Dokumentumok
Nyomtatóbarát változat
Cím:
A szerzői jogokról röviden
Szerző:
Gosztonyi Gergely
Ország:
A kiadás helye:
Budapest
A kiadás éve:
2003
Kiadó:
Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete
Terjedelem:
Nyelv:
Tárgyszavak:
szerzői jog, jog
Állomány:
Legalább ennyit a kisközösségi rádiózásról
Forditas:
Megjegyzés:
Annotáció:
Leltár:
Raktári jelzet:
E


1.) Kit és milyen műre illet meg a szerzői jogi védelem?

Szerzői jogi védelem alá tartoznak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások (például: irodalmi mű, nyilvánosan tartott beszéd, szöveges vagy szöveg nélküli zenemű). A védelem az alkotást egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, azaz nem függ esztétikai, minőségi vagy mennyiségi jellemzőktől.

A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta, azaz a szerzőt. A szerzőt a mű létrejöttétől megilleti a szerzői jogok összessége, azaz mind a személyhez fűződő (például a mű nyilvánosságra hozatalának joga vagy a szerző nevének feltüntetése), mind pedig a vagyoni jogok (például a terjesztés vagy az átdolgozás joga).

2.) Milyen jogok illetik meg a szerzőt?

Először is a szerző határozhat arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e, és arról is, hogy visszavonja-e a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó engedélyét (ezt csak alapos okból és írásban teheti meg). Másodszor megilleti a jog, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék, azaz elhangozzon a neve. Harmadszor joga van a műve anyagi vagy nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E kategórián belül az egyik legfontosabb, hogy a szerzőnek kizárólagos joga a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetíteni, illetve erre engedélyt adni.

3.) Ki és milyen határidőn belül léphet fel a szerzői jogok megsértése esetén?

A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. A szerző halála után a jog megsértése miatt a védelmi időn belül a szerző hagyatékának gondnoka léphet fel, ilyennek hiányában pedig az, aki ezen jogokat öröklési jogcímen megszerezte.

4.) A szabad felhasználás esetei

A szabad felhasználás körében a már nyilvánosságra hozott művek felhasználása díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Ilyen esetnek minősül például a mű egy részletének bemutatása vagy a tény- és híranyagot tartalmazó közlemények átvétele a forrás megjelölésével.

5.) A felhasználás

A felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. Ezen engedély fejében a szerzőt főszabály szerint arányos díjazás illeti meg. Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók számára fizetendő díjak mértékére vonatkozóan a művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval. A rádió számára az engedélyt megadottnak kell a törvény rendelkezése alapján tekinteni, ha a közös kezelést végző szervezetnek a megállapított díjat befizette.

6.) A szerzői jog megsértésének következményei

A szerző jogainak megsértése esetén - az eset körülményei szerint – többek között a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

- követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
- követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

A szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár.




(A Szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. Törvény alapján)


Dokumentumok