Közösségfejlesztés

Lemezújság archívum
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Felhívás a magyar értelmiséghez
Szerző:
Folyóirat:
PC Lemezújság
Állomány:
Év:
1988
Szám:
8.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
"Magyar Értelmiség Országos Tanácsa"
Települések:
Tárgyszavak:
értelmiség
Megjegyzés:
felhivas.pcl
Annotáció:

Felhívás a magyar értelmiséghez (tervezet)
Az országban kialakult közállapotok mélységes aggodalommal töltik el az értelmiséget. Az évtizedek óta megoldatlan kérdések most szinte vízomlásszerűen szakadtak ránk, s az elvégzetlen munka következményeivel szembesülünk az élet minden területén.
Senki sem állíthatja magáról pilátusi kézmosással, hogy nem terheli felelősség belső viszonyaink elfajulásáért. Nem teszi ezt az értelmiség sem, jóllehet egyéni megnyilatkozásaiban, szakmai és rétegszervezeteiben hosszú idő óta figyelmeztet, hogy nemzeti létünkre elhatározó jelentőségű kérdések közül egyetlen egy sincs megnyugtatóan rendezve. Szégyenkezve látjuk, hogy a nemzetközi versenyben a nálunk fejletlenebb országok elhúznak mellettünk. Fájdalmasan tapasztalhatjuk, hogy a közvélemény e lemaradásért a vezetés mellett az értelmiséget, tehetetlensége miatt is hibáztatja, hiszen minden nemzetet értelmisége emel fel a kor követelményeinek megfelelő szellemi, tudományos, kulturális és erkölcsi színvonalra. Olyan körülmények közé kerültünk, amelyekben az értelmiség rövidesen képtelen lesz teljesíteni kötelességeit, a nemzet iránt és hivatása szerint szolgálni a társadalmat, mivel az értelmiség leértékelődött, szerepét és tevékenységét lebecsülik. Hiába óvtunk ilyen gondolkodásmód felmérhetetlen következményeitől, amelyek társadalmi és gazdasági válságba sorolják az országot. Figyelmeztetésünk pusztába kiáltott szó maradt.
A mítoszok és legendák szertefoszlottak és előttünk az a nyers igazság áll, hogy értékzavarokkal küzdő, a szellemi elbizonytalanodás állapotában lévő társadalomban élünk, amelyben a közgondolkodás, az emberi magatartás kulturálatlanná vált. Nem csodálható, hogy az értelmiség azonosságtudata, erkölcsi tartása megroppant.
A lakosság hovatovább a mind soványabb és igénytelenebb szellemi konyhán kénytelen tengődni, a műveletlenség, az avatatlanság és a kontárság ülteti vádlottak padjára a nemzet jobb, emelkedettebb, igazibb lelkiismeretét és szellemiségét. Márpedig egy nép szellemisége, az emberség a jó, az igaz és a szép együttes gyarapodás a legértékesebb nemzeti vagyon. A magyar értelmiség türelmének és tűrőképességének határához érkezett. Úgy érzi, hogy egyre inkább a társadalom perifériájára sodródik. Ennek okát is felismerte. Az értelmiség nem tudott sikerrel részt venni sem az értékteremtésben sem a nemzeti jövedelem újraelosztásáért folyó könyörtelen küzdelemben. Úgy véli, e magatartásban - éppen az ország jövője érdekében - változtatnia kell. A nagyhatalmú, erőszakos és egyoldalú gazdasági érdekcsoportok és a monetáris szemlélet nyomásával szemben meg kell védenie a megtűrtté vált művészet, tudomány, oktatás, egészségügy, a műszaki fejlesztés és környezetvédelem érdekeit.
E felismerésből született az a kezdeményezés és indítvány, hogy olyan társadalmi testület létrehozása szükséges, amely tömöríti a magyar értelmiség képviselőit. A cél: a szellemi erők összefogásával elősegíteni a nemzet életében alapvetően fontos értékteremtő értelmiségi munka társadalmi jelentőségének elismertetését, az alkotó szabadság gyakorlati érvényesítését, anyagi és erkölcsi megbecsülését. Tárgyalóasztalhoz hívjuk az értelmiség kiemelkedő személyiségeit, az értelmiségi intézmények, szervezetek, szövetségek és egyesületek képviselőit, hogy fogjanak össze a magyar kultúra, a tudomány, az oktatás, a művészetek a tájékoztatás, az egészségügy, a műszaki, technológiai fejlődés védelmére. Cselekvésre sürget az a tény is, hogy az utóbbi évben megszaporodott új társadalmi, politikai, szerveződések nagyrészt ugyancsak értelmiségi jellegűek, s ezzel még megosztottabbá vált az oly fontos intellektuális terület. A túlságosan szerteágazó és egymástól független tevékenység lefékezte, sőt megbénította a sikeres érdekérvényesítés lehetőségét. Az időt büntetlenül tovább nem pocsékolhatjuk. Elengedhetetlen tehát, hogy a végveszéllyel fenyegető, a feszültségek ijesztő kockázatával járó, vészterhes állapotokat megváltoztassuk egy jövőbe tekintő, alkotó szellemű, az ország sorsáért felelős kulturális, tudományos, műszaki és értelmiségi politika kezdeményezésével.
Az elviselhetőség határához érkeztünk. Ha a kedvezőtlen folyamatokat sürgősen meg nem állítjuk, minden eddigi eredményünk veszendőbe megy és az ország visszafordíthatatlan szellemi hanyatlás állapotába kerül. Nincs más út, minthogy létre kell hozni az értelmiség társadalmi, szakmai, etikai, érdekképviseletére és érdekvédelmére hivatott intézményt, a Magyar Értelmiség Országos Tanácsát. Ennek érdekében ideiglenes előkészítő bizottság létrehozását javasoljuk. Kezdeményezésünk nyitott, a nemzet és az értelmiség jövőjéért cselekedni kész minden intézmény, szervezet és tömörülés előtt.
A felhívást az alábbi szervezetek és intézmények képviselői fogadták el: Hazafias Népfront
Magyar Tudományos Akadémia
Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége
Magyar Írók Szövetsége
Magyar Újságírók Országos Szövetsége
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége
Magyar Jogász Szövetség
Magyar Szociológiai Társaság
Magyar Közgazdasági Társaság
Magyar Urbanisztikai Társaság
Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Magyar Népművelők Egyesülete

Lemezújság archívum
Közösségfejlesztés