Dokumentumok
Nyomtatóbarát változat
Cím:
VIII. Nyári Egyetem a közösségi részvétel fejlesztéséért - szakmai beszámoló
Szerző:
Kovács Edit
Ország:
A kiadás helye:
Budapest
A kiadás éve:
2011
Kiadó:
Közösségfejlesztők Egyesülete
Terjedelem:
Nyelv:
Tárgyszavak:
Nyári Egyetem, közügy
Állomány:
Forditas:
Megjegyzés:
Annotáció:
Leltár:
Raktári jelzet:
E
VIII. Nyári Egyetem a közösségi részvétel fejlesztéséért
Lehet-e közügy a közöny?
Szakmai beszámoló
Kevesebben vannak, akiknek a válságról annak orvosi értelmezése jut elsőként eszébe. Fordulópont. Egy rövid időszak, ami után a dolgok megváltoznak, új irányt vesznek. A gazdasági válságok kísérőjelensége a társadalmi viszonyok megváltozása. Időben ugyan eltoltan jelentkezik, de jelentkezik. Sokkal lassabb folyamat, de ennél fogva sokkal tartósabb is. Ha tudhatnánk, mi van az apátia és a tartós közöny előtt, időben fékezni kezdhetnénk a borúlátást és, hogy tanult állapot legyen a tehetetlenség a közösségek szintjén.
A közösségfejlesztés és a közösségi munka, gyakorló szakemberei valamint aktuális kérdései és kihívásai iránt érdeklődők a nyáron, a VIII. Nyári Egyetem a közösségi részvétel fejlesztéséért főcímmel rendezett szakmai találkozón arra keresték a választ, lehet-e a közöny olyan kritikus mértékű napjainkban, hogy közüggyé váljon és ezáltal vegyen új irányt?!
Kérdéseink fókuszában állt, hogy hogyan állítható vissza a "köz" rangja? Azaz, mit lehet tenni, hogy az egyén a saját érdekkörén kívül közügyekben is gondolkodjon, közösségben, közösségi szinten (is) értelmezze magát, hogy ügyei közügyekké váljanak és intézményesüljenek, a szomszédsági tanácsoktól a civil kerekasztalokon át, a közkincs kerekasztalokig, a közművelődési tanácsoktól az integrált közösségi terekig.
A tábor programja sávos-szerkezetű volt, azaz minden naphoz egy-egy témát rendeltünk, ezek a közügyek és a közösségi intézmények elméleti kérdései és gyakorlati példái mentén szerveződtek. Napindító plenáris előadások adtak felütést minden témának, melyeket plenáris és műhelymunka formában azután továbbgondoltak a résztvevők. Fontos módszertani eszközünk volt a vita és a párbeszéd, a deliberációt/mérlegelést, egyeztetést segítő módszerek ismertetése és alkalmazásának megvitatása a hazai közéleti, közösségi munka gyakorlatokban.
A rendezvény szervezői évről évre olyan környezetet teremtenek, mind fizikailag, mind szellemileg, melyben könnyebb kiszakadni a hétköznapi taposókból, és amelyek lehetőséget kínálnak a más nézőpontok megismerésére, befogadására, kritikájára. A kritikai, de nyitott gondolkodást a napokhoz rendelt témák vezették, melynek íve a közösségek és a közügyek viszonyának értelmezésével kezdődött.
Gergely Attila, indító és gondolatébresztő előadásában egy szélesebb, globális értelmezési és öndefiníciós keret felé feszegette a horizontot, míg Vercseg Ilona épp a közösségekben egyszerre jelen lévő haladás és visszatekintés kettősségére és annak hatásaira fókuszálta a figyelmet.
A második nap alcíme okán – Nézzünk szembe… a közöny állapotai – azok a helyzetek és jelenségek kerültek azonosításra, melyek arra utalnak, hogy az emberek nem vesznek részt a saját életük irányításában, nincsenek, vagy nagyon zártak a közösségeik és kevés kapcsolatuk van azon kívülről, hogy védtelenek és tanácstalanok a nagyobb mértékű és gyors természeti-, gazdasági-, vagy társadalmi változásokkal szemben. E passzív társadalmi-, közösségi jelenségek azonosítása növelte az igényt a közösségi beavatkozások példáinak, gyakorlatainak megismerésére, melyek e jelenség ellen hatnak és felbátorítanak, felhatalmaznak. A szakemberekre is ráfért a bátorítás és az inspiráció, melyek az alábbi tematikák mentén hömpölyögtek még két napig: a közösségszervezés témaköre új impulzusokkal és példákkal erősítette meg, hogy tematikusan felgyorsítható a közös cél megtalálása és a cselekvésre, a képviseletre való felkészülés a közösségi csoportokban.
Régi és új mozgalmak – Új Szemlélet csoport, Magyar Szegénységellenes Hálózat Mural Moral Mező, Klímabarát közösségek, Állampolgári Tanácsok – példái és abból levont következtetései emberi és szakmai szempontból is nagy hatást gyakoroltak a résztvevőkre, megerősítette az elszánásokat és új erőt, lendületet adott a nagybefektetésű és eklektikusan visszaigazoló helyi munkához. Ezek során újra üzenetként fogalmazódott meg Muriel Rukeyser örökérvényű mondása, miszerin
t „A világot történetek építik fel, nem atomok”
.
Hangsúlyos eleme volt a tematikának a közösségi alapú városmegújítás példáinak – a miskolci Avas lakótelepről, az Angyalzöld program révén Angyalföldről – megismerése és elemzése, mely téma teret nyitott a társadalmi részvétel fejlesztéséről más megvilágításban gondolkodni. A már ismert közösségi aktivisták és a közösség aktív tagjai mellett Pallai Katalin közvetítésével új szereplőként az önkormányzatok nézőpontjából is megismerhetővé vált néhány beavatkozás, terv, jövőkép. Az intézmények megújulási esélyeinek megértéséhez annak vizsgálata szolgált, vajon miként indítható és tartható fenn egy settlement ház (közösségi segítő ház), és vajon hogyan indíthatóak közösségi alapú szolgáltatások, integrált közösségi terek kistelepüléseken, aprófalvakban? A dialógus legnagyobb kihívását a feltételek és az erőforrások összhangba hozása jelentette azzal az alapkérdéssel súlyosbítva, hogy megakadályozható-e az elnéptelenedés, hogy milyen és mekkora ellensúlyt kell egy közösségnek nyújtania ehhez.
Generációs és intézményi megközelítésben kerültek elő a konfliktusok kezelésének alternatív megoldásai, azaz iskolai konfliktusok keletkezésén és a békés megegyezéshez vezető utakon keresztül.
„Olcsó az éhség, drága a csömör” – ez az ókori megállapítás adta a keretét annak a témacsoportnak, mely arra keresett válaszokat, hogy mélyszegénységben élő emberek életesélyei hogyan segíthetők a közösségfejlesztés eszközeivel. Milyen feltételek mellett lehetnek az érintettek együttműködő, véleményformáló partnerek az őket segítő beavatkozásokban, támogató projektekben, célcsoport indikátorok helyett.
A nyolcadik nyári egyetemet egy kutatási beszámoló zárta, melyben a Szegedi Tudományegyetem fiatal kutatói a családi minták tetten érhető hatását és erejét támasztották alá adatokkal a közösségi aktivitásra és a társadalmi részvételre való hajlandóság értelmezésekor.
Adatok a Nyári Egyetemről
A Nyári Egyetem idei alcíme:
Közönyből- közügy
A Nyári Egyetem időpontja:
2011. július 27-31.
A Nyári Egyetem helyszíne:
Civil Kollégium, Kunbábony (Bács-Kiskun megye)
A nyári Egyetem főszervezője:
Közösségfejlesztők Egyesülete
A Nyári Egyetem társszervezői:
Civil Kollégium Alapítvány
Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete
Közösségi Kapcsolat Alapítvány
Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus
Retextil Alapítvány
SZÖVETSÉG a közösségi részvétel fejlesztéséért
A Nyári Egyetem résztvevői:
103 felnőtt és 30 gyerek
A Nyári Egyetem megvalósulását a helyszínen segítő
önkéntesek száma: 45 fő
Részvétel a távolból:
nyariegyetem.adattar.net
A résztvevők:
idén is jelentős súllyal voltak jelen kulturális szakemberek (művelődésszervezők/andragógusok, továbbá ezen a területen tevékenykedő intézmények és civil szervezetek képviselői), közösségi munkások-közösségfejlesztők, egyetemi hallgatók, szociológusok/szociális munkások, ökológiai területen működő szervezetek képviselői, pedagógusok, vidékfejlesztők, különféle önkormányzati szereplők, környezet-, és jogvédők, valamint egyre nagyobb számban érkeztek építészek, tájépítészek, illetve közgazdászok és egészségfejlesztők.
A meghívott előadók/szakemberek:
Bardóczy Sándor, Beke Márton, Benedek Gabriella, Fellegi Borbála, G. Molnár Erzsébet, Gábor Péter, Gergely Attila, Giczey Péter, Győrfi Éva, Herpainé Márkus Ágnes, Kalocsai Janka, Katona Krisztina, Kishonty-Kardos Rita, Kovács Edit, Kuna Gábor, Lakner Zoltán, Magócs Krisztina, Márton Izabella, Nagy András, Pallai Katalin, Peták Péter, Péterfi Ferenc, Pető Ibolya, Sain Mátyás, Sélley Andrea, Sipos Andrea, Siroki László, Somfai Ágnes, Széll Krisztián, Szvoboda Zoltánné, Thiesz Angéla, Tracey Wheatley, Vercseg Ilona, Vég Zoltán Ákos, Zsuppán József.
Részvétel a távolból:
önálló munkacsoporttá nőtte ki magát a két évvel ezelőtti kezdeményezés. Idén szervezett keretek között, önkéntesek közreműködésével valósult meg az élő közvetítés, készültek tudósítások az előadások és műhelymunkák üzeneteit összegezve. Ezekkel az internet segítségével lehetőséget kaptak és kapnak a megjelenni nem tudó érdeklődők, hogy a közvetítések révén, vagy utólagos letöltésekkel ne csak csendes hallgatóként, de kérdező, esetenként reflektáló partnerként is hozzájárulhassanak a program tartalmi kérdéseihez.
Az összefoglalót készítette: Kovács Edit
Budapest, 2011. október 5.
Dokumentumok