Közösségfejlesztés

Lemezújság archívum
Nyomtatóbarát változat
Cím:
A vállalkozói iskola mint a helyi közösségek sokoldalú fejlődésének záloga
Szerző:
Cservenka János
Folyóirat:
PC Lemezújság
Állomány:
Év:
1992
Szám:
31.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Középfokú Magán Szakmunkásképző Intézet
Települések:
Hidaskürt
Tárgyszavak:
ICEA konferencia, esettanulmány, vállalkozó iskola, szakmunkásképző
Megjegyzés:
B1219231.txt
Annotáció:

Középfokú Magán Szakmunkásképző Intézet 925 07 Hidaskürt
Cservenka János mérnöktanár, az iskola alapítója és tulajdonosa
A vállalkozói iskola mint a helyi közösségek sokoldalú fejlődésének záloga
A szakmunkásképzők áldatlan helyzetét ismerve, az 1989 novemberében végbement változások hatására, feleségem ösztönzésére és a magániskolákról szóló törvény elfogadása, arra az elhatározásra késztetett, hogy 1990 májusában elsőként kérvénnyel forduljak az Iskolaügyi Minisztériumhoz iskolaalapítás céljából.
Vállalkozásunk kezdetén az alábbi rövidtávú célokat tűztük ki: segíteni a 8 osztályt végzett tanulókon és szüleiken, kollégákon, társadalmon és legutoljára talán magunkon is. A hosszútávú céljaink között szerepelt a polgári társadalom alapját képező értelmes, becsületes szakemberek folyamatos képzése, régiónk gazdasági elmaradottságának, környezetkímélő technológiák meghonosítása és a
magántulajdonon alapuló vállalkozások támogatása. Kezdettől fogva tudtuk, hogy nem mindennapi vállalkozásba kezdtünk, de elhatározásunk szilárd, szándékunk tiszta és nemes. Nem a
meggazdagodási vágy hajt a mai napig sem bennünket. A kezdeti időszakot elemezve gyakran eljutok ahhoz a kérdéshez, hogy megérte? A válaszom egyértelmű: igen!
Az életünk azóta teljesedett ki. Anyagi számításaink nem voltak, de hogy célkitűzéseink helyesek voltak, az ma már bizonyított tény. Igaz, kezdetben nagyon sokan kétkedve figyelték munkánkat, voltak irigyeink, rosszakaróink, de támogatóink is.
Az államhatalmi szervek nem jó szemmel nézték munkánkat. Meg tudták volna bocsátani, hogy magániskola, hogy első, hogy magyar, de hogy első magániskola és magyar, így együtt azt már nem. Ráadásul olyan területen léptünk, amelyet az állam jelen pillanatban sem képes megoldani. Az előbbiekből következik, hogy inkább gátoltak a munkánkban nap nap után. Annak a reményében, hogy úgyis feladjuk. Ennek ellenére mi iskolaépítésen és magániskola-hálózaton gondolkodtunk. Ezzel egyidejűleg az érettségizett munkanélküli fiatalok számára 12 hónapos átképzést biztosítunk. Szakmai napokat szerveztünk vállalkozók részére. Eközben Kassától Prágáig pedagógus kollégák egész hada keresett meg és faggatott módszereinkről, tapasztalatainkról.
Feleségem és én Felvidéki körúton vettünk részt, hogy Közép- és Kelet- Szlovákiában elhivatott magyar pedagógusokat nyerjünk meg a mi mintánkra alapított magániskoláknak. A pedagógusokon kívül természetesen a szülők is érdeklődtek iskolánk felől. Munkánk sikerét mi sem bizonyíthatta volna jobban mint az a tény, hogy az 1991-92-es iskolaévre mintegy 500 tanuló jelentkezett. Közülük majdnem 400 tanulót vettünk fel az előző évi 36 tanulóval szemben. Szakmáink számát 5-ről 10-re emeltük. Mivel sok körzeti kisiskolában gondolkodtunk, így Gútán, Megyeren, Dunaszerdahelyen nyitottunk kihelyezett osztályokat. A felvételik lezárása után nyilvánosságra hoztuk a Cservenka Alapítvány számlaszámát. Ekkor éreztük első ízben a környékbeliek rokonszenvét, erkölcsi és anyagi segítségét. Most már elkezdődhetett az iskolaépítés. A tanév kezdetéig nem egész öt hónap állt rendelkezésünkre. Fáradozásainkat siker koronázta. Az új tanév kezdetére készen állt az 5 tantermes, 5 műhelyes új iskola. Tavaly ősszel elkezdtük az iskolák felszerelését, mely jelen pillanatban is folyik. Mivel elképzeléseink között szerepel az oktatás európai szintre történő emelése, új módszereket és programokat kívánunk átvenni, sok új tantárgyat szeretnénk bevezetni. Elsők között léptünk a reformok útjára, mit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a tekintélyelvűséget a diákközpontúság, a vasfegyelmet az emberi szeretet, az erkölcstelenséget a keresztényi erkölcs váltja fel nálunk.
A nehézségekről, a problémákról csupán annyit, hogy szívós és kitartó munkával jó családi háttérrel a kor és az államapparátus kihívásai leküzdhetők.
Úgy érzem azokat az eredményeket, amit ez alatt a rövid idő alatt el lehetett érni elértük, de nem kívánunk az elkezdett úton megállni. Terveink között szerepel a helyi Gépesítési Központ megvásárlása, melyet a következő hónapban árverezésre bocsátanak.
Befejezésül csupán annyit, hogy a fent leírtak, feleségem, gyerekeink, kollégáim, rokonaink, ismerőseink, barátaink támogatása nélkül nem valósulhattak volna meg. Mindenképpen a közösségi szellem kialakítása a leglényegesebb feladat továbbra is számunkra.
Esettanulmányom ismertetéséhez - amennyiben van rá mód - írásvetítőt is kérek. Köszönöm.
Tisztelettel:
Cservenka János



Lemezújság archívum
Közösségfejlesztés