hogy az ifjúságot önkormányzásra, a szabad alkotmányos lehetőségekkel való élnitudásra szocializálják. Fölismerteti a saját körülményeket, a jelenvaló társadalmi környezetet, az összefüggéseket.
A népfőiskolák rendszerében a századelőtől szakosodás, specializáció indult meg, jöttek létre kereskedelmi, halász, munkás, sport, ifjúsági népfőiskolák. Ez a folyamat ma is tart, új példái a nyugdíjasok, a nők, a szocialisták, a vakok, a süketnémák, a mozgássérültek népfőiskolái. A népfőiskolák változása tükrözi a kor,a társadalom fejlődését.
Az 50-es évektől szorult vissza a parasztnépfőiskolás-jelleg. Az új ipari kultúrával eltűnt a parasztcsaládok népfőiskolára járó hagyománya. A városi érettségizett fiatalok rétege jelentkezett új igénylőként. E váltásban a roddingi népfőiskola helyzete nehezebb volt, mivel korlátozták a hozzá fűződő hagyományok. Egy szimbólummal kellett megküzdeniük, ki kellett törniük a népfőiskola és a paraszti kultúra összefonódásának képéből. A kitörést érzékelteti az is, hogy 70 ha földjüket már nem művelik, hanem bérbe adták, teheneiket eladták. Roddingben ma évente két hosszú bentlakásos tanfolyamot tartanak: szeptembertől egy 4 és januártól egy 5 hónapost. Nyáron 1 vagy, 2 hetes tanfolyamokat tartanak: pl. családi, nyugdíjas tanfolyamok, tematikus kurzusok a tanárok ajánlása szerint (történelem, irodalom, építészet, művészet stb.). Karácsonykor is szerveznek tanfolyamot, ahol tavaly 125 fő ünnepelte a karácsonyt.
A hosszú kurzusok fölépítése:
l./ Közös programok: reggeli gyülekező és éneklés, hallgatói kiselőadás, hetente egy vitadélelőtt, egy külső előadás, egy tornaóra és a diákönkormányzat gyűlései (ezeken tanár nem vehet részt).
2./ A választható tárgyakat a népfőiskola önállóan jelöli ki, ezek:
a/ szaktárgyak heti 10 órában. A történelem, textilművészet, zene, kerámia, színjátszás, matematika, számítástechnika közül választhatnak a diákok. A tartalmat és a munkaformákat a kialakult csoport és a csoportfelelős tanár együtt határozza meg. Szoros kohéziójú közösségek kialakítására törekednek.
b/ Tanköri tárgyak heti 6 órában: torna, tánc, pedagógia, pszichológia, dán nyelv és irodalom, vallás és életszemlélet, ember és társadalom, valamely nemzet népismerete és népzenéje, nemzetközi politika. Ezekközül először 4-et választanak, majd idővel másik 4-et. E tárgyak keretében rövid, fölületes bevezetést adnak, de sok a késztetés és a kipróbálási lehetőség.
c/ Műhelytárgyak heti 4 órában: számítástechnika, fotó, rajz és festészet, angol nyelv, papírhajtogatás és -vágás, klasszikus és egyéb zenei, írói alkotás, fantáziadús öltözködés, természetismeret, textilfestés. E tárgyak is választhatók és menet közben cserélhetők. A tanrend igen rugalmas, menet közben szabadon változtatható. Ehhez járulnak a testedzési lehetőségek helyben és a heti egyszer bérelt sportcentrumban (úszás, tenisz stb.). Heti egyszer önkéntes kóruséneklés van, kétszer hetene pedig valamilyen közös program, rendezvény. Havonta egy-kétszer a környék lakóit ők hívják meg rendezvényeikre. Minden csoport választ magának 1-1 témát, amivel elképzeléseik szerint szabadon foglalkoznak (pl. környezetvédelem, az USA politikai rendszere). Minden csoport 1 hetes külföldi úton vesz részt.
Fölnőtt az a generáció, "akinek saját szobája van": az individualitás önállóságát és szabadságát megkapták, de magukba fordultak és zárkózottak lettek. A népfőiskola föladata ezért a közösségépítés és az élet jelenségei köré. Arra tanít, hogy mit tudunk MI! S a tudást nem készen kapja a hallgató, hanem meg kell szereznie.
A 4 diákcsoport 1-1 folyosón él, maguk szervezik meg a takarítást, a konyhai munkát. A csoport ügyeinek megbeszélésére hetente kerül sor a csoportfelelős tanár részvételével.
A hallgatók kétszemélyes szobákban laknak. A kurzus indulásakor a tanárok döntik el, hogy ki kivel fog lakni. Ezzel azt akarják elérni, hogy fejlődjön alkalmazkodási képességük, tolerancia-szintjük, sokféle interakcióba kerüljenek. A hallgatók a szobájukat nem változtathatják (de mindenki ott alszik, ahol akar vagy tud).
A népfőiskolán való részvételt a hallgató munkaadója továbbképzésnek tudja be, amelyhez a munkahely állami bérkiegészítést kap. Több üzem nyáron egész kurzusokat vesz meg dolgozóinak, hogy azok kreativitása új föltöltést kapjon. Ez akkor is így van, ha egészen más témájú a népfőiskola, mint az illető munkaköre. Pl. a szövőnő színjátszó tanfolyamon vesz részt. A hosszú kurzusokon azonban a résztvevők döntő többsége munkanélküli, akik a képzés látogatásáról igazolást kapnak, amelyet úgy tekintenek, hogy az illető egy lehetőséget ragadott meg esélyei javításához. A munkanélküli nem fizet a népfőiskolán való tartózkodásért. Az állam számára fontos, hogy a munkanélküli személyisége ne torzuljon el, ne lássa helyzetét reménytelennek és ne forduljon a deviancia felé.
A nem munkanélküli résztvevők számára kb. 1000 Kr-ba kerül hetente a népfőiskola, de ehhez - ugyancsak hetente - 800 Kr/fő állami támogatást kapnak. Ezen kívül a népfőiskolát is támogatja az állam, holott annak ügyeibe semmiféle beleszólása nincs. A tanárok fizetésének 85 %-át fedezi az állam, s hozzájárul a működési és egyéb költségekhez is. Összességében kb. 1500 Kr/fő/hét támogatást kap egy-egy népfőiskola.
Népfőiskolát bárhol, bármikor, bárki létrehozhat, ha nem kér hozzá állami támogatást. Egyébként a Kulturális Minisztérium ad jóváhagyást. Egy csoport (nem jogi személy) elhatározza népfőiskola létesítését. Megfogalmazza a célt, jogilag előkészíti a szerveződést. Az állam hagyja jóvá az épületet, az igazgató személyét és a költségvetést. Föltételeket köt ki a megvalósuló képzések idejét és számát illetően, a résztvevők csak 18 éven fölüliek lehetnek, évente legalább 18 résztvevőnek kell lennie, a tananyag nem lehet erősen specializált. A létrehozás költsége 1/6-ának meg kell lennie, a további 5/6 részt az állam kölcsönadja. A létrehozó csoport, a környezet képviselői, a diák- és tanárképviselők, volt népfőiskolások alkotják azt a társadalmi testület (kb. 200 fő), amely erkölcsi támogató bázis és a társadalomi kontroll érvényesítője is. Évi közgyűlésen megtárgyalja a tapasztalatokat és a költségvetést, megválasztja az igazgatót.
A megszűnést is a társadalmi testület bonyolítja le. Az épületeket eladják, a befolyt összeget más, még működő népfőiskoláknak adják át. A népfőiskolai tanárok általában főiskolát végzett emberek. Sokszor eltekintenek a végzettségtől, pl. akkor ha az illető autodidakta módon egy művészeti ágban önálló, jó színvonalú teljesítményre képes. Az igazgatónak a népfőiskolán kell laknia, a tanároknak pedig az intézmény közelében épült szolgálati házakban.
A Roddinghoz közeli koldingi népfőiskolás családokat is fogadnak. Önálló óvodát működtetnek, az óvónői és óvóbácsi föladatokat a résztvevők oldják meg. A lakásokat napenergiával (is) fűtik. A képzés sajátossága itt, hogy olyan embereket is kiképeznek, akik ún. fejlődő országokban missziós föladatokat végeznek (tanítás, gyógyítás stb.).
A felnőttoktatási intézeteket az 1978-as oktatási törvény hozta létre. Az országban összesen 70 van belőlük, kb. 90 ezer hallgatójuk van. Megyei fönntartású intézmények. Két szintű oktatást biztosítanak:
- az elemi iskola 1-10. osztályának pótlása,
- gimnáziumi érettségihez juttatás.
A tankönyvek direkt felnőtteknek készültek, kölcsön kapják ezeket a hallgatók az iskolától. A jelentkezésnél a beiratkozók 200 Kr díjat fizetnek, ezen kívül azonban teljesen ingyenes az oktatás. Gram város felnőttoktatási intézetében 650 hallgató tanul. Megválaszthatják, hogy hány tárgyat kívánnak tanulni. Többségük egy vagy két tárgyat tanul. Kb. 90 fő az összes tárgyat választja, ők nappali képzésben részesülnek. A hallgatók életkora a 18 évestől a 88 évesig terjed. 2/3 részük nő. Tovább- és átképzési, valamint a szakmaszerzéshez előkészítési céllal járnak ide. A vizsgák nem kötelezőek, de szinte mindenki vizsgázik. Sokaknál a nyelvtanulás a cél.
A hallgatók tanulmányaikhoz szakszervezeti segélyt kapnak. Ha nem szakszervezeti tagok, akkor állami ösztöndíjban részesülnek. 60 termelési iskola működik Dániában, azon fiatalok számára, akiknek rossz, deviáns a szociális hátterük, nincs befejezett iskolai végzettségük, szüleik munkanélküliek, kábítószeresek voltak stb. 1-3 évig vannak itt a fiatalok, azután valamilyen képzésre kerülnek vagy munkát kapnak.
Az intézményt az igazgató, a felesége és barátjuk hozta létre. A működéshez állami támogatást kapnak. A hallgatók itt laknak, a tanárok szintén, hiszen az együttélés az eredményesség egyik alapföltételele. A tanárok a szituációkhoz alkalmazkodva különböző szerepeket vesznek föl: oktató, munkaadó, szülő, barát. Az intézményben 31 hallgatót tudnak elhelyezni 1-2 személyes szobákban. Az iskola személyzetét 8 család alkotja: tanárok, karbantartók, adminisztrátorok, konyhavezető stb. Az intézmény finanszírozása többforrású: kulturális minisztérium, megye, a fiatalokat küldő települési önkormányzatok és az iskola saját vállalkozásai (kurzusokat szerveznek, pl. élősegélynyújtás, munkavédelem, műhelyeiknek is vannak bevételeik). A saját bevétel a költségvetés 20 %-át alkotja.
A fiatalokat az önkormányzati hivatalok szociális osztályai irányítják hozzájuk. E fiatalok családjai oda járnak különböző segélyekért. Ha a fiatal nem vállalná az iskolán való részvételt, akkor a család nem kapná meg a segélyeket. A beiskolázás elve tehát a kényszerű önkéntesség. Ha valaki időközben abbahagyja a képzést, hazamegy, akkor utánamennek, próbálnak beszélni vele és a szüleivel. A szülőkkel egyéb kapcsolatuk nincs, hiszen próbálják a fiatalt elszakítani deviáns családi környezetétől. Ez az örökség azonban sokszor fölbukkan a fiatalok körében (italozás, kábítószer stb.). Nem tiltással harcolnak ellene, hanem meggyőzéssel, mintaadással, egy számunkra teljesen új világ fölmutatásával, egy új személyiség fölépítésével. Ha semmiképpen nem tudnak eredményt elérni, akkor a legvégső esetben átadják az illetőket speciális szociális hálózatoknak. Az intézmények a speciális kezelés nem föladata.
Az állami szabályozás értelmében a résztvevők max. 1 évig lehetnének itt, de gyakorlatilag sokkal tovább nyújtanak számunkra otthont és értelmes életet. Aki ide jön, nem tudja, mit akar és mit tud. Ráveszik őket arra, hogy sokféle területen tegyék próbára magukat, alakítsák ki készségeiket. Ehhez számos különböző műhelyük van. E tudatosodás után 3 hetes gyakorlatra üzemekhez, vállalatokhoz viszik őket. Ha az illető úgy érzi, hogy a választott szakma nem megfelelő neki, akkor visszatér, kezdi próbálkozásait elölről. A szakma mellett fegyelmet, rendszerességet, munkatempót is tanulnak, valamint költségvetésük önálló irányítását. A teljes ellátásukat is maguk végzik (takarítás, főzés stb.). 8-tól 16 óráig dolgoznak. Este és hétvégén az iskola gépkocsijaival elmehetnek szórakozni. Felelősséget kapnak tehát a kezükbe. Hetente egyszer közös programot szerveznek, pl. múzeumlátogatás, kirándulás. Egy nap vitanap. Témáját a hallgatók maguk döntik el. Ha úgy kívánják, hívnak külső előadókat. Hetente két gyűlést tartanak. Az egyiken a műhelybeszámolók hangoznak el, a résztvevők tartanak kiselőadást valamilyen történelmi-politikai témáról. A másik gyűlés a hallgatóké, tanár ezen vehet részt. Itt a munkáról, a műhelyekről nem esik szó. Önmagukról, problémáikról, együttlétükről, tanáraikról beszélgetnek. Ezután összehívják a tanárokat, a személyzetet és a hallgatói gyűlés szóvivője, valamint jegyzője fölolvassa a kérést, a változtatási elképzelést, a panaszt. Előfordul, hogy izgalmassá-kényessé válik a helyzet, főleg akkor, ha a panasz személyre szóló pl. egy tanár ellen. Ezt azonban el kell viselni, a demokrácia próbájaként értékelik. Ha egy tanár ellen huzamosan él a panasz, akkor elbocsátják.

Az üzemi, vállalati gyakorlat idején az iskola fizeti a hallgató bérét. Ha a 3 hét letelte után az üzem hajlandó alkalmazni az illetőt, akkor a helyi önkormányzat 3 hónapig fizeti a bér felét, s az üzem a másik felét. Ennek leteltével visszatérnek a kérdésre, s az alku folyamán kiderül, hogy az üzem hajlandó-e saját maga alkalmazni az illetőt, vagy továbbra is igényli az önkormányzat segítségét. Az iskoláról kikerülő hallgatóval sokáig tartják még a kapcsolatot, figyelemmel kísérik a sorsát.
Az iskolánál van a varró- és a szövőm3/4hely, az állattelep, a melegház és a szántóföldek. A birkákat maguk nyírják, gyapjukat is ők dolgozzák föl. Az itt készült termékeket eladják. Ehhez vannak már kialakult kapcsolataik, megrendeléseik, ill. eljárnak vásározni. Az iskolától távolabb, külön épületben található a szerelőm3/4hely és a számítógépes m3/4helyek. A szerelőm3/4helyben fémmegmunkálást és autószerelést tanulnak, az iskola gépkocsiit is itt javítják. Az egyik számítógépes m3/4helyben a számítógépekkel dolgoznak. Saját antenna segítségével a m3/4holdakról különböző információkat hívnak le, s ezeket eladják. Programokat is készítenek megrendelésre. A másik m3/4helyben javítják és építik a számítógépeket. A m3/4helyekben dolgozó tanárok kiváló szakmunkások, akik felnőttként még egy pedagógiai kurzust is elvégeztek. Itt építik jelenleg saját maguk közösségi házukat. Az itt lévő épületeket napenergiával fűtik.
Az iskola társadalmi kontrollját egy 4-5-ször ülésező bizottság látja el: 4 fő a megyei önkormányzattól, 1 fő a munkaadók szakszervezetétől, 1 fő a munkavállalók szakszervezetétől és 1 fő a helyi önkormányzattól.
2 éve a nagyon lemaradtak számára ún. előkészítőt hoztak létre. Vallásos nevelés nincs. Néha ellátogat az iskolába a helyi pap, így akik igénylik, találkozhatnak vele.
Közösségi m3/4velődés
Minden településen van közösségi vagy ún. aktivitási ház. Ezek a létesítmények a település közösségéé. A lakosok "részvényeket" vesznek, amelyek azonban nem igazi részvények, hiszen nem forgathatók, nem adhatók el. E "részvények" arra jogosítják föl a lakosokat, hogy a házat szabadon használhassák. Egy részvény általában 50 Kr-ba kerül, s ez az adóalapból levonható. Ha pénzre van szükség, akkor e részvényeket megújítják. Az általunk meglátogatott közösségi háznál 10 éve volt részvényeladás. Most megújítják, mivel a mozgáskorlátozottak számára wc-t építettek, s ez sokba került. A folyamatos m3/4ködést az önkormányzati támogatásból és alapítvány pályázatokról biztosítják.
A közösségi házakban van nagyterem színpaddal, konyha és étteremrész, klub-társalgó. 1/4rabéres dolgozók a konyhások és a takarítók. Kiszolgálják azokat az örömünnepeket, amelyeket a lakosok itt tartanak meg (pl. lakodalom, keresztelő). A megrendelő nem köteles mindent a konyhától megrendelni, maga is hozhat ételt, italt. Ezért a közösségi házakra a vendéglátóipar meglehetősen mogorván tekint. Sokféle szervezet tart gy3/4lést e házakban, amelyért nem fizetnek. Van színjátszó csoportjuk, itt tartja összejöveteleit a BINGO-játékosok köre. Sok festmény díszíti a házat, ezeket az öreg hölgy végrendeletileg hagyta az intézményre (nem általános eljárás). A ház működéséért egy bizottság a felelős, s egy idős hölgy végzi önkéntesként a mindennapi teendőket.
A kulturális tevékenységek szervezésében munkamegosztásuk alakult ki a helyi népiskolával. Az utóbbi időben kezdődött el az iskolák "általános m3/4velődési központtá" fejlődése. E településen m3/4ködik egy 600 tagú helytörténeti egyesület. Ők megvettek egy régi parasztgazdaságot, fölújították, s egy nagyon komoly helytörténeti gy3/4jteményt alakítottak ki. Az egyesületi székházukban található levéltáruk. Őrzik az egyházi anyakönyveket eredetiben és fénymásolatban, számos egyéb iratot és fotót, régi újságokat gy3/4jtöttek össze. Ezeket egy t3/4zről védett teremben helyezték el. A gy3/4jtemény földolgozása megtörtént, ebben szakemberek segítették őket. Ugyancsak az egyesületi székházban található a régi ruhagy3/4jtemény és ide kerültek azok a tárgyak is, amelyek ritkaság érték3/4ek.
A Polgárok Társasága is ezen a településen m3/4ködik. Az ő céljuk a helyi politizálás.
A roddingi körzetben 60 helyi egyesület m3/4ködik.
Egy másik, 250 lakosú településen egy aktivitási házat látogattunk meg. Ez abban különbözik a közösségi háztól, hogy nincs színpados nagyterme és konyhája. Ehelyett a kiscsoportok m3/4ködését szolgáló több kisebb terem van benne.
A ház szükségességének gondolatát a kamaszok vetették föl. 4 srác gy3/4jtötte össze az aláírásokat, s ezt elvitték az önkormányzathoz, ahol ígéretet kaptak, hogy amennyi pénzt helyben összegy3/4jtenek, annyit az önkormányzat is hozzátesz. Találtak egy régi házat, amelyet az összegyűlt pénzből és önkéntes munkával 4 hónap alatt fölújítottak. Az ifjúsági klubot maguk a fiatalok rendezték be. Ezért a helyiségért övék a felelősség, ők tartják rendben, m3/4ködtetik szeszmentes büféjüket. A ház körüli park rendben tartását is ők vállalták. 2 szoba a cserkészeké. Berendezésükre kölcsönt vettek föl, ezt pedig tagdíjukból fizetik.
A nyugdíjasoknak is van termük, ahol jógáznak. Itt jönnek össze a környékbeli gondozónők is. Megpihennek útjuk közben, ill. itt mossák a rászoruló öregek ruháit. A házban m3/4ködik egy háztartási egyesület és a gy3/4r3/4-lovagok köre. Ez utóbbi egy hagyományos játék: lóhátról kell lándzsahegyre t3/4zni egy kicsike gy3/4r3/4t.
A fölsoroltakon kívüli szervezetek, társaságok fizetnek a teremhasználatért. Egyetlen kikötésük van: a politika nem teheti be a lábát a házba.
A nagyobb városok aktivitási házai önkormányzati fönntartásúak. A példák bizonyítják, hogy egy egészen kicsike helyi társadalomban sem lehet hiány szinte semmiből, mert mihelyt igény keletkezik rá, néhány ember összeáll és megcsinálja. A közösségi fölvetést az államnak kutya kötelessége támogatnia.
A pártok égisze alatt m3/4ködő m3/4velődési szervezetek az egész országra kiterjedő hálózatokat alkotnak. E szervezetek történelmileg kötődnek egy-egy párthoz, kötődésüket a nevük jelzi, ezen túl azonban m már semmi közük a pártokhoz. Nem is a pártok biztosítják költségvetésüket, hanem az állam. Általában csak a nagyvárosokban van külön épületük, a kisebb településeken bérlik a teremeket. A legkülönfélébb tanfolyamokat szervezik gyermekek, fiatalok, felnőttek, öregek számára egyaránt. Bizonyítványt nem adnak. Sok bevándorló veszi igénybe tanfolyamaikat. A legnagyobb az érdeklődés a kézm3/4ves, a szociológiai, a belpolitikai és a sport tanfolyamok iránt. E szervezetek közül kettőnek a képviselőivel találkoztunk: a Liberális M3/4velődési Szövetség és a Munkásképzési Szövetség dolgozóival. Könyvtári rendszer
Két könyvtári rendszer alkot egységes rendszert: az állami és az önkormányzati (népkönyvtári). Az utóbbiak alrendszerei az iskolai könyvtárak. Az állami könyvtárak közé általában a nagy szakkönyvtárak tartoznak. Körükben különleges a bevándorlók könyvtára, amely külföldi, idegen nyelv3/4 irodalmat gy3/4jt. A népkönyvtárak 80 éves múltra tekintenek vissza. 1920 óta állami hozzájárulással m3/4ködnek, 1964-től pedig kötelező önkormányzati föladat lett fönntartásuk. A könyvtári rendszer alapelve a teljesen szabad, kötetlen, ingyenes kölcsönzési jog. Bárki bárhonnan kölcsönözhet. A könyvtári kölcsönzés rendszere él, 7-10 nap alatt megkapják a kért könyvet. A roddingi könyvtár nyitvatartási ideje heti 32 óra, de most tervezik a szombat délelőtti nyitva tartás bevezetését is. 6épületben kölcsönöznek a járás területén. Évente 125 ezer kötetet kölcsönöznek, állományuk 80 ezer kötet. Az egyszerre kivihető kötetek száma nem kötött, a kölcsönzési idő 1 hónap. A költségvetésük évi 2,7 millió Kr, amelynek 60 %-a bér (8 státuszt töltenek be 12-en), 25 %-át fordítják beszerzésre. Évente 10-12 ezer új könyv jelenik meg Dániában, amelynek 1/4-ét tudják beszerezni, tehát évi 4 ezer új könyvet. Kéthetente rendelik a könyveket a megyei könyvtáron keresztül. (Az iskolai könyvtáraknak külön megyei központjuk van.) A megrendeléstől számított 3 hétre kapják meg az új könyveket. A könyvek mellett 120 periodikát, 11 napilapot és lemezeket gy3/4jtenek (ez nem kölcsönözhető). A könyvek ára 150-300 Kr között váltakozik. A földolgozást és a nyilvántartást az idén számítógépesítik. A megyei könyvtár 15 éve könyvraktárt üzemeltet. A kiselejtezett, fölöslegessé vált könyveket itt gy3/4jtik, nem zúzzák be őket.
Rendszeresen tartanak bérelt helyiségekben rendezvényeket. Külön foglalkoznak azokkal a hivatásos gyermekgondozókkal, akik otthonlátnak el gyermekeket. 50 családhoz házhoz viszik az olvasnivalót. Az olvasók zöme a gyermek- és a fiatal korosztályokból kerül ki, valamint a 60 év fölöttiekből. A tanulók állandó könyvtárhasználók, mivel a középiskolai könyvtári ellátás a leggyöngébb. A könyvtári rendszeren belül nagyok a különbségek, hiszen a könyvtári ellátás a helyi önkormányzat gazdaságától, megoldandó problémáitól függ. A könyvtári költség a lakosonkénti 250 Kr-tól a 600 Kr- ig váltakozik.
Sport
Dániában 4 országos sportszövetség m3/4ködik: Az Üzemi Sportszövetség, a Dán Sportszövetség, a Népi Sportszövetség I. és a Népi Sportszövetség II. A szövetségek kiemelten foglalkoznak a gyermekekkel és az idősekkel. Erre külön állami támogatás van, amit elsősorban sportszervezők, nevelők kiképzésére és nemzetközi kapcsolatokra fordítanak. Érdekes, hogy a népitánc a sportrendszer része. Erős a sportban a szponzori rendszer, tilos viszont a tornászoknál. Az az elvük, hogy őket a teljesítményükért dotálják. A verseny- és a tömegsport finanszírozásában náluk is sok a feszültség, ezért a sportszövetségek rendszeres koordinációsértekezleteket tartanak, s százalékos arányban meghatározzák a finanszírozás mértékét.
A roddingi sportközpont építése 3 ütemben történt: 1964-ben, 1974-ben és 1978-ban. Jelenleg fedett uszoda, kondícionálóterem, szauna, fedett teniszpálya, kinti tenisz-, foci- és futópályák állnak rendelkezésre. Önfönntartó az intézmény. 18 sportegyesület és 15 iskola használja rendszeresen a létesítményt, de számukra a bérlet 90 %-át az önkormányzat visszatéríti. Jövőre emeletráépítéssel bővítik a létesítményt, klubot és 60 férőhelyes szállást alakítanak ki, ezen kívül a kinti pályákhoz elkészítik a lelátókat.
A roddingi focicsapat a megyei osztályban játszik. Egy-egy játékosuk évi 325 ezer kr-t kap teljesítményéért.
Mezőgazdaság
Dániára a tanyarendszer jellemző. a különálló gazdaságok körül terülnek el a termőföldek. A gazdák állandóan gazdaságaikban élnek. Nem mindenkinek sikerül talpon maradni, sokan tönkre mennek. Ezért többféle vállalkozásba is belefognak. Ilyen pl. a szélkerekekkel termelt áram. 3 ezer ilyen szélkerék van az országban. 50-60 ember összefog, s fölépíti a szélkereket, amelyet számítógépes automatika irányít, s úgy szerkesztették, hogy már az enyhe szellő is mozgásba hozza. Az így megtermelt áram befut egy energiaközpontba, ahol mennyiségét megmérik, s kW-onként 50 őrével kifizetik nekik. (Az állam 1 kW áramot 70-90 őréért ad el.). Két típusú szélkereket használnak a 95 és a 150 kW-ost. A fölépítése 1,3millió Kr-ba kerül, s ennek 40 %-át évente megtermeli a szélkerék. Sőt az államtól a bekerülési összeg 14 %-át adómentesen visszakapják.
A másik jellemző vállalkozás a biogázra épül. 60-70 gazda összefogásával fölépítik a telepet. Ide 2-3 hetente elszállítják a trágyát, amely a hatalmas tárolókban rothad. A rothadással hő keletkezik, amelyet a település f3/4tésére használnak föl. A gazdák a kockába préselt trágyát elrothadás után visszakapják. Ez a földek trágyázásához kiváló, mivel már teljesen homogén anyag. E vállalkozást is támogatja az állam.
Dánia nagy gondja, hogy kis ország lévén kevés a termőföldje. Ezért a tengertől hódítanak el területeket. A nyugati parti területen a tenger nem mélyül hirtelen, nagy területeken lehet 2-3 cm-es vízben autókázni vagy gyalogolni. Ezért "gyalogos tengernek" is hívják ezt a részt. A terület egy része védelem alatt áll a gazdag madárvilág megóvására. A többi részen egy erre szakosodott vállalat az apályhatárig hatalmas területek köré a földből kb. 40-50 cm-re kiálló cövekkerítést épít. A karókat körbefonják fenyőágakkal. A dagállyal érkező tenger rengeteg hordalékot, homokot, kisállatot hoz magával. Apálykor a víz visszavonul, a hordalékot viszont föltartóztatja a kerítés. Kb. 10 év alatt úgy föltöltődik a terület, hogy a víz már nem tudja elönteni. 5 év múlva kiszárad, s legeltetni lehet rajta, újabb 5 év múlva pedig már szántanak-vetnek ezen a területen.
Látogatás egy nagygazdánál
A gazdaság nagyságára nézve olyan, mint egy kisebb tsz-major, de az udvara viszont olyan, mint egy gondozott park. A ház túlsó oldalán angolkert szoborral, szökőkúttal, aranyhalakkal. A gazda és a felesége 20 éve házasodtak össze. A ház és hozzá egy kis istálló, benne 4 tehén a feleség hozománya volt. Ma az egyik istállóban 70 fejőstehén van. Naponta kétszer fejik őket, a fejőgépsoron, egyszerre 20-at tudnak fejni. Minden fejés után kimossák, fertőtlenítik a tőgylemosó kendőket. Minden tehénnek külön kendője van, a sarkába hímezve a nevével. A fejés 1,5-2 óráig tart. Átlagban egy tehén naponta 20-22 kg tejet ad, évente 7800 kg-ot. A tehenek naponta háromszor esznek. Ez a m3/4velet is teljesen gépesített. Etetéskor elkülönítik őket, hogy egyformán egyenek. A tejet tartályban 4 fokra h3/4tik. Naponta érkeznek a tejért, s szállítják Németországba.
Ha a tehén eléri a 450 kg-os súlyt, eladják. Külön istállóban vannak a birkák (hústermelés) és külön a borjúk. Az ellést is maguk végzik. A borjú csak 1 napig szophat, hogy a tehén tejtermelését ne károsítsa. A teheneket inszeminátoros módszerrel termékenyítik meg, a sperma az USÁ-ból és Kanadából származik. Ennek beszerzését a Megyei Gazdaszövetség végzi. (összesen 200 állatuk van.) A takarmányt a gazda maga termeli 50 ha földjén, s maga is dolgozza föl. Van silótorony is. 4 nagy traktorból kettő Ford 7610 márkájú. rajtuk kívül még rengeteg gép van a kombájntól a vetőgépig. Betakarítás idején azonban bérelnek még gépeket a gazdák által létrehozott gépállomástól. Minden munkát a gazdáék és egy 22 éves, mezőgazdasági iskolát végzett lány lát el. A munkát úgy osztják el egymás között, hogy 5 és 11, valamint 15 és 18 óra között van tennivaló.
A gazda reggel 7-kor kel, hobbija a vadászat, amelynek 15 ha-os erdejében hódol. A feleség eredeti foglalkozása fodrász, de mesterségét most nem 3/4zi. Szabadidejében a helyi sportegyesületben tevékenykedik. A lány havi bére 13 Kr + étkezés és szállás. Minden 2. héten péntek reggeltől hétfő reggelig szabad. Ezen kívül egy hónapban még két napja szabad. A gazdáék minden évben 8 napot töltenek nyaralással külföldön. Ilyenkor az alkalmazott látja el a gazdaságot. A gazda dolgozószobája komoly irodának néz ki, ahol a tárgyaló partnerekre gondolva italsarkot is kialakított. Üzleti filozófiája: "Az a jó, ha sokat adózom, mert akkor sokat is keresek." A gazdáék lánya a városi gimnáziumban tanul, fiuk gépszerelőnek tanul, neki most alakítanak ki otthon egy m3/4helyt.
A ház eredeti formáját megtartották, bár jelentősen korszer3/4sítették. Padlóf3/4tést alakítottak ki, két fürdőszobát, a hálószobában az ágy fölé szoláriumot szereltek.
A házban megtartották az 1862-ből származó festett mennyezetet és a régi cserépkályhát. Az egész környezet polgári milliőt sugall.
Látogatás egy biogazdaságban
A gazda két alkalmazottal látja el a gazdaságot. Felesége ápolónő. Betakarítás idején még egy alkalmazottat vesznek föl.135 sertéssel foglalkoznak. A biotermelésre 1987 óta álltak rá. Semmiféle vegyszert, m3/4trágyát nem használnak a termelésben. A betegségek elleni védekezésben nagyon fontos, hogy a vetés során milyen termékek kerülnek egymás mellé, ill. hogy az egyes földterületeken évente cserélni kell a terményt. Az egyes vetett területek között füves területet is célszer3/4 hagyni.
A biotermelést szigorúan ellenőrizi az Országos Ökológiai Mezőgazdasági Egyesület, a Biodinamikus Egyesület és az állam is. Induláskor engedélyeztetni kell a tevékenységet. A terményeket csak az engedély birtokában tudják értékesíteni. Az engedély megléte a vásárló garanciája. A hagyományos gazdaság többet tud termelni, ezt a biotermékek árában kompenzálják. Kb. 500 ilyen gazdaság van Dániában. Mára már vannak külön e célra gépeik, pl. gyomgereblyéző. Ezeket először külföldről kölcsönözték, aztán a helyi ezermester merő szakmai kíváncsiságból jól megnézte a gépet, s a következő évben már nem kellett kölcsönözni.
A gazda tagja annak a társaságnak, amely két szélkereket üzemeltet, s a harmadikat most állítják be. Évente 500 ezer kw áramot termelnek. Ezen kívül tagja egy biogáz-társaságnak is.
Az alkalmazottak semmiképpen sem cselédek. Általában az alkalmazott:
-mezőgazdasági tanuló, aki majd önálló gazda akar lenni (11 ezer Kr bért kap),
- olyan ember, aki a biotermelést óhajtja megtanulni (11 ezer kr-t kap),
- olyan ember, akinek megvan a biotermelési szaktudása, de gazdasága még nincs, ehhez gy3/4jti a pénzt (15 ezer Kr a bére).
Egy gazdaság házzal kb. 1 millió Kr-ba kerül. Ha ennek 10 %-át készpénzben összegy3/4jti, a többi pénzt kölcsönözheti a banktól. Ha egy gazda eladja a gazdaságát akkor először a szomszédainak kell fölkínálnia.
Az 58 ha föld terményeinek betegsége ritka, mert ellenállók ezek a termények. A földek cserélgetése is egyfajta prevenció. Az ő gazdasága is teljesen gépesített.
Jagasics Béla

Lemezújság archívum

Közösségfejlesztés