2006-ban a civil társadalomban bíznak a legtöbben

Dokumentumok

Cím:	2006-ban a civil társadalomban bíznak a legtöbben
Szerző:
Ország:	Magyarország
A kiadás helye:
A kiadás éve:	2006
Kiadó:	hirado.hu
Terjedelem:
Nyelv:	magyar
Tárgyszavak:	ÁRH, hirado.hu
Állomány:	ÁRH sajtóvisszhang 2006
Forditas:
Megjegyzés:
Annotáció:
Leltár:
Raktári jelzet:	E

A Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya által vezetett vizsgálatból kiderül a politikusok iránti bizalmatlanság romlott a legnagyobb mértékben
A közbizalom részben stagnál, egyes elemiben pedig talán még romlott is - derült ki a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya által vezetett vizsgálatból. A politikusok iránti bizalmatlanság romlott, viszont valamelyest erősödött a rendőrségbe vetett bizalom.

Egy évvel korábbi vizsgálatukat 2006 szeptemberének második felében jórészt megismételve, a 2005-ben megkérdezett 4500 állampolgár után 2006-ban 5000 állampolgárt kérdeztek meg szúrópróbaszerű kiválasztással közösségi munkások és önkéntesek az ország valamennyi megyéjében arról, mennyire bíznak meg a hivatalos intézményeinkben.
Továbbra is a politikusok iránti bizalmatlanság a legdrámaibb. Azt gondolták, hogy a múlt évi mélypontot már nem lehet túlszárnyalni, de sikerült: a "Mennyire bízik a politikusokban?" kérdésre négy fokozatban lehetett válaszolni, és az elutasító válaszokat a megkérdezettek 88,4%-a jelölte meg. (Ezen belül 29,4% a "nem nagyon" és 59% az "egyáltalán nem" válaszok aránya.) Vannak vélemények, melyek szerint ez az eredmény a képviseleti demokrácia hazai csődjét jelenti!
Hasonlóan elutasítóak, de már szolidabb mértékben is, a válaszadók a parlament iránti bizalom mértékét illetően: a valamilyen szinten elégedettek aránya a múlt évi 15%-ról most szeptemberre már 13,5%-ra csökken.
Valamelyest erősödött a rendőrség iránti bizalom, 49,5% ítélte meg bizalmát tekintve pozitívan ezt az intézményt ( "nagyon elégedett"-"eléggé elégedett"). Vizsgálták még az igazságszolgáltatás, az önkormányzatok iránti bizalmi helyzetet is, de a 2006-os vizsgálat "bizalmi nyertese" a civil társadalom lett. Arra a kérdésre, hogy "Mennyire bízik a civil társadalomban, a nonprofit szervezetekben?", a válaszadók több mint a fele - 52,3% - az "eléggé" és a "nagyon" válaszokat jelölte meg.

Ez azért is fontos jelenség, mert a vizsgálat másik két kérdése a helyi demokrácia esélyeihez kötődött. A "Mennyire tud befolyással lenni a lakóhelyét érintő kérdésekre?" - kérdésre a bizakodóbb válaszok aránya ("határozottan úgy gondolom", "valamennyire úgy gondolom") a múlt évi 36%-ról 38,7%-ra emelkedett, ugyanakkor a "nem nagyon - egyáltalán nem", tehát ez elutasító válaszoké 61%-ról most szeptemberre 57,6-re csökkent. Ha a képviseleti demokrácia a fent jelzett mértékben válságban van, fontos volt, hogy a részvételi demokrácia lehetőségét hogyan ítélik meg az érintettek. Azt tudakolták, hogy milyen a gyakorlata a helyi akaratnyilvánításnak a döntésekbe való közvetlen beleszólás esélye mellett? Kérdésünk úgy szólt, hogy az elmúlt 12 hónapban tettek-e a válaszolók olyan lépéseket, amelyek valamiféle állásfoglalást, kezdeményezést, esetleg más tevőleges véleménynyilvánítást hordoztak közösségi ügyekben. Ezekből a nyilvános gyűléseken való részvétel gyakorisága emelkedik ki határozottabban, az utóbbi évben több mint egyharmada (33,9%) a megkérdezetteknek élt ezzel a lehetőséggel. A gyűléseken és a tűntetéseken való részvétel 11,5%-os, a beadványt, petíciót aláírók aránya 22,9% volt.
A bizalmatlanság komoly gazdasági következményekkel jár. A megújulás folyamata akadozik, vagy nem is jön létre ott, ahol a bizalmi közeg hiányával is meg kell küzdeni, ahol nem építhetnek egymásra a szereplők, ahol nem bíznak egymásban. Az együttműködés, a kompromisszum tartós hiánya egyrészt a rossz társadalmi közérzet forrása, másrészt nagyon sokba kerül - derül ki a felmérésből.

A kivezető utat keresve - mint az már a fentiekből is kiderült - a részvételi demokrácia erősödésének szükségességéhez érkezünk. Rég eljött az ideje, de talán még soha nem volt ennyire kiáltóan nyilvánvaló, hogy az óvodáktól az iskolákon és felnőttképzési alkalmakon keresztül fejleszteni kellene a demokráciáról és a különféle demokrácia-technikákról való társadalmi tudást a részvétel, a hozzáértő és alternatívákat is felmutató beleszólás, a hétköznapi demokrácia-gyakorlás erősödése érdekében (ahol a részvételi demokrácia működik, ott nem magától működik!). A kormányzatról a kormányzásra való áttérésre, tehát a civilek hatalomban való részvételére csak a tudatosságában, ismereteiben és készségeiben megerősített és megerősödött állampolgárok és szervezeteik képesek. Mert a jelenlegi, törékeny civil szektornak ehhez még nincs elég ereje - jelent meg a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya által vezetett vizsgálatban.
hirado.hu

Dokumentumok