Közösségfejlesztés

Lemezújság archívum
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Egy felmérés tanulságai
Szerző:
Groskáné Piránszki Irén
Folyóirat:
PC Lemezújság
Állomány:
Év:
1994
Szám:
1.szám
Oldalszám:
A cikkben lévő
Nevek:
Intézmények:
Kelet-Magyarországi Közösségszolgálat
Települések:
Hajdúböszörmény
Tárgyszavak:
közösségi felmérés
Megjegyzés:
Annotáció:

K34_9401



Egy felmérés tanulságai
Belenéztünk a tükörbe

Milyen jó lenne, ha a községünk belenézhetne a tükörbe, s végre
olyannak látná magát amilyen valójában! De az még jobb, ha
településünk lakói vizsgálják meg környezetüket, mondják el
igényeiket, problémáikat. Az így felismert nehézségekre és
tennivalókra ugyanis hamarabb adható válasz konkrét cselekvés
formájában.
Groskáné Piránszki Irént és munkatársait is nyilván ez az elv
vezérelte, amikor 1991 őszén mintegy negyven bodai lakossal
beszélgettek el a falu fejlesztésének szükségszerűségéről és objektív
lehetőségeiről. Groskáné, a Kelet-magyarországi Közösségszolgálat
vezetője, 1992 áprilisában egy helyi rendezvényen ismertette a
felmérés tapasztalatait. Összegző jelentésének vázlatos feljegyzéséből
közlünk részleteket.
(A zárójeles megjegyzések az azóta bekövetkezett változásokat
tükrözik.)
A munkához való viszony
Az idősebbek még most is úgy dolgoznak, ahogyan ezt szüleiktől
tanulták, vagyis látástól vakulásig. Szerintük azonban ma már ezt az
életformát általában nem vállalják föl. Pedig ők mindenkit a helyben
végzett munkája alapján ítélnek meg. "Aki megfogja a lapát nyelét és
tud dolgozni, azzal nincs gond" - fogalmazta meg tömören
filozófiájának lényegét egy 70 éves bácsi. A fiatalok szerint az
ingázás nagyon sok energiát emészt föl, s nem nagyon marad idejük az
otthoni munkára. És nem is éri meg, hogy fóliázzanak, állatot
tartsanak, mert ugyanúgy mint a kert, óriási ráfizetéssel jár.
Kulcsmondatok
Szinte alig vannak helyi kisiparosok, ezért nagyon hiányzik a cipész,
a szabó, a fodrász. Vállalkozásba nehéz fogni, mert nemcsak a
tőkehiány sújtja őket, hanem az információ hiánya is. A
munkanélküliségtől mindenki fél, szorong. Rossz a közbiztonság. Egy
helyi polgárőrséget kellene szervezni, és helyben lakó rendőrre lenne
szükség. (A polgárőrség gondolata tovább él; 1992 októberétől van
körzeti megbízottunk.) Többen szóvá tették a közösségi élet hiányát.
Az idősebbek emlegették, hogy régebben a szőlősgazdák összetartottak,
gyakran találkoztak; "zöldgyűlésen" megbeszélték, ki legyen a csősz,
sőt falusi mulatságokat is rendeztek. Sok az idős, magányos ember,
ezért szükség volna egy szociális gondozóra. (Nagy Józsefné látja el
ezt a feladatot egy közmunkás segítségével.) Kellene egy olyan hely,
ahol találkozhatnának, elbeszélgethetnének a barátok, az ismerősök.
(Kultúrált találkozás céljából a művelődési ház mindenkinek a
rendelkezésére áll; előzetesen az iskola igazgatójával kell
megbeszélni.) Többen szívesen kézimunkáznának. Kimondva-kimondatlanul
is tudják, hogy magas az alkoholisták és az öngyilkosok száma. Rossz
minőségű az ivóvíz. (1994 tavaszán megindul a vízvezetékhálózat
kiépítése.) Az egészségügyi ellátás színvonalával általában
elégedettek, de fontos lenne ehhez kapcsolódó ismeretterjesztést
kezdeményezni. (1994 januártól előadássorozat; többek között az
orvosok természetgyógyászati kérdésekkel is foglalkoznak.) Hiányzik a
tömegsport, egy helyi futballcsapat és a sportpálya. Nincs helyben
temető és nincs templom.
A település értékei
A jó levegő, a falusi hangulat, a városok közelsége olyan tényező,
amely itt tartja az embereket. Össze kellene gyűjteni a
visszaemlékezéseket, régi történeteket, népmondákat, meg kellene írni
a falu történetét. Ekkor lehetne valójában érzékelni és értékelni a
település múltját, amely a jelenben is fontos összetartó erő lenne.
Megosztottság és zártság
Minden intézményünk (iskola, óvoda, kereskedelmi egységek)
Hajdúböszörményben van a központja, ezért a bodaiak helyi ügyekben
csak ritkán találkoznak. Ez passzivitást, az önálló gondolkodás
hiányát vonja maga után. Kevés a helyben élő értelmiségi.
Tennivalók
Egy agilis népművelő sokat tehetne a fejlődés érdekében. Információs
központot lehetne létrehozni az ifjúsági házban. (Remélhetőleg a
telefon kiépítése ezen a helyzeten sokat javít majd.) A vállalkozókat
és kezdeményezésüket föl kellene karolni. Az ingázó, nyolc osztályt
végzett fiatalok ésszerű, kultúrált szórakozást kívánnak. (Sajnos
egyesek a "kultúrált szórakozás" fogalmába a vandál pusztítást is
besorolják. Helyben lakó népművelőt szeretnénk alkalmazni. Többször
írtak ki pályázatot, de az állást nem sikerült betölteni.) Rendszeres
gyermekprogramokra van szükség; évente néhány alkalommal társas
összejövetelre kerülhetne sor. (Azóta volt Katalin-bál,
pótszilveszter, farsangi bál) Kapcsolatot kellene kialakítani a
hétvégi kertek tulajdonosaival és őket is mozgósítani lehetne a helyi
célok megvalósítása érdekében. Az óvodában és az iskolában jó
kezdeményezéseket találunk, sok mindent összegyűjtöttek már - a
disznótoros recepttől a csőszház készítéséig.
Segítségnyújtás
Pályázatok útján némi anyagi alap teremthető, de a szervezést helyben
kell felvállalni.
Ajánlom a Kelet-magyarországi Közösségszolgálat közreműködését egy
olyan terv kimunkálásához, amely vezérfonal lehet a helyi munkához.
Groskáné Piránszki Irén

Lemezújság archívum
Közösségfejlesztés