Dokumentumok

Nyomtatóbarát változat

Cím:	Lehető legrövidebben a közösségfejlesztésről
Szerző:	Vercseg Ilona dr.
Ország:
A kiadás helye:	Budapest
A kiadás éve:	1999
Kiadó:	Közösségfejlesztők Rgyesülete
Terjedelem:
Nyelv:
Tárgyszavak:	közösségfejlesztés
Állomány:	Legalább ennyit a közösségfejlesztésről
Forditas:
Megjegyzés:
Annotáció:
Leltár:
Raktári jelzet:	E

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS - a lehető legrövidebben

A szakma gyökerei
Az USA-ban és Nyugat-Európában: szociális munka, settlement házak
Magyarország: közművelődés, művelődési otthonok

Kialakulása
Az USA-ban: az 1920-as évek
Nyugat-Európában: a ‘70-es évek elejétől és napjainkban
Magyarországon: ‘70-es évek közepétől

Az életre hívó társadalmi szükséglet
Nyugaton: a városiasodás okozta szegénység
Magyarországon: a helyi cselekvés, a közösségek, a részvétel, vagyis a demokrácia hiánya

Mai helyzete
mind külföldön, mind itthon önálló humán segítő szakma

A munka fókusza
Nyugaton és Magyarországon egyaránt: a társadalmi kirekesztettség elleni harc, a demokratikus részvétel és önszerveződés fokozása

A közösségfejlesztés szakmai profilja
A közösségfejlesztés (community development), vagy közösségszervezés (community organisation) felfogásunkban elsősorban települések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat.
Nem tartjuk közösségfejlesztésnek a szervezet- vagy csoportfejlesztést, tehát azt, amikor egyetlen emberi társulás életében akarunk minőségi változásokat elérni.
A közösségfejlesztés lényege a lokalitásban, a helyi, településszintű vagy regionális cselekvésben és fejlesztésben jelölhető meg.

A közösségfejlesztés fő jellemzői
- Mint alkalmazási terület: alkalmazza a településszociológia, a településtervezés, a néprajz, az antropológia, a pedagógia, a szociálpszichológia, a jog és a gazdaságtan egyes felismeréseit és módszereit;
- a határterületein lévő főbb szakmák: közművelődés, szociálpolitika, közösségi szociális munka, kommunikáció, felnőttoktatás, településtervezés, településmenedzsment;
- az eredményeként megjelenő jellemző tevékenység mindaz, amit a lakosság önmaga végez el annak érdekében, hogy önmagán segítsen;
- főbb partnerei: civil szervezetek, önkormányzatok és társulásaik, regionális kutatási központok, a munkaügy és a vállalkozásfejlesztés szervezetei, képzési szervezetek, információs adattárak;
- kulcsszavak, amik a leginkább jellemzik:
- közösségfejlesztés, közösségszervezés, közösségi (szociális) munka;
- közösség, fejlődés, lokalitás, nyilvánosság, információ;
- helyi fejlesztés, társadalmi tervezés, társadalmi akció, helyi cselekvés, szomszédsági munka, kistérségi és regionális fejlesztés, városfejlesztés, közösségi gazdasági fejlesztés;
- civil társadalom, önkéntesség, önsegítés, érdekérvényesítés, részvétel, partnerkapcsolatok építése.

Módszerek, alkalmazható eljárások
A közösségfejlesztési folyamat egy településen a lakosság aktivizálásával kezdődik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik, melynek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz, és eljutnak a közösségben megfogalmazódó feladatok felismeréséhez, tervezéséhez és közösségi megoldásához.

Aktivizáló módszereink:
- a helyi önszervező köri mozgalmak kialakítása – pl. párbeszéd körök, helytörténeti, településszépítő, környezetvédő, természetvédő stb. mozgalmak;
- a helyi jelentős személyiségekkel való egyéni és nyilvános, csoportos beszélgetések;
- a helyi emberi erőforrások – tapasztalat, tehetségek és tudás – feltárása és megjelenési formájaként pl. a közösen szerkesztendő "tankatalógus", helyi orgánum;
- a település humán, természeti és gazdasági erőforrásait felmérő és aktivizáló közösségi felmérés;
- a lakossági cselekvési, fejlesztési terv készítés;
- a "jövőműhely" módszere;
A helyi nyilvánosságot szervező módszerek között – az előbbiektől el nem választható módon – elöl állnak a helyi újságok, a kábeltévé és a közösségi rádiózás módszerei.

Az együttműködést fejlesztő módszerek
Elsősorban az “ők”(hivatal) és a "mi" (lakosság) közötti együttműködésre, de a szakemberekkel, a partnerintézményekkel, s az egymással való együttműködésre is gondolunk. E módszerek erőteljesen érintkeznek a nonprofit szektorban egyre inkább publikált módszerekkel is: nyomásgyakorlás, döntések előkészítése, ülések levezetése, mindenfajta helyi cselekvési technikák.
Gazdaságfejlesztő módszereink is kezdenek kibontakozni. Itt elsősorban a közösség humán és fizikai erőforrásainak feltárására és fejlesztésére vállalkozunk, hogy ezekből megfelelő gondozás után helyi közösségi gazdasági vállalkozások jöjjenek létre.
Mindezeket megelőzendő, a települések megismerésére és feltárására is kialakultak módszerek, ezek általában a településszociológia, a statisztika, a helytörténet stb. módszereivel a verbális és nem verbális adatok feltárásából és elemzéséből állnak.

A közösségfejlesztés hazai kifejlődése
'70-es évek közepétől - ún. "Nyitott ház" művelődési otthoni kísérlet.
1983 - első közösségfejlesztési kísérlet egy bakonyi térségben zajlott Varga A. Tamás vezetésével, majd ezt több helyi fejlesztés követi egészen napjainkit.
A munka kísérleti-módszertani hátterét jórészt a Népművelési Intézet, majd jogutódjai, az Országos Közművelődési Központ ill. a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya adja.1987-től szakképzés tanfolyamokon, egyetemeken, főiskolákon (JPTE, ELTE művelődésszervező és szociálpolitikai szakok)

Épülő hálózata és nemzetközi kapcsolatrendszere
1989 április Közösségfejlesztők Egyesülete
· Az egyesület fórumokat, szemináriumokat, konferenciákat, találkozókat szervez,
· PAROLA címmel évi hat alkalommal újságot jelentet meg,
· részt vesz a nemzetközi közösségi egyesületek munkájában.
· ICEA International Community Education Association (Nemzetközi Közösségi Művelődési Egyesület),
· Combined European Bureau for Social Development (Egyesített Európai Iroda a Társadalmi Fejlődésért)
· International Community Development Association (Nemzetközi Közösségfejlesztő Egyesület)
A közösségfejlesztés legrangosabb nemzetközi szakfolyóirata az Oxfordban megjelenő Community Development Journal.

A Közösségfejlesztéssel kapcsolatos más szervezetek
1991 Közösségi Kapcsolat Alapítvány - az információáramlás elősegítésének intézménye, az 1988-ban megalakult Közösségszolgálat és az 1989-ben megalakult Közösségi Adattár tevékenységét foglalja magába és fejleszti tovább.
A Civil Rádió Alapítvány a közösségi rádiózás elterjesztéséért jött létre és Budapest- és körzetében 1994-től próbaadásokat, 1995 szeptemberétől pedig napi adásokat sugároz és segíti az országban működő más közösségi rádiókat. Az alapítvány 102 civil szervezettel dolgozik együtt
1994 novemberében a közösségfejlesztők megalakították képzési szervezetüket, a Civil Kollégium Alapítvány-t, melynek bentlakásos képzési központja Kunbábonyban (Kunszentmiklós tanyája) van. A Civil Kollégium a helyi állampolgárok képzési központja és közösségfejlesztői szakképzéseket is szervez. Partnerintézménye a yorkshire-i Northern College, Barnsley-ban.

Ajánlott szakirodalom
PAROLA. A Közösségfejlesztők Egyesülete évente négyszer megjelenő lapja. Településeknek, közösségeknek, segítő szakembereknek. I. évfolyam: 1990. Felelős szerkesztő: Péterfi Ferenc.
Varga A. Tamás - Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés. Megjelent 1998 novemberében Budapesten. Kiadja a Magyar Művelődési Intézet 293 oldalon.

Dokumentumok