Dokumentumok
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Signposts to Community Economic Development = Útmutató a Közössági Gazdasági fejlesztéshez
Szerző:
Henderson; Paul
Ország:
Nagy-Britannia
A kiadás helye:
London
A kiadás éve:
1991
Kiadó:
CDF
Terjedelem:
51
Nyelv:
angol, magyar
Tárgyszavak:
gazdasági fejlesztés, hátrányos helyzetű település, vállakozás, önkormányzat, közösségi vállalkozás
Állomány:
Forditas:
1.fejezet
Megjegyzés:
van másodpéldány
Annotáció:
Leltár:
m
Raktári jelzet:
D 15


Signposts to Community Economic Development
(Útmutató a Közösségi Gazdasági Fejlesztéshez)
Szerk.: Paul Henderson

A Community Development Foundation (Közösségfejlesztési Alapítvány) kiadványa, London, 1991.

Magyarul: a tartalomjegyzék és az első fejezet

Tartalomjegyzék:
Előszó (írta David Thomas, a Közösségfejlesztési Alapítvány elnöke)
Bevezetés (írta John Shutt, a Helyi Gazdasági Stratégiák Központjának igazgatóhelyettese)

1. A közösségi gazdasági fejlesztés megértése Hátrányos helyzetű települések
Terminusok és meghatározások

2. A fejlesztés szakaszai
Bevezetés
A fejlesztés szakaszai Vállalkozói tevékenység
Üzletté válás

3. Támogatás és intézmények
Finanszírozás Közösségi gazdasági fejlesztéssel foglalkozó intézmények
Jogi keretek
4. A közösségi gazdasági fejlesztés tapasztalatai
Egyesült Királyság A közösségi gazdasági fejlesztés értékelése

5. Kapcsolatteremtési lehetőségek
6. Referenciaanyagok és bibliagráfia
Könyvek, füzetek, jelentések és útmutatók
Cikkek

A KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGI FEJLESZTÉS MEGÉRTÉSE
A JELENLEGI KONTEXTUS
Számos tényező befolyásolja azt, hogy képesek-e a közösségek bekapcsolódni a közösségi gazdasági fejlesztési kezdeményezésekbe. Ilyen tényező például a pénzügyi és beruházási politika, a támogatási és fejlesztési stratégiák, a nélkülözéssel és a szegénységgel kapcsolatos központi és önkormányzati politika. Kezdetül az önkormányzatokra és a nemzetközi kontextusra kívánjuk felhívni a figyelmet.

ÖNKORMÁNYZATI SZINT
A "szerződések kultúrájának" megjelenésével valószínűnek látjuk a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos kezdeményezések bővülését. Ugyanakkor jelentős bizonytalanság figyelhető meg azon a téren, milyen lehetőségeik is vannak az önkormányzatoknak a közösségi vállalkozások és üzleti tevékenység támogatására. Az Egyesült Királyságban kifejezetten egyenetlenség mutatkozik abban, milyen mértékben is hajlandók az önkormányzatok az ilyenfajta támogatásra.
Skócia ebben a tekintetben kivételnek számit, a Strathclyde Community Business-néI nemrégiben bekövetkezett változások ellenére is. Az önkormányzatok - gyakran a Community Business Scotland Limited (Skóciai Közösségi Üzleti Tevékenység Kft) propagandájának és kampányának eredményeképpen - a közösségi vállalkozást támogató egységeket hoztak létre, gazdasági fejlesztéssel foglalkozó szakembereket alkalmaztak, képzési programokat indítottak he és különféle kezdeményezéseket finanszíroztak. Ilyen támogató egységek az ACE-HI-val együtt (Association of Community Enterprises in the Highlands and Islands - A Hegyvidéken és Szigeteken működő Közösségi Vállalkozások Egyesülete) immár hat skóciai régióban működnek. Kapcsolatuk az őket befogadó önkormányzatokkal igen változó, és tevékenységük fókusza szélesebb, mint a közösségi üzleti tevékenység. Az elkövetkezendő pár évben fontos lesz megfigyelnünk, milyen fejlődésen mennek keresztül. A skóciai helyzet másik jelentős összetevője a Városi Segélyprogram felhasználása közösségi üzleti tevékenységek támogatására. 1981 és 1986 között ez mintegy 4,2 millió fontot tett ki.
Az Egyesült Királyság többi részén a legtöbb önkormányzat növekvő szerepet játszik a gazdasági fejlesztésekben. Ugyanakkor csekély azoknak az önkormányzatoknak: a száma, amelyek valódi elkötelezettséget éreznek a közösségi üzleti tevékenység támogatása iránt. Még nem diadalmaskodtak azok az érvek, amelyek meggyőzhetnék őket, hogy így cselekedjenek. Azokban a térségekben, ahol a munkanélküliségi ráta az 1980-as években csökkent, néhány önkormányzat esetleg úgy érezte, nem annyira sürgető a gazdasági stratégia részeként a közösségi kezdeményezéseket támogatnia. A 90-es évek elején bekövetkezett mélyülő recesszió talán előidézhet egy lényegi változást. A kényszerítőbb ereje magyarázatot azonban az a hatalomvesztés és pénzforrás-csökkenés adja, amellyel az önkormányzatok szembesülnek a központi kormányzati törvénykezés vonatkozásában. Tisztázatlan, hogyan fogja a hatalomvesztés érinteni az önkormányzatokat a közösségi gazdasági fejlesztések vonatkozásában. Egyfelől ügy tűnik, hogy a fokozott elkötelezettség lehetősége hivatalos és törvényben biztosított támogatást kap. 1989-ben a Számvevőszéki Bizottság jelentése elismerte az önkormányzatok koordinációs szerepét, és az 1989-es Önkormányzati és Lakásügyi Törvény, amely Anglia és Wales minden önkormányzatára vonatkozik, általános hatalmat adott az önkormányzatoknak területük gazdasági fejlesztésének előmozdítására.
Másfelől viszont az önkormányzatok a többi között csupán egyik szereplői a területnek, s mellettük ott vannak az üzleti élet tanácsadó irodái, a képzési és vállalkozási tanácsok (KVT-k), illetve Skóciában a helyi vállalkozási társaságok (HVT-k), valamint a magánszektor. Hayton (1989, 556. old.) azt állítja, hogy az önkormányzatokat rá lehet szorítani arra, hogy olyan tevékenységekre összpontosítsanak, amelyekbe mások (a magánszektor és a kormány) nem kapcsolódnak be, s itt [különösen a "biztonságosabb" területekről van szó, mint pl. a közösségi vállalkozás és szövetkezés támogatása].
Ugyanakkor új modellek: is megjelenhetnek az önkormányzatok, a magánszektor és más szervezetek közötti partnerkapcsolatban. Itt igen sok ötlet származik amerikai tapasztalatokból, és bizonytalan, hogy milyen mértekben fognak tudni majd ezek illeszkedni ahhoz a szigorú települési és közösségi ellenőrzéshez, amely Angliában a közösségi gazdasági fejlesztés sok formájánál megfigyelhető. Arról van szó, hogy szükség van annak meghatározására, milyen szinten kapcsolódik be [a közösség].
Az új modelleket azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni. A magánszektor által vezetett helyi vállalkozási ügynökségek (Skóciában trösztök) száma nagymértekben megnőtt. A közösségi gazágsági fejlesztési trösztöket ugyanakkor sokan úgy tekintik, mint Angliában a kormányzati ún. Task Force csoportok (Feladatra összpontosító Erő) utódait. A Kereskedelmi és Ipari Minisztérium szaktanácsadói a leromlott állapotú belvárosi részek hosszútávú szanálásának (regenerálásának) eszközeként ajánlják őket, és Angliában folytak is különböző kísérletek különféle formájú Fejlesztési Trösztökkel (Id. Regenerálás, Civic Trust, 1989). Másfelől viszont a KVT-knek és a HVT-knek elegendő pénzeszközeik vannak a képzésekre és az üzleti tevékenységek fejlesztésére, s ezáltal fontosabbak lehetnek a közösségi gazdasági fejlesztésben, mint az ügynökségek vagy a fejlesztési trösztök.

NEMZETKÖZI SZINT
Az önkormányzatokat érintő változások és a magánszektor szerepe mellett a közösségi gazdasági fejlesztés legfőbb további kontextusát az európai szárazföld jelenti {ld. a 4. fejezetet). Az Egységes Európai Piac 1992-es bevezetése és az Európai Közösség Strukturális Farrácainak átvizsgálása és módosítása kihívást és egyben lehetőséget jelent majd mindazoknak, akik részt vesznek a közösségi gazdasági fejlesztésben. Nyilvánvalónak látszik, hogy az Egyesült Királyság szervezeteinek jobban meg kell ismerniük az Európa-szerte keletkező helyi munkahelyteremtő kezdeményezések és egyéb közösségi vállalkozások tapasztalatait. Az Európai Közösség periférikus részeinek valószínűleg hosszútávú fejlesztési programokra van szükségük, s ezek között a közösségi gazdasági fejlesztés rendkívül fontos szerepet játszhat.
Döntő jelentőségű, hogy a közösségi gazdasági fejlesztés az információit ne csak Nyugat-Európából, sőt ne egész Európából, hanem egy széles, világméretű perspektívából szerezze. Az indiai szubkontinensen és a Nyugat-indiai szigetvilágban sok példa van arra, hogyan veszik kezükbe saját gazdasági jövőjüket. a helyi közösségek. Fontos modellt jelentenek azok a brit vállalkozások, amelyek a globális közösség javára kereskednek, mint pl. a Traidcraft, a Tools for Self-Reliance {Az Önbizalom Eszközei) vagy az Oxfam. Előre megjósolhatjuk, hogy a COMMAC'Thoz (Commonwealih Association for Local Action and Economic Development - Nemzetközösségi Egyesület a Helyi Cselekvésért és Gazdasági Fejlődésért) hasonló nemzetközi hálózatok és támogató szervezetek száma növekedni fog.
Hasonlóképpen azt is tudatosíthatjuk magunkban, hogyan érvelnek egyes, fejlesztéssel foglalkozó közgazdászok és gazdasági szakemberek a hagyományos gazdasági mutatókon túl a szociális mutatók jelentősége mellett. Ilyeténképpen a közösségi gazdasági fejlesztés nyitott lehet új eszmék és befolyások előtt. A New Economics Foundation (új Közgazdaságtudományi Alapítvány) kutatásokat folytat a közösségi vállalkozás típusairól és megjelenésük okairól abból a célból, hogy megkönnyítse és előmozdítsa a közösségi vállalkozás terjedését.

HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TELEPÜLÉSEK
A közösség olyan gyűjtőszó, amelynek sok különféle, néha ellentmondásos jelentése van. Igen lényeges, hogy azok a szervezetek, amelyek támogatni kívánják a helyi emberek gazdasági vagy üzleti kezdeményezéseit, megértsék a közösségek különféle tapasztalatait - akár a földrajzi alapú közösségekről (pl. külső lakótelepek, szegények lakta régi belváros, periférikus vidéki térségek), akár a közös érdeklődési körön vagy közös hiten alapuló közösségekről (pI. munkanélküliek, nők, négerek) van szó.
A közösségi üzleti tevékenységek a közösség válaszát jelentik a magasfokú munkanélküliségre, szegénységre és a hátrányos helyzet más formáira. .Általában éppen ezek voltak azok a területek is, amelyeken a közösségi fejlesztési kezdeményezéseket megindították. A közösségi munkások hátukat a falnak támasztva kapcsolódtak be a lakótelepi és a településkörnyéki közösségi üzleti tevékenységek támogatásába. Az ilyenfajta közösségi gazdasági fejlesztés alapja az, hogy megfelelő támogatással még a leghátrányosabb helyzetű közösség tagjai is be tudnak kapcsolódni a gazdasági tevékenységekbe. Az ilyen kezdeményezések a szociális és gazdasági célkitűzések közötti finom határvonalon helyezkednek el, gyakran önkéntesek erőfeszítéseire és "verejtékére" támaszkodnak, és fennmaradásukhoz szükségük van a kereskedelmi, üzleti keretek kialakítására.
A siker nem csak úgy "véletlenül" következik be, és ennek az útmutatónak az a tárgya, hogy a sikert bele kell

helyezni a közösségi bekapcsolódás és "'alkalmassá válás" folyamatába. Pearce (1988), midőn a közösségi vállalkozás témájában tíz év folyamán szerzett skóciai tapasztalatokról elmélkedik, világosan bebizonyítja, hogy a helyileg megteremtett közösségi üzleti struktúrák megléte, azon túl, hogy Iehetőséget ad a helyiek számára, a központi kormányzatnak és az önkormányzatnak is mechanizmust biztosít arra, hogy befektetéseket eszközöljenek a szegény közösségekbe és bizonyosabbak lehessenek afelől, hogy a megcélzott népcsoportnak ez hasznára válik. Watling (1989, 1.old.) hasonló megállapításra jut: "A lakótelepek könnyen meghatározható közösségeket nyújtanak, mindenféle gazdasági, szociális és környezeti problémákkal. A közösségi üzleti tevékenységek lehetőséget teremtenek ama, hogy ezekkel a problémákkal újfajta megközelítésből foglalkozzunk. " A közösség ennélfogva a közösségi gazdasági fejlesztés középpontjává válik. Van olyan feltételezés, miszerint megvan a motiváció és a jártasság a revitalízációs folyamat elkezdéséhez és folytatásához, és ez a közösségben maradó gazdagság létrejöttéhez vezet és összeköthet a külső szervezetekkel és lehetőségekkel. .Jelentős itt a "képességekre építés" gondolata: építeni kell azokra az erőkre, amelyek mái léteznek a közösségekben. Éppen ez erősíti meg azokat a politikákat, amelyek "'fontos forrásként" már megkezdték "a helyi vagy környékbeIi közösségi élet bevonását a problémák megoldásába" - ezt a témát bővebben Chanan és Vos fejtette ki (1990). Ezen a ponton válik döntő fontosságúvá a közösségi gazdasági fejlesztés és az általános képességfejlesztés összefonódása. Végső hatékonyságát tekintve mind a kettő attoól függ, világosan és pontosan megfogalmazott folyamat-e, amely bevonja a megvalósításba mind a helyi embereket, mind az esetleges alkalmazottakat. A "folyamat" gondolata melyen átitatja a közösségfejlesztést. Lényegében egy olyan embercsoporttal foglalkozik, amely saját tempójának megfelelően halad a szükségIet felismerésének stádiumától a megválaszolás stádiuma felé. Az egész folyamatban nagy hangsúlyt kap a közös cselekvés és a tanulás.
Végezetül elmondhatjuk, hogy a közösségi gazdasági fejlesztés azzal foglalkozik, hogy növelje annak a közösségnek a jólétét, amelyet szolgál, hangsúlyt fektetve azokra a gazdasági lehetőségekre, amelyek az adott közösséget kiemelhetik, gyarapíthatják. Kiegészítheti a [hagyományos] gazdasági fejlesztéseket, de alternatívát is jelenthet. Gyakran olyan helyeken folyamodnak hozzá, ahol a hagyományos stratégiák megbuktak, nem megfelelnek, nem léteznek vagy pedig nem lettek kipróbálva.
A közösségek számos módon megpróbálhatják legyűrni problémáikat. A közösségi üzleli tevékenységeket például a következők jellemzik:
- középponjukban a helyi közösség szükségletei állnak - ellenőrzésüket a bekapcsolódó emberek végzik
- működtetésűk helyi emberek segítségével, s gyakran a helyiek áltat történik - felelősek annak a közösségnek, amelyet szolgálnak
- valamilyen módon kapcsolatban állnak a kereskedelemmel
- el vannak kötelezve arra, hogy bármilyen többletet a közösség hasznára ruházzanak be újra. Az a mód, ahogyan a közösséghez tartozó emberek vá'laszolni fognak, a következőktől függ:
- mi a felismert szükséglet
- milyen azoknak az embereknek a jártassága és érdeklődése, akik motiváItak és képesek a váItozások beindítására a közösségen belül
- milyenek a rendelkezésre áIIó források és hogyan ellenőrzik őket
- milyen mérvű, minőségű és hajlékonyságú az üzleti és egyéb képzettség
- milyen az esetleg bekapcsolódó bármilyen segítő munkatárs vagy intézmény háttere, milyen téren van jártassága és tapasztalata.
Az emberek megnyerése, bevonása lassú folyamat lehet, és általában már az egyes projektek beindítása előtt igényli az emberek elkötelezettségének és jártasságának kifejlesztését. NéIkülöző, rossz helyzetben levő közösségek esetében a közösségi gazdasági kezdeményezések előtt, vagy ezekkel párhuzamosan csaknem mindig szükség van a közösségfejlesztési munkára, illetve néhány esetlen felnőttnevelésre és képzésekre is. Nemzetiségi kisebbségekhez tartozó közösségek esetében a gazdasági kezdeményezések segítése gyakran olyan önkéntes cselekvés formáját ölti, amelyet közpénzekből vagy magánszemélyek adományaiból támogatnak. Egyáltalán nem szokatlan, ha egy mecset vagy egy hindu templom fennmaradása a helyi egyéni adakozásoktól függ. Ez részben tükrözi is azt a tendenciát, hogy az etnikai kisebbségekhez tartozó emberek lényegében önfinanszírozónak fogják fel a közösségi szolgáltatásokat, és ne folyamodjanak a bizonytalan állami finansírozáshoz.
- Vallási tárgyakat, illetve szervezett vallási tárgyú látogatásokat gyakran kínálnak eladásra a Fekete Keresztény Egyházak tagjai, a mecsetekhez, a [gurdwara] vagy [mandir] elnevezésű hindu templomokhoz tartozó hívek. Speciális eseményekhez vagy ünnepekhez kapcsolva az árak kialakításának a stratégiája olyan, hogy éppen csak az önköltséget fedezne. Ha ebből bármiféle haszonra tesznek szert, ezt az érintett csoportok támogatása révén visszaforgatják a közösségbe.
- Sok közösség ebédeket szervez a közösség idősebb helybeli tagjai számára, és a szolgáltatás számukra vagy önköltséges, vagy pedig egyéb tevékenységekből teremtik rá elő a pénzt.

Döntő fontosságú, hogy a kezdeményezéseket támogatni kívánó, túlnyomórészt fehér emberekből álló intézmények állandóan revideálják saját feltevéseiket arról, milyen módon szervezik meg magukat és segítenek magukon a különböző közösségek. Gyakran előfordul, hogy a közösségi vállalkozás példái informális előkészületeken és reklámozatlan tevékenységeken alapulnak. A fehér embereknek el kell kerülniük az általánosításokat ezzel kapcsolatban, nem szabad például azt mondani, hogy "az ázsiai emberek". Ezt az üzenetet hordozza egy olyan cikk is, amelyik ázsiaiakkal kapcsolatos közösségi munkáról szól:
"Ha egy Idős Ázsiaiak Klubját indítványozunk, lényeges, hogy nagyon pontosak legyünk a kultúrát, a vallást, az értékeket és az étrendet illetően. A dolgozóknak meg kell érteniük, hogy jelentős kulturális különbségek léteznek az átfogó, mindent elfedő "ázsiai" terminuson belül. Ha ez nem történik meg, tökéletesen marginálisként fognak majd fel jelentős embercsoportokat és azonos alapként kezelik, egy kalap alá veszik őket annak meghatározásánál, hogyan azonosítsák önmagukat, mi érdekli őket valójában és hogyan kell ezzel törődni" (Bath és szerzőtársai, 1991, 2. old. )

TERMINUSOK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
Abból indulunk ki, hogy minden olyan kezdeményezést, amelyet ez a könyv leír, a közösségi gazdasági fejlesztés szélesebb kontextusában helyezzünk el. Ez a terminus rendszerbe foglal egy sor olyan stratégiát és tevékenységet, amelyek célja egy adott közösség gazdasági és szociális jólétének a növelése. Formája szerint lehet ez a lakásbérlők házkezelő szövetkezete, egy nagy tételben vásároló szövetkezet, egy hitelező szövetség, egy megállapodás a helyi önkormányzattal arról, hogy a helyi lakosokat az adott közösségben foglalkoztassák vagy egy stratégia a meglévő pénzeknek a közösségben való megtartására. Használatos egy másik, általánosabb terminus is, nevezetesen a "harmadik szektorbeli vállalkozások", ami azt jelenti, hogy ezek nem tartoznak sem a magán-, sem pedig az állami vállalkozások közé. Mindkét terminus esetében az a döntő fontosságú, hogy mind az emberi energiaforrás, mind az ellenőrzés helyi szintű, és a tevékenység együtt dolgozó embereket tételez fel, szemben azzal, amikor egyének dolgoznak a saját érdeküket tartva szem előtt.
A közösségi vállalkozás kulcsfontosságú összetevője a közösségi gazdasági fejlesztésnek. A másik ilyen komponens a közösségi munkáltatás, foglalkoztatás. A közös cselekvés és kölcsönös segítségnyújtás keretein belül a közösségi vállalkozás általában közösségi üzleti tevékenység vagy közösségi szövetkezet formáját ölti. Mindkét forma tartalmazza a közösségi vállalkozás bennünket érintő leglényegesebb alkotóelemeit: lokálisak, inkább a közösségekből magukból nőnek ki, mintsem kívülről odatelepítettek, és a tevékenység, illetve bármiféle anyagi haszon ellenőrzése a közösségen belül marad.
A "vállalkozás" szó egyre fokozódó problémákat okoz a közösségi vállalkozás ügyének támogatóinak, szószólóinak. Ball és szerzőtársai (1990) rámutattak, hogy a jelenlegi szóhasználat ezt a szót a vállalkozói szellem, a magánvállalkozás rövidítéseként használja, és ennek eredményeképpen a vállalkozás közösségi vagy szociális megközelítését a háttérbe szorulás veszélye fenyegeti. Pedig a "vállalkozni" szó nagyon izgalmas, hiszen azt sugalmazza, hogy vannak olyan emberek, akik megcsinálnak dolgokat, és ez éppolyan fontos a közösségi, mint az egyéni tevékenység szempontjából.
A közösségi üzleti tevékenységeket megkülönböztető legfőbb vonás az, hogy ezek kereskedéssel foglalkozó vállalkozások, ami nem feltétlenül igaz egyéb közösségi vállalkozások esetében. A közösségi vállalkozás olyan tevékenység, amelyet a közösségen belül a közösség maga kezdeményez és visz véghez. A közösségi üzleti vállalkozás olyan kereskedéssel foglalkozó szervezet, amely a közösség tulajdona és amelyet a közösség ellenőriz. Ez persze elvi, fogalmi megkülönböztetés, és a gyakorlatban a kettő közötti határvonal gyakran elmosódik. Ezt a széles kört és lazaságot jól tükrözi a közösségi vállalkozások által biztosított szolgáltatásokról és "termékekről" összeállított alábbi lista, amely a tevékenységek skáláját is mutatja:
- piackutatás a helyi kisipar és háziipar számára, turizmussal kapcsolatos projektek - üzletek és közlekedési szolgáltatások
- alapfokú oktatás, szakoktatás, szakképzés biztosítása - irányított munkahelyek és munkaközvetítő irodák
- környezetvédelmi projektek: visszaforgatás és felfrissítés, léghuzatok megszüntetése és szigetelési sémák, városi gazdaságok
- utcaszínház és közösségi művészeti fesztiválok - művészeti és közösségi központok
- hitelegyletek és egyéb pénzügyi szolgáltatások
- lakásépítő szövetkezetek és egyesületek - főleg a házépítés irányítására és a fenntartásra - környezettel és tájformálással kapcsolatos munka
- nyomdai és kiadói munka - gyártás.
Ezt a fejezetet annak összegezésével fejezzük be, hogy hogyan is használjuk a különféle fogalmakat és terminusokat ebben az útmutatóban. Nehéz megtartani a következetességet egyébként is vitatott terminusok esetében, és ezt még tovább bonyolítják az Egyesült Királyságban és Európa-szerte meglévő variánsok.

Ennélfogva megjegyezzük, hogy a most következő magyarázatok nem véglegesek.
KÖZÖSSÉG - Olyan emberekből álló testület, csoport, akiket valami közös dolog (lakóhely, életmód, érdeklődés vagy szükséglet) összefűz.
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS - Környékbeliségi vagy közösségi alapon együtt dolgozni emberekkel, az önmagukon való segítés, a kölcsönös támogatás és a közösségi cselekvés előmozdítása érdekében.
KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGI FEJLESZTÉS - Közös terminus egy sor olyan stratégiára és tevékenységre, amelyek célja az adott közösség gazdasági és szociális jólétének javítása.
KÖZÖSSÉGI VÁLLALKOZÁS - általános gyűjtőfogalom számos változatos, a közösség által birtokolt és ellenőrzött kereskedelmi és nem kereskedelmi tevékenységre, amely helyi szükségletet elégit ki.
KÖZÖSSÉGI ÜZLETI TEVÉKENYSÉG - Olyan közösségi vállalkozás, amely kereskedik, hasznot hoz a helyi közösségnek, helyi ellenőrzés alatt áll és minden többletet közösségi felhasználásra enged át.
KÖZÖSSÉGI HASZON - A közösségi vállalkozásnak vagy a közösségi üzleti tevékenységnek az az eredménye, amely emeli, javítja vagy fejleszti a közösség életét.

Dokumentumok