Ez az írás megkísérli összefoglalni a Civil Rádióról azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket a Rádió körül közreműködőknek fontos ismerniük. Az itt leírtak az alapadatokon túl, olyan közmegállapodásokat tartalmaznak, amelyeket - megegyezésünk szerint - minden társunkul szegődőnek fel kell vállalnia, ha csapatunk tagjának kívánja önmagát tekinteni.

 1. Alapadatok:

• Első megszólalások: 1994 februárjától hét alkalommal időszakos rádióengedélyekkel
• Adásidő: szerda 6:30-tól vasárnap 6:30-ig
• A sugárzó frekvencia: FM 98 MHz
• Folyamatos adások kezdete: 1995. szeptember 1.
• Adóteljesítmény: 42 W
• Antenna kimenő teljesítmény: 138 W
• A Civil Rádiózásért Alapítvány alapítói: Közösségfejlesztők Egyesülete, Nyitott Képzések Egyesülete, Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, Lágymányosi Közösségi Ház
• A Kuratórium tagjai: Berek Péter, Brüll Edit, Gosztonyi Géza, Hajós Vera, Liling Tamás és Péterfi Ferenc a Kuratórium elnöke.
• Hivatalos bejegyzés: Fővárosi Bíróság 3982. sorszámmal 1993. május 18-án
• Műsorszolgáltatási jogosultság: ORTT 188/2000. (II.23) sz. határozata
• Rádióengedély: 1255-2/2001
• Adószám: 18048023-2-41
• Bank forintszámla: OTP I. kerületi Fiók 1013 Budapest Alagút u. 3.
• Számlaszám: 11701004-20147734
• Az Alapítvány és a rádió stúdiójának címe:
  1011 Budapest Corvin tér 8.
• Telefonszámok: 489-0997 (fax is), 489-0998 (hírszerkesztőség), 489-0999 (adás),  06-30-228-9800
• E-mail cím: civilradio@civilradio.hu
• Honlap: www.civilradio.hu
• A rádió elnöke: Péterfi Ferenc
• Főszerkesztő: Berek Péter
• Stúdióvezető-ügyvezető: Pákay Viktória
• Hírszerkesztő: Novák Kata
• Műszaki vezető: Magyar Ádám
• Polgári szolgálatosok: Németh Zsolt, Csiky Balázs, Semsey Gábor, Gajdácsik Adrián

 

Politikai pártoktól, helyi politikai-hatalmi központoktól, állami szervektől és gazdasági érdekcsoportoktól független, helyi, közösségi rádióadó.

Mikor a rádióalapításba kezdtünk, egyik legalapvetőbb szándékunk az volt, hogy egy olyan médiumot indítsunk el, amely jól hallhatóan megkülönböztethető más rádióktól. A budapesti hallgató 10-15 adót foghat a rádiókészülékén, minek egy ugyanolyan tizenhatodik? Fontos szándékunk, hogy ne egy kicsi, gyengébb vagy halványabb Juventus, Danubius vagy éppen Petőfi Rádió legyünk.

A Civil Rádió adásaiban lehetőleg nem a szokványos témákat dolgozza fel, hanem - sajátos profilja kapcsán - főként olyanokat, amelyek a tömegkommunikáció többi műhelyéből kimaradnak. Ha mégis hasonló témához nyúlunk, akkor azt más megvilágításban, más módszerrel, más hangsúlyokkal interpretáljuk. Minthogy a mi adottságaink a többi rádiótól jelentősen eltérnek; a saját lehetőségeinkre, erősségeinkre építve alakítsuk a saját rádiónkat, annak arculatát - ez ma is az egyik legfontosabb törekvésünk.

A Civil Rádió

• olyan közösségi adó, amely sem politikai, sem üzleti csoportok befolyása alatt nem áll, a polgárok, azok közösségei, civil szervezetei számára kínál folyamatos megszólalási lehetőséget;
• a polgárias magatartást, az önszerveződést, a társadalmi részvételt, a szolidaritást, a szociális érzékenységet, a környezet iránti felelősséget helyezi előtérbe;
• műsoraiban szinte kizárólag lokális (fővárosi, városrészi) ügyekkel, témákkal foglalkozik, szívesen vállalja a helyi konfliktusokat is;
• önkéntesek működtetik, bevételeit - nonprofit módon - a rádió fenntartására, fejlesztésére fordítja;
• működésével kapcsolatos fontosabb döntéseit demokratikusan hozza meg;
• nem feltétlen mindenkihez akar szólni (a fentiek miatt is);
• partnernek tekinti a hallgatót és a riportalanyokat is, kapcsolatainak lényege az információcsere;
• hangneme nem kioktató, nem akar állandóan okosnak látszani, kerüli a heroikus és patetikus jelzőket, személyes - de nem negédes - hangvételű;
• az adások létrejöttének a hallgató is részese, számukra is hozzáférhető a rádió, annak munkájába bármikor bekapcsolódhatnak (ha elfogadják a legalapvetőbb működési kereteinket, feltételeinket);
• főszereplője nem a híres sztár, hanem a „hétköznapi” polgár;
• kerüli a látványos show-elemeket, a behízelgő, simulékony hangnemet;
• de ugyanakkor közvetlen, személyes, közérthető.

3. Milyen a Civil Rádió szervezete, kik döntenek a Rádió ügyeiben?

Az alapadatoknál jeleztük, hogy egy nonprofit szervezet, a Civil Rádiózásért Alapítvány áll a rádió mögött, annak döntéshozó szerve a Kuratórium. A Civil Rádió műsorával kapcsolatos közvetlen döntéseket - a szerkesztők, a kurátorok bevonásával - a felelős szerkesztő hozza. Zenei arculatunk megőrzésén és fejlesztésén dolgozik Abelovszky György zenei főszerkesztő és  Magyar Ádám zenei alszerkesztő. Új csatlakozók és régebbi érdeklődő munkatársak folyamatosan működő szakmai fóruma a Tudósítói Műhely.

Fontos fóruma a Civil Rádiónak a napi szerkesztők havonta szervezett összejövetele.

Rádiónk működtetésében kb. 130 önkéntes működik közre rendszeresen, akik munkájukért semmilyen anyagi ellenszolgáltatást nem kapnak. Ugyancsak 100-nál több civil szervezet (egyesület, alapítvány, társaskör) csatlakozott az eltelt időben hozzánk, akik önkéntesekkel, információkkal, kapcsolatokkal segítik a működésünket.

A Civil Rádió tagja a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete nevű egyesületnek, de ezen túl is jó kapcsolatokat tartunk más hasonló elven működő helyi rádiókkal.

4. Milyen műsorok szólalnak meg ebben a rádióban, milyen az adások felépítése?

A Civil Rádióban állandó műsorsávokat alakítottunk ki. Ezek egy viszonylag rendszeres, a hallgatók számára kiszámítható napi műsorszerkezet keretét jelentik:

6:30-9:00              Reggeli Jó Hír magazin

9:00-11:00            Disputa – ahol a hallgató hallható!

11:00-15.00          Szieszta - sok zenével a háttérrádiózóknak

15.00-16.00           A Harmónia Rádió műhelyének műsora

16:00-18:00          Délutáni magazin

18:00-19:00          Népzenei sáv

19:00-20:00          Esti beszélgetések

20:00-21:00          Zenei sáv

21:00-23:00          Esti beszélgetések

23:00-0:00            Zenei sáv

0:00-2:00              A Harmónia Rádió zenei sávja

2:00-6.30              Zenei szerkesztőink zenélnek

A reggeli magazinban igyekszünk pergően beszámolni Budapest életéről, civil hírekkel, programajánlatokkal, időjárással, közlekedési információkkal és belpolitikai szalaghírekkel. A délelőtti és a délutáni magazinműsorokban több rövid téma, hír, riport, rovat szerepel - tehát ezek pergőbb, dinamikus műsorrészek -; az este két órája már egy-egy hosszabb portré, kerekasztal beszélgetés, vagy más elmélyültebb - de verbális - műsorfajtát foglal magába. Mindhárom műsoregységre igaz, hogy abban nem folyamatos zenei összeállítások hangzanak el, egy, legfeljebb két zeneszám választja el egymástól az előbbi "beszélős" részeket.

5. Milyen a Civil Rádió zenei világa?

Olyan zenéket adunk, amelyek más rádiókban nemigen hallgathatók. Megegyezéseink szerint a preferált zenei műfajok: hangszeres zene (jazz, new age), világzene, etno-jazz, dallamos progresszív rock, blues, népzene, hagyományos jazz, közérthető klasszikus zene.

Törekszünk a hangszerek, s nem a gépek által előállított zenéket játszani. Kimondottan kerüljük az aktuális sláger-közhelyzenét, a disco, a rap, a techno, a party zenék, a musical, az operett műfajait, elismerve, hogy ezek is lehetnek értékes felvételek, de ezek a műfajok más adókon is megszólalnak. Lehetőség szerint törekszünk a magyar előadók és felvételek bemutatására is.

Fontos még, hogy a zenés blokkokban a felvételeket végigjátsszuk, általában nem beszélünk rá és nem szakítjuk meg a zenéket.

A Civil Rádió hangzásvilágának része a természetes hanglejtésű, magyar hangsúlyrendszerű beszéd, ha ezt az elhangzó gondolat úgy kívánja az alkalmi csend; a szignálok. Igyekszünk kerülni a zenével és a szignálokkal is a felesleges "ráindításokat" - tehát a rövid szüneteknek dramaturgiai szerepük is lehet. (Indokolt esetben persze nem kizárt, hogy éppen egy ráindításnak, átkeverésnek is jelentősége legyen.) S adások közben minél kevesebbet "hagyjuk egyedül" a hallgatót, a zenék között is meg-megszólalunk.

6. Hol fogható a Civil Rádió adása és milyen a hallgatottságunk?

Jelenleg adásunkat a Hármashatárhegyről sugározzuk, 42 W-os adóteljesítménnyel. Ez azt jelenti, hogy Budapesten egy közepes minőségű rádióval jól lehet fogni a rádiót (persze van néhány olyan terület, ahol valami árnyékol), és Pest megye nagy részén fogható az adás. A legmesszebbről hallgató eddig Kecskemétről jelentkezett.

Ami a rendszeres hallgatottságot illeti, több közvélemény-kutató szervezet adatai alapján a rendszeres hallgatók száma 100.000 fő körül van. A Civil Rádió elérhető még a UPC kábelhálózatán is.

Új jelenség, hogy az Inteneten RealAudio formában is hallgathatóak vagyunk, ami nyilván megnöveli a hallgatottsági arányokat. Elérhetőség: www.civilradio.hu

7. Hogyan viszonyulnak a műsorkészítők a hallgatókhoz, milyen a Civil Rádió hangneme?

Ahogy azt fentebb jeleztük, a Civil Rádió műsorait önkéntesek készítik, azokért senki nem kap pénzt.

Nagyon fontos a hallgatókkal, a vendégekkel, a riportalanyokkal való partneri kapcsolatunk.

Igyekszünk természetes, közvetlen viszonyt, hangnemet kialakítani, nem gondoljuk, hogy mi képviseljük az egyedüli igazságot; véleményeket - a vendégeinkét és a sajátunkat - képviselünk csupán, amit persze vállalunk. Szeretnénk, ha interaktív lenne rádiónk, minél jobban bevonva a hallgatót az adásokba.

Fontos törekvésünk, hogy minden helyzetben megőrizzük a hallgatóink és a magunk méltóságát is.

Kerüljük a természetellenesen ünnepi, patetikus, drámai hangnemet, a heroikus jelzőket.

A hallgatók megszólítására - hogy tegeződjünk vagy magázódjunk - semmilyen közmegegyezés nem született, arra viszont kimondottan ügyelünk, hogy az adásokban megszólalók - ha csak valami miatt nem ragaszkodnak az anonimitáshoz - teljes nevükön szerepeljenek. (Kerüljük a "Micike vagyok, én meg Pityu a Lenin kőrútról" fordulatokat!) Nem illik ebbe a rádióba sok más idegen kultúrából átvett vagányság sem. Nem hívjuk például a zenei szerkesztőt dídzsi-nek.

Ugyanakkor a kereskedelmi rádiók "kiskegyedes", mindig, minden helyzetben dögös, "happys" hangnemét a magunk számára nem fogadjuk el.

8. Milyen szerepek, feladatok vannak ebben a rádióban?

Az adások, a műsormenet alapvető felelősei a napi szerkesztők. Egyebek között a napi szerkesztő - illetve, ha a stábon belül külön műsorvezető is van, akkor ez utóbbi - feladata, hogy adásba lépéskor, lehetőleg az első, de legkésőbb a második zeneszám után be kell köszönnie, s összefoglalni, hogy mi várható az általa vezetett műsorszakaszokban. Ezt kb. 2 óránként ismételje meg - tehát, hogy mit hallhattak, ill. mit fognak hallani a következő két órában. Fontos, hogy a szerkesztő átlássa a rá bízott műsoridőt, és az adódó váratlan helyzetekre reagáljon. A napi szerkesztő feladata a műsoridő előzetes pontos megszerkesztése, és a rovatvezetőkkel való előzetes megbeszélés.

Fontos szerepkör a zenei szerkesztőké is. Ők a magazinműsorok idején elsősorban az egyes részeket összekötő, háttér- ill. szolgáló zenét adnak. Segítenek a szöveges mondanivalók megformálásában. Itt gyakran előfordul, hogy elúszik a zene, hogy rábeszél a műsorvezető. Fontos, hogy ne szöveges zene, főként ne magyar szövegű zene szóljon ilyenkor, kivéve persze, ha ezt poénnak szánják. Ezekben a magazinokban viszont fontos, hogy a zeneszámok között mindig megszólaljon, mondjon valamit a műsorvezető. Itt sok függ attól, hogy kialakul-e szoros együttműködés s zenei- és a napi szerkesztő között. Hiszen esetenként a kényszerváltozásokat - nem jön a megígért vendég - az elhangzó zeneszámokkal kapcsolatos információk is jól kitölthetik.

Más a helyzet az önálló zenei blokkoknál, erre vonatkozik elsősorban, hogy végigjátszunk minden felvételt.

További szerep a rovatvezetői. Ezek a rendszeres műsorrészek különösen alkalmasak arra, hogy egy-egy témában vagy szakterületen elmélyüljünk, építkezni tudjunk műsorainkkal.

Szinte minden stábban vannak alkalmi vagy rendszeres segítők, riporterek, ügyeletet, bejelentkezéseket vállalók. Az ő szerepük nagyon fontos, de alkalmibb, az aktuális feladatokhoz igazodó. Ugyanakkor ez a szerep a stábba bekerülés tipikus gyakorlata.

A műsorok technikai színvonaláért és a stúdió fizikai működéséért a technikusok - közülük is elsősorban - a polgári szolgálatosok a felelősök.

Technikai minimumként két fontos követelményünk van: 1. Azokat a riportokat, amelyek beépített mikrofonos diktafonnal készültek, nem tudjuk bejátszani, csak a külső mikrofonos felvételeket adjuk adásba. 2. Kétkazettás magnóval "megvágott" anyagok - a minőségük törvényszerű romlása miatt - úgyszintén nem játszhatók adásba.

Riportok, felvételek megvágására rendelkezésünkre áll a stúdióban ill. a szerkesztői szobában található számítógépes vágóprogram.

A Civil Rádió Műhelye egy olyan szervezeti keret, amely a rádió közösségi életének és szakmai munkájának a belső fóruma. Képzéseket, klubnapokat, program- és érdekegyeztető találkozókat, műsorelemzéseket, tréningeket és szakmai kirándulásokat foglal magába. Aki a Civil Rádió stábjához tartozik - legyen régebbi közreműködő társunk vagy éppen új bekapcsolódó -, valamilyen szálon részt kell vegyen a Civil Rádió Műhelyének tevékenységében.

9. Milyen forrásokból tartja fenn magát ez a közösségi rádió?

A Civil Rádió elsősorban pályázatokból, alapítványi támogatásokból működik. Számít más szponzori, hallgatói támogatásokra, s egy minimális mennyiségű reklámbevételre is építenünk kell. (Az engedélyünk szerint egy műsorórában maximum 3 perc reklámot sugározhatunk. Ezt nem kívánjuk teljes egészében kitölteni, de valószínű nem tudjuk teljesen nélkülözni ezt a forrást sem.)

Szeretnénk további, a működésből származó bevételeket is megragadni.

Természetesen a Civil Rádió legnagyobb forrása a közreműködők által végzett hatalmas mennyiségű önkéntes munka, de ennek nem forint a mértékegysége.

Érdeklődőket, új jelentkezőket a rádió működésében bármilyen szerepkörre szívesen látunk, várunk. Jelentkezni, kapcsolatot találni a napi szerkesztőknél, továbbá Pákay Viktóriánál vagy Magyar Ádámnál lehet.

Gyertek!