Lemezújság archívum

Cím:	Nemzetközi tanácskozás a kisebbségi kulturális autonómiáról
Szerző:	Halász Péter
Folyóirat:	PC Lemezújság
Állomány:
Év:	1994
Szám:	5.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Települések:
Tárgyszavak:	kisebbségi kulturális autonómia
Megjegyzés:
Annotáció:

59_9405

Nemzetközi tanácskozás a kisebbségi kulturális autonómiáról

A Magyar Művelődési Intézet 1994. április 14-étől 17-éig
Balatonalmádiban rendezte meg azt a nemzetközi tanácskozást,
amelynek fő célja az volt, hogy tisztázzuk a kisebbségi
kulturális autonómia fogalmát és áttekintsük azokat a fejlett
demokratikus országokban alkalmazott megoldásokat, amelyek
ismeretében térségünkben oldódhatnak az ezzel kapcsolatos
feszültségek, előítéletek, gyanakvások. A tanácskozáson 8 európai
ország szakemberei tartottak előadásokat, a konzultáló
hallgatóság pedig részben a hazai nemzetiségek, részben pedig a
szomszédos országok magyar és a többségi nemzethez tartozó
kulturális szervezeteinek képviselőiből állt.
A finnországi svédek helyzetét mindig példaként emlegetjük. Tore
Modeen finnországi svéd professzor előadásából kiderült, hogy ott
olyan jogokkal rendelkeznek, amelyek a közép-európai térségben
még az álmok világába tartoznak. Mégis úgy fogalmazott, hogy a
kisebbségi lét már önmagában is hátrányokkal jár. Igaz, ez a
?hátrány- volt a legkisebb, amellyel a konferencián találkoztunk,
mert például a vajdasági hozzászóló torokszorító beszámolót
tartott helyzetükről. Finnországhoz tartozik az Áland-sziget,
ahol különleges jogokat biztosítanak a svédeknek ! még a többi
finn területekhez képest is. De a sziget eltartóképessége korlá-
tozott. A ?kirajzóknak- meg kell tanulniuk finnül. A végzett
diplomások jelentős része kivándorol Svédországba.
Silvo Devetak Szlovéniából érkezett. Elmondta, hogy ő kettős
identitású: magyar és szlovén. Emlékeztetett az 50-es évek
hidegháborús feszültségeire, amikor magyarságát szégyellte egy-
egy határprovokáció nyomán. Az utóbbi időben pedig időnként szót
kap olyan szlovén szélsőség, amely soknak tartja azt a szabad-
ságot, amellyel a muravidéki magyarok rendelkeznek. Ilyenkor a
szlovénségét szégyelli.
Norbert Scholzen belgiumi német és Siegfried Matlok dániai német
előadásait érdemes összehasonlítani. Dániában harmadannyi német
él, mint Belgiumban, ahol 68 ezer. A belgiumi németek ?mini
parlamenttel- rendelkeznek, amely segíti a szerveződést és a
politikai életre való felkészülést. A belga parlamentben is van
képviselőjük. Sőt az Európa Parlamentben a különböző országok
kisebbségei is képviseltetik magukat az úgynevezett ?szivárvány
frakcióban-, ahol ők a belgiumi németek érdekeit képviselik. A
dániai és a belgiumi németség közötti különbség a legmarkánsabb
abban jelenik meg, hogy amíg a dániai németeket jelentős anyagi
eszközökkel támogatja a német állam, addig a belgiumi németek egy
fillért sem kapnak. Ennek az az oka, hogy Németországban élnek
dánok, belgák azonban nem.
Josefina Fernandez i Barrera a spanyolországi katalánok helyzetét
festette le. A mi problémáinkra talán ő adta meg leginkább a
választ. Ugyanis ott is diktatúra volt ! a Franco-féle !, amely
letarolta a civil társadalmi szerveződéseket és a nemzetiségiekét
is. Spanyolországban több mint 6 millió katalán él és minden
szervezetüket felszámolták. Most építik újra ezeket, mint ahogy
mi Magyarországon a magyart vagy ahogy a nemzetiségit is rege-
neráljuk, vagy a szomszédos országokban a különféle nemze-
tiségiekét. Jó példát hallottunk arról, hogyan kerülhető el az,
hogy a pártoskodás, az eltérő politikai nézetek a kisebbség meg-
osztásához vezessenek. Ugyanis az ilyen ambíciókat ki lehet élni
egyesületi keretek között is. Nem kell tehát föltétlenül az
egymás ellen küzdő pártokban hangoztatni ezeket a nézeteket.
Krzysztof Czyzewski lengyel előadó idézte Bibó István egyik
gondolatát, amely kapcsolódik ehhez: az egyesületi élet a
politika előiskolája. Ahol nincs egyesületi élet ! vagyis nem
működik a civil társadalom !, ott a politikusok készületlenül
kerülnek a politikai küzdőtérre.
Komlóssy József a FLUEV képviseletében Svájcból érkezett.
Párhuzamot vont a különböző országok kulturális autonómiái
között. Ezenkívül ismertette a FLUEN dekrétumát, amely kimondja,
hogy a kisebbségi autonómiának többféle formája van (kulturális,
területi, közigazgatási). Rámutatott a különféle autonómiák elő-
nyeire és hátrányaira is.
Ausztriából jött Félix Ermacora, aki az ENSZ nemzetiségi
munkálataiban is aktívan részt vesz. Az olasz kormány negyven
évig húzta, halasztotta, hogy a Dél-Tirolban élő osztrákoknak
megadja a német nyelv hivatalos használatát vagy a kulturális
autonómia intézményeinek felállítását. A diplomák átválthatósága
miatt nincs hátrányban Olaszországban az a dél-tiroli fiatal, aki
Ausztriában szerzett diplomát. A dél-tiroli osztrákok éppen azért
nem akarnak elszakadni Olaszországtól, mert ott is élhetnek
osztrákként.
Az a célunk, hogy az elhangzott előadásokat, hozzászólásokat !
szerkesztve és tömörítve ! angol és magyar nyelven kiadjuk, és
elküldjük a szomszédos országokban és a diaszpórákban működő magyar
kulturális szervezetekhez, de számítunk térségünk más
nemzeteinek, nemzetiségeinek érdeklődésére is.

Halász Péter

Lemezújság archívum

Közösségfejlesztés