Lemezújság archívum

Cím:	Menedzserek és hangszerkészítők
Szerző:	Gábor István
Folyóirat:	PC Lemezújság
Állomány:
Év:	1991
Szám:	26.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	zenei rendező, zenei menedzserek
Megjegyzés:	D23_9126.txt
Annotáció:

Menedzserek és hangszerkészítők
Magyar Hírlap XII.17.
Új szakaszok a Zeneakadémián
Tavaly novemberben adtunk hírt lapunkban arról, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán hosszabb, kényszerű szünet után megindult az egyházzenei képzés. Az idei tanévben és a következőben újabb szakok megindításáról tájékoztat Soproni József zeneszerző, a főiskola rektora.
Többéves előkészítő munka után megkezdődik a rádiós és televíziós zenei rendezők képzése, részben posztgraduálisan, a diploma megszerzése után, részben második szakként, a harmadik főiskolai évfolyam befejezése után. A három évig tartó stúdiumokhoz a gyakorlati képzést a rádió és a televízió biztosítja. Budapesten a tizenegy hallgató - öt lány és hat fiú - a zeneelméleti tanszékhez kapcsolódva szerzi meg képesítését e szakon.
Posztgradudálisan vagy második szakként, a harmadik évfolyam befejezése után és ugyancsak három esztendő alatt a zenei menedzserek képzése folyik az igényekhez igazítva, általában két-három évenként. Olyan szakembereket óhajtanak kibocsátani, akik a magyar előadóművészet- és művészet ügyét mind külföldön, mind itthon megfelelő színvonalon képviselik, a sikereket megfelelően hasznosítják, és a honi zenei életet is még magasabb nívóra emelik. A zenei menedzserképzőre szigorú feltételekhez kötötték a felvételt: jelentős zeneirodalmi ismeretek kívántatnak a gyakorlati üzleti ismeretek mellé, ezenkívül középfokú vizsga angolból. Az elsőt öt hallgató, aki a felvételi követelményeknek eleget tett, a zenetudományi tanszék munkájához kapcsolódik, és egy sor speciális tárgyat is elsajátít - például: zenei előadó-művészet esztétikáját, a mai zeneszerzést és zenei élet tendenciáit -, tájékoztatást kap a társművészetekről, a magyar művelődéstörténetről, zene és közönség viszonyáról. Nem hiányoznak természetesen a tárgyak közül a közgazdasági, jogi és pénzügyi, az alapvető szociológiai ismeretek és a gyakorlati pszichológia sem.
Ugyancsak az idén ősszel indult meg - egyelőre huszonegy növendékkel - a Zeneakadémia hangszerészképző iskolája. Ez a kétéves oktatási forma hat zeneiskolai év elvégzése és az érettségi után hangszerkészítői oklevelet ad. Itt a már megismert hangszer mellé mindenkinek kötelező még egy hangszeren megtanulni. Korábban a faipari szakmunkásképző intézetben tanítottak hangszerészeket, és most a legalább egy idegen nyelvet beszélő hallgatók régi, tapasztalt mesterek közreműködésével a lehető legmagasabb szinten sajátíthatják el a mesterség titkait. Aki ismeri a mai zenei együttesek lepusztult hangszerállományát, megérti, milyen nagy hiányt pótol és milyen fontos kulturális igényeknek tesz eleget ez a nekünk eddig még ismeretlen iskolatípus.
A zeneakadémiai képzés újdonságai közé tartozik a szegedi konzervatóriumban jövőre megnyíló régi-zene tanszak is. Pontos neve: "Régi zeneelmélet-szolfézs kiegészítő szak", a képzés négyéves. Ez az oktatás megfelelő szakmai hátteret és igazi műhelyt kíván biztosítani az egyre népszerűbb régi muzsikának. A szegedi konzervatórium, amely a főiskola négyéves tanárképzőjét és négy évfolyamos középfokú szakiskoláját egyesíti, eszmeileg az egykori Nemzeti Zenede hagyományaihoz vezethető vissza. Ez abban is megmutatkozik, hogy a zenede utódjában, a budapesti tagozaton már megkezdődött a blockfőte oktatása fakultatív tárgyként, ezzel, valamint a gitárral és más pengetős hangszerekkel indítják meg a képzést a régi zene magasabb színvonalú művelése érdekében.
Gábor István

Lemezújság archívum

Közösségfejlesztés