Lemezújság archívum

Cím:	Felhívás - Fauna Klub
Szerző:	Cseremin Péterné
Folyóirat:	PC Lemezújság
Állomány:
Év:	1989
Szám:	14.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:	Széchy Ágnes
Intézmények:	Fauna Klub (Budapest, Marczibányi tér 5/a., 1022)
Települések:
Tárgyszavak:	állatbarát szövetség, állatvédelem
Megjegyzés:	fauna14.pcl
Annotáció:

FELHIVÁS
Kedves Állatbarátok!
Eljött az ideje, hogy a FAUNA Klub - sok más mozgalomhoz, egyesülethez hasonlóan - működését szervezett keretek között rendezze és önmagát, mint állatbarátok és állattartók szövetségét a cégbíróságon bejegyeztesse. Jogászok segítségével elkészült alapszabály tervezetünk, valamint egy nyitott alapítványt szorgalmazó okirat. Mindez azonban csak akkor válhat jogerőssé, ha a közgyűlés ezeket jóváhagyja.
Célkitűzéseinket mindannyian ismerik, most szeretnénk a cselekvésben egy kicsivel előbbre lépni. Ebben számítunk megjelenésére és segítségére.
Széchy Ágnes klubgazda
A mozgalom céljai
Az embereket a természet, a társadalom, az állatvilág megértésére, szeretetére nevelni.
1. Az élővilággal, elsősorban az állatvilággal való harmónikus egymásmellett élés helyreállítása, az agresszió társadalmi elítélése.
2. Az állattartók kiszolgáltatott és hátrányos helyzetének megszüntetése (egyéni és szövetkezeti)
3. A korszerű, humánus és egyben gazdaságos állattartás feltételeinek széleskörű propagálása, a korszerűtlen és antihumánus módszerek felderítése, a leendő törvény szellemében eljárás kezdeményezése.
4. Az állatok társadalmi helyének tisztázása, ezen túl az állattartók és az állatoktól viszolygók érdekeinek egyeztetése, új állattartási, ezen belül ebtartási rendeletek kezdeményezése.
5. Az állategészségügyi ellátás színvonalának emelése nemzetközi példák és alapítványok létesítésének szorgalmazása révén.
6. Széleskörű figyelő és ellenőrző hálózat kiépítése annak felderítésére, hol, milyen felelőtlen eljárások okoznak tömeges, vagy akár egyedi állatpusztulást, ennek érdekében új kapcsolatok kiépítése biztosító társaságokkal.
7. A 6. pontban leírt állatpusztulással kapcsolatos gazdasági káron túl, az állattartó személyiségi jogait érintő kár felderítése és a peresitésre jogot adó törvény vagy rendelet megalkotása.
8. Az ember-állat kapcsolat gerontológiai, pedagógiai, gyógyító hatású eljárásainak kikísérletezése és bevezetése.
9. Állatkísérletek alternatív módszereinek propagálása és az eljárások támogatása.
10. Szolgáltatások, információk, jogsegély.
Fauna Klub
Klubgazda: Széchy Ágnes
Klubfelelős: Cseremin Péterné
Cím: Marczibányi téri Művelődési Központ Budapest, II. Marczibányi tér 5/a.
Tel: 1-151-208, 1-351-168
Emlékeztető
A FAUNA Klub rendezésében, Széchy Ágnes klubvezető kezdeményezésére 1989. VI. 22-én került sor az "Egyed kíméletét szolgáló állatvédelmi törvény-tervezet" társadalmi elővitájára.
A rendezvényt megelőző hetekben megkaptuk a Környezet és Vízgazdálkodási Minisztérium által készített tájékoztatót (Tájékoztató... a törvény megalkotásának céljáról és alapelveiről)
Ezt előzetesen a FAUNA propaganda listája alapján megküldtük az összes érdekelt állatbarát egyesület, a témában érintett minisztériumok és a sajtó részére, valamint saját tagjaink részére.
Ezenkívül meghirdettük a rendezvényt több napi és hetilapban. Már a rendezvény előtt sok érdeklődő keresett meg minket telefonon, akik jelezték, hogy különböző okok miatt nem tudnak személyesen jelen lenni, de véleményüket mindenképpen szerették volna a tudomásunkra hozni, kérve annak továbbítását az illetékesek felé.
A rendezvényt Széchy Ágnes nyitotta meg, majd átadta a szót Farkas Imrének, a Környezet és Vízgazdálkodási Minisztérium munkatársának, aki ismertette az általuk elkészített tervezet előzményeit és céljait, majd folyamatosan megválaszolta a neki feltett kérdéseket.
1. "Hogyan jött létre, mit akar összefogni a tervezet, ill. a készülőben lévő törvény?"
Mint Farkas Imre elmondta, a problémakör jogi szabályozásának igényével 1987-ben a HEROSZ jelentkezett, erről kidolgozott tervezetét akkor benyújtotta a minisztériumba, azonban akkor ezzel nem foglalkoztak. Tehát társadalmi kezdeményezésre kezdtek vele hivatalból is foglalkozni, a mostani tervezetbe a HEROSZ javaslatait bedolgozták. Még 1987-ben közérdekű bejelentést kaptak Olti Márta állatvédőtől, aki összegyűjtött sajtócikkeket mellékelt a problémakörről. Ekkor kezdtek komolyan foglalkozni a törvény gondolatával, áttanulmányozták a hazai és nemzetközi jogszabályokat, kialakult egy kép bennük a problémáról, a lehetséges jogi megoldásokról, ennek eredményeképp született meg a tervezet.
2. Hogyan lesz a tervezetből jogszabály?
Született egy társadalmi kezdeményezés, amire válaszként elkészült egy probléma felvázoló koncepció, aminek be kellene kerülnie a Minisztertanács jogalkotó munkarendjébe. Több minisztérium érintett a kérdésben: MÉM - szakmai potenciál; BM - államigazgatás-végrehajtás; Igazságügy Min. - a jogalkotás terén. Ha beépült, tárcaközi feladat lesz, bizottság jön létre, mely közösen kidolgozza a koncepciót, ennek alapján elkészíti a jogszabály-tervezetet, és a tervezetet társadalmi vitára bocsájtja. (Ekkor, tehát e folyamat végén nyílik lehetőség a társadalmi véleményezésre. A FAUNA vitafórum tehát egy kivételes, különleges helyzet, mert még a tervezés szintjén, tehát a jogalkotás előtt nyílt lehetőség egy szűkkörű - "állam - társa- dalom" közötti eszmecserére, annak érdekében, hogy esetleg fontos kérdések már eleve "bekerülhessenek" a jogalkotó folyamatba. Magyarországon még soha nem volt igazi állatvédelmi törvény, Nyugat-Európában már a XIX. sz. végén. A világtechnika e téren egy szigorítási folyamatot jelez... a résztvevők úgy ítélték meg, hogy a tervezet egyértelműen etikus alapállású. Az eddigi állatvédelmi jogszabályok, elsősorban a természetvédelmi törvény a vadon élő állatok (fajok, egyedek) kipusztulását gátló, környezetüket kímélő) szabályozások. A tartott állatok védelméről először készül jogszabályozás. A kettő között lényegi különbség van. A természetvédelmi törvény keretében - a fajgazdagság, - a veszélyeztetettség, a kipusztulás gátolása a lényeg, míg az egyed-védelem a kiszolgáltatott, szenvedni képes élőlény egyéni érdekvédelmét szolgálja. (Nemcsak a "védett" állatokat, hanem minden állatot.)
3. Hozzászólások témakörönként Állatkísérletek - egyáltalában lehetséges e "emberséges" állatkísérlet? Törvényes előírások értelmében gerinces állatokon csak fájdalommentesen lehet (szabad) kísérleteket végezni. A gyakorlatban semmi ilyen nem létezik, szándékos állatkínzás folyik. Az állatlopások azért szaporodtak el, mert van piac, kereslet a nem bejelentett, állatkísérleteket végző intézmények "piacán", akik felvásárolják az ellopott állatokat kísérleteikhez. - A rendőrség azért nem nyomoz ezekben a bejelentett ügyekben, mert az állatoknak úgymond nincs "értéke", - mert legtöbb esetben csak "korcs" állatokról van szó - valamint arra hivatkoznak, hogy nincs ilyen esetre törvény az eljáráshoz. Eközben egyetemek, kórházak, kutatóintézetek felvásárolják az így "begyűjtött" állatokat. 1978-ban az UNESCO deklarációt adott közzé az "Állatok jogai"-ról, melyben megfogalmazta az életükhöz való jogot, valamint az állatmenhelyek bővítésének szükségességét. Mindezeket az "élethez való jogokat" mesterségesen, durván megsérti a mezőgazdaságban elterjedt génsebészet, valamint a biotechnológia öncélú használata.
Pillanatnyilag korlátlanul vissza lehet élni a létező törvényekkel, mert azok kizárólag az egyéb célok érdekében "védett" egyedeket ill. fajokat veszik védelmükbe, minden más (és ez legalább annyi, ha a tartott és tenyésztett állatok sokaságára gondolunk) élőlény korlátlan pusztítását lehetővé teszik.
Javaslatok:
- minden állatkísérletet előzetes bejelentési kötelezettségre kell kényszeríteni (ezáltal több joghézagot azonnal meg lehet szüntetni), engedélyhez kell kötni.
a/ veszélyes lesz titokban kísérletezni, mert szankcionálhatják!
b/ a kísérleteknél számításokat végeznek a kötelezően szükséges példányszám nagyságára vonatkozóan, tehát ha előzetes bejelentési kötelezettség van, akkor meg lehet akadályozni a felesleges, korlátlan élőlény "felhasználást"
c/ az engedély kérelemnek tartalmaznia kell a "felhasználás" során használt fájdalomcsökkentő eljárás megnevezését, valamint biztosítania kell az ellenőrzést is erre vonatkozóan!
d/ a kérelmeket, engedélyeket kiadó Bizottság feladata
- megszabni:
- mikor indokolt élő állaton kísérletezni
- milyen számú és milyen állat szükséges ehhez
- milyen érzéstelenítés vehető igénybe
- valamint meghatározná az ellenőrzés (betartatás) módszerét is.
e/ kozmetikai, stb. kísérletek céljára (öncélú, felesleges) ne vehessenek igénybe élő állatot, ezek teljes tiltása szükséges!
A tenyésztett állatok (állattartó cégek és magánszemélyek állatai) kérdésében ugyanez a probléma merül fel (de erről - érdekeik miatt a tenyésztők hallani sem akarnak!) Etikailag tűrhetetlen, hogy a nyagyobb haszon érdekében olyan viszonyokat teremtenek az élő egyedek sokasága számára, mely az élet jogát maximálisan megsérti. (Vannak olyan esetek, amikor a "megjelölés" során, körömlevágás helyett az állat lábát is "megvágják", vagy a sertések "füljelölése" is hasonló kínzásokkal jár.) De gondoljunk csak a minimális életteret sem biztosító tyúktartás stb. körülményeire! - természetes következménye az embertelen tartásnak az állatok agresszivitása és degenerálódása.
Nyilvánosság által ellenőrzött gyakorlatot kell kialakítani!
Az állatvédelmi törvényben korlátozni kell - szabályozás és ellenőrizhetőség, valamint szankcionálás útján - az eddigi mindenirányú korlátlan "szabadságot"
Mint ahogyan Sebeők János megfogalmazta:
"Az ember önkorlátozó aktusára is szükség van ahhoz, hogy a természetes élet joga érvényesülhessen! Az állatok is, mint minden "élet", az élővilág jogalanyai kell, hogy legyenek.
Mindez az általános, összjogrendszerbe kell, hogy bekerüljön, az élet védelme jogán. (Az élet megsértése, az életnek okozott kár szankcionálhatóvá kell, hogy váljon!
A joghézag e téren az élet szempontjából nélkülözhetetlen jogot nem tisztáz. A jog - az élet megsértésével kapcsolatban - csak természetes személyeket tart létezőnek az elkövetők (az életet megsértők) szempontjából.
Holott ma egyre gyakrabban nem természetes személyek vétenek legnagyobb mértékben az élet, a bioszféra (mint az élet feltétel) ellen, hanem jogi személyek!
Ennek azonban nincs semmiféle szabályozása, főleg nem nemzetközi jog által biztosítható szankcionálási módja.
Olyan jogi szabályozásnak kellene lennie, mely magában foglalja az élő egyedek egyed-kímélő, életjogon járó védelmét, és ennek megsértését komolyan szankcionálni képes.
- Mindezt ki kell terjeszteni azokra az intézményekre is, melyek funkciójuk révén állatokkal foglalkoznak, és lehetőségük van arra, hogy mindezekkel éljenek, vagy "visszaéljenek" (állatkertek, egyetemek, közegészségügy stb...))
Az életjog ma a szabályozás tárgya és nem alanya! (Az életfeltételek károsításával együtt). Mindez pontosan felmutatja rövidtávú haszonérdekeink voltát. Ha egy tulajdonostól nyilvántartott libát lopnak el, ennek meghatározott gazdasági értéke van, lehet keresni a tolvajt, meg lehet téríteni az okozott kárt. De az élővilág, a bioszféra gazdasági érték és tulajdonos nélküli lévén, semmiféle megfogható értéket nem mondhat magáénak, senkinek nem "tulajdona", így megkárosítása (mely valakik, valamik életterét, adott esetben életét veszélyeztetik) senki által nem szankcionálható!
Ugyanez a helyzet az állatvédelmi törvényre szorosan visszatérve, a tulajdonjogilag nem "nyilvántartott", ezáltal "értékkel" sem rendelkező, "nem fajtiszta" állatokkal kapcsolatban.
Annak a gazdának, aki attól "nem-tulajdonos", mert nem pénzért vette az állatot és így annak nincs jogilag "értéke" sem, nemcsak ahhoz nincs joga, hogy adott esetben megvédje állatbarátját, de ahhoz sincs joga, hogy a saját hozzátartozását egyenrangúként elismerjék a pénzen vett, tulajdonosi joggal jogilag rendelkező tartókkal szemben.
Ezért a jognak eszmei értéket kellene meghatároznia erre az esetre is, mégpedig azon az alapon, hogy az ilyen gazda számára is (az ilyen "értékkel" nem rendelkező állat esetében is!) éppen az az érték, amit az állat gazdája számára "ér"!
A megjelentek többsége javasolta a megfogalmazások pontosítását, a joghézagok elkerülése miatt, valamint azt, hogy a szövegtervezet véleményezésre jusson el valamennyi érintett állami, társadalmi és magán szervezethez.
Összeállította:
Cseremin Péterné
klubfelelős
Fentiekre alapozva a FAUNA felajánlotta a Minisztériumnak, hogy 1990 őszén, a végleges törvénytervezet elkészülte után, megszervezi a társadalmi vitát. Szakemberek és magánemberek észrevételeit várjuk írásban!

Lemezújság archívum

Közösségfejlesztés