Dokumentumok
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Az önkéntes szervezetek és a média
Szerző:
Péterfi Ferenc
Ország:
Magyarország
A kiadás helye:
Budapest
A kiadás éve:
2000
Kiadó:
Terjedelem:
4
Nyelv:
magyar
Tárgyszavak:
média, önkéntesség
Állomány:
Forditas:
Megjegyzés:
Annotáció:
Leltár:
Raktári jelzet:
D 262
Az önkéntes szervezetek és a média
(Vázlat)
I. Három fontos kérdést kell végiggondolnunk ahhoz, hogy szervezeteink és a média kapcsolatát tudatosan alakítsuk:
-
megismerni a nyilvánosság természetét, működését
; amiből kiderülhet, hogy mit várhatunk általában annak szakszerű használatától;
- hogyan használjuk,
hogyan jelenítsük meg
szervezeteinket a létező médiumokban;
-
hogyan
teremtsünk,
alapítsunk saját magunk
, a szervezeteink számára tömegkommunikációs csatornákat, médiumokat.
II. A gondolatmenet vázlata
1. A nyilvánosság,
a helyi nyilvánosság szerepe a helyi társadalom, a civil szektor életében
:
- az
információk társadalmi használatbavétele
, vélemények, nézetek megfogalmazása, kialakulása,
- a
közhatalom ellenőrzése
,
- a
demokrácia szélesítése
, közvetlen
bekapcsolódás
lehetősége a polgárok és közösségeik számára a társadalom életébe.
2. A
központi kommunikációs eszközök
problémái
- számukra a helyi ügy
perifériális
, "az érintettek köre nem elég széles"
"ami nem elég szenzációs, nem milliókat érint, az partikuláris"
ennek alapján a témák, az információk egyoldalú szelekciója
"egységesítő" hatás
,
-
nincs szakértelme
, nincs elég információja
az önkéntes szektorról
: kiemelés, válogatás önkényes (más szempontok alapján történ
ik, főként a botránynak lehetőséget kínáló negatívumok),
- A
politika uralja
, a harmadik szektor nem fér helyhiány miatt sem a kereteibe.
3. Az
önkéntes szektor jellemzői
a médiával való kapcsolatában:
- a küldetését, az
üzeneteit nem elég világosan
fogalmazza meg (lényeges-lényegtelen keveredése),
- nem tartja eléggé fontosnak
önmaga megjelenítését
,
nincsenek
kialakult
médiakapcsolatai
kísérletei gyakran kudarcba fulladnak,
-
nincs szakértelme és energiája
erre a területre,
- az önkéntes szervezetekben a b
első munkamegosztásban többnyire
nincs felelőse
ennek a területnek.
(A nonprofit szervezetek kommunikációját vizsgálva, a KSH az 1998-as adatok elemzésénél megállapította /47-49.old./, hogy
a szervezetek 26%-nak nincs semmilyen kommunikációs eszköze
, az es
zközzel rendelkezők 73%-nak van telefonja, 22%-nak fénymásolója, 24%-nak számítógépe. 46%-nak csak 1 eszköze van, ez többnyire telefon.)
III. Lehetséges következtetések gondolatmenete:
1. Képes-e az önkéntes szektor felismerni, hogy a hatékonyságát kockáztatja ez a helyzet?
- felkészül, energiát,
megfelelő figyelmet
szentel erre a területre,
- tudatosan építi és
folyamatosan működteti
közönségkapcsolatait, illetve személyes kapcsolatait erre fogékony újságírókkal, műhelyekkel,
(tevékenységének szélesítése
, források - támogatások megszerzése függhet ettől),
- egyes szervezetek, koalíciók, a szektor egy-egy csoportja maga is létrehozza a maga orgánumait,
- megkeresi-e a tömegkommunikációban a maga (az aktuális ügy)
számára megfel
elő dimenziókat
(országos, regionális, helyi, ill. szakmai orgánumok),
-
nem csak a hír az adekvát műfaj
; más formában és műfajban (pl. egy-egy folyamat, projekt bemutatásával, riport vagy portré formájában) is keresni kellene az önkéntes szervezeteknek a megjelenés lehetőségét.
2. A központi tömegkommunikációs orgánumok képesek-e „leadni” a saját arisztokratizmusukból?
Felismerik e, hogy a társadalmi működés 1/3-át képviselő szektorról nem nélkülözhetik a szakszerű híradást.
Javasolt irodalom:
J. Habermas:
A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása
(Gondolat 1978)
Péterfi Ferenc:
Helyben, nyilvánosan
Gondolatok a helyi társadalom - helyi nyilvánosság kapcsolatáról
(OKK Lemezújság 1989 Bp., ill. kézirat)
A közösségi rádiózásról
(Parola füzetek 1992 Bp.)
Szabadon
A szabad, közösségi rádiózás lehet
őségei Magyarországon
(Szerk. Péterfi Ferenc Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete Bp. 1999.)
Nonprofit szervezetek Magyarországon 1998
(KSH Bp. 2000.)
Péterfi Ferenc
Dokumentumok