Tisztelt Vendégek, kedves Kollégák!
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy engem kértek fel a Közösségfejlesztők Nemzetközi Konferenciájának megnyitására.
A rendezvénynek - azt gondolom - különös jelentőséget ad az európai uniós csatlakozás közeli időpontja, ezért e találkozás megfelelő alkalom arra is, hogy a közeljövőben és a későbbiekben csatlakozó országok szakemberei együtt gondolkozhassanak:
· egyrészt a közösségfejlesztés civil társadalom építésében betöltött szerepéről,
· másrészt a közösségfejlesztés közép- és kelet-európai helyzetéről, lehetőségei feltárásáról,
· és nem utolsó sorban egy közös európai közösségfejlesztési nyilatkozat elfogadásáról.
Magyarországon a közösségfejlesztés és a közösségi munka kialakulását csaknem három évtizednyi közös gondolkodás, tanulás, hazai és nemzetközi tapasztalatcsere előzte meg.
· A 70-es években elindult közösségi kezdeményezések legitimitása eleinte folyamatosan megkérdőjeleződött. Hosszú út vezetett ahhoz, hogy a hatalom felismerje a közösségi kezdeményezések és a civil társadalom szerepvállalásának valódi jelentőségét.
· A rendszerváltás óta nemcsak a politikai, gazdasági élet különböző színterein, hanem a társadalmi berendezkedésben is alapvető változások történtek: kiépült a demokratikus intézményrendszer, számában és társadalmi szerepvállalásban is megerősödött a civil társadalom.
· Ma viszont még bonyolultabb viszonyok között kell új szerepeket keresnünk, új kihívásoknak, elvárásoknak megfelelnünk, partnerséget fejleszteni és hálózatokat építeni országon belül és kívül, a határok nélküli Európában, együttműködve a később társuló keleti szomszédainkkal is .
A közösségfejlesztés lehetőségeit mindig meghatározza az adott ország, közösség kulturális, politikai, társadalmi és gazdasági helyzete. A prioritások országonként, régiónként is eltérőek lehetnek, tehát mindez hatással van a közösségfejlesztés gyakorlatára és elméletére az adott területen.
Hazánkban ma az egyik legnagyobb kihívás az Európai Unióhoz történő csatlakozás, mely a döntéshozatali mechanizmusban és a demokratikus kultúrában egyaránt változásokat jelent.
Az Európai Unió szociális dimenziója, a védelmi rendszerek fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése és a társadalmi befogadás előtérbe kerülése felgyorsítja azokat a folyamatokat, amelyek hosszabb távon elősegíthetik integrálódásunkat egy szociális és szolidáris Európába.
A demokratikus viszonyok, a demokratikus kultúra fejlesztése
Ebben a társadalmi kontextusban igen fontos szerepet töltenek be a közösségfejlesztők: tevékenységük nemcsak a demokrácia gyakorlásához szükséges készségfejlesztésében jelentős, hanem a helyi közéletben történő részvétel erősítésében, illetve a civil társadalom fejlesztésében, valamint az együttműködési formák és szolgáltatási hálózatok megújításában is.
A közösségfejlesztés célja egy együttműködőbb, emberközpontúbb társadalom fejlesztése, mely a kölcsönös segítségnyújtáson alapszik és a helyi erőforrásokra, kapcsolatokra, tudásra épít.
A közösségfejlesztés sajátos szemléletével, eszközrendszerével és módszereivel segíti a helyi cselekvési, fejlesztési tervek kidolgozását, az aktivitást, valamint a cselekvő részvételt a helyi döntések előkészítésében.
Civil társadalom Magyarországon
Magyarországon az állam és a civil társadalom közti viszony megváltozásához nagy mértékben hozzájárult az is, hogy a civil szervezetek aktív szerepet vállaltak a meglévő struktúrák lebontásában. Érdekképviseleti tevékenységük fokozatosan megerősödött, de mára már a szolgáltatási szektorban is egyre jelentősebb számban vesznek részt.
A több, mint 60 ezer civil szervezet számos szakmai területen működik. Szerepük abból a szempontból is jelentős, hogy a döntéshozók figyelmét felhívják a társadalomban újonnan megjelenő, de még lefedetlen szükségletekre, problémákra. A döntések hatásainak követése és kontrollja viszont már a hagyományos civil szerepek közé tartozik.
Civil szerveztek támogatása – Nemzeti Civil Alapprogram
A partnerség és a civil társadalom autonómiájának biztosítása mellett, a kormányprogramban a civil szervezetek működési biztonságának erősítése is megfelelő hangsúlyt kap. Ezt a célt szolgálja a Nemzeti Civil Alapprogram, mely a közeljövőben induló pályázatain keresztül, a finanszírozás új rendszerének kiépítésével járul hozzá a civil szektor stabilitásához. E támogatások abban segíthetnek, hogy a civil szervezetek - állami szerepvállalásukat kiegészítve -, erőforrásaikhoz és lehetőségeikhez mérten, további feladatokat vállalhassanak fel.
Társadalmi és civil párbeszéd megújítása
A civil társadalom aktív tagjai nem csak az információkra tartanak igény, hanem arra is, hogy a döntéshozókat kontrollálhassák.
Előbbiekben már említettem, hogy bár a kormányprogramban is szerepel a társadalmi párbeszéd intézményrendszerének fejlesztése, feltétlenül érdemes azonban arra is kitérni, hogy mi miért tartjuk fontosnak a civil párbeszéd rendszerének megújítását.
A korábbi gyakorlatot a formális érdekegyeztetés jellemezte. Ehelyett azonban olyan új rendszer kiépítésén dolgozunk, mely világos és átlátható a benne résztvevők számára. Ezért a szakmai jogszabály-tervezetek nyilvánosságát és a véleményezés lehetőségét különböző internetes fórumokon keresztül biztosítjuk. A társadalmi párbeszéd megújuló struktúrái tehát lehetőséget teremtenek arra, hogy a civil szervezetek javaslataikkal mind a tervezés, mind pedig a megvalósítás folyamatának aktív résztvevőivé váljanak.
Strukturált helyi társadalmak - civil fejlesztés
A sajátos települési struktúrából adódóan, Magyarországon igen magas a kistelepülések száma.
Statisztikai adatok szerint a civil társadalom a nagyvárosokban fejlettebb, kistelepüléseken a civil kezdeményezések kevésbé vannak jelen. Ehhez hasonlóan, a szolgáltatási szektorban is nagyok a területi egyenlőtlenségek.
Az integrált helyi társadalom erősítése érdekében az állam és a civil szervezetek közötti együttműködés fontos terepe lehet a helyi társadalmak fejlesztése, a helyi közösségi kezdeményezések támogatása és a civil struktúrák kiépítése, különösen olyan vidéki térségekben, ahol komplexen és halmozottan jelennek meg a különböző társadalmi problémák.
Együttműködési lehetőségek a társadalmi problémák megoldásában
Az állami, önkormányzati és civil társadalom szereplői más-más módszerekkel, eszközökkel felelősséggel és eltérő szakmai identitással vesznek részt a fejlesztési folyamatokban.
A közeljövő feladata, hogy feltárjuk azokat a kapcsolódási területeket és lehetőségeket amelyek felerősíthetik az állami, civil és közösségi kezdeményezések összehangolását.
Ezért a társadalom fejlesztésében résztvevő valamennyi szereplő számára együttműködési lehetőségeket jelenthet olyan közös célok megvalósítása mint a :
· a társadalmi kohézió és társadalmi befogadás elősegítése, illetve
· az életminőség javítása.
A mai magyar társadalom strukturális problémáinak - a szegénységnek, munkanélküliségnek, a kirekesztődésnek - megoldása nem hárítható át kizárólag a helyi közösségekre és az őket segítő civil kezdeményezésekre. Ezeken a területeken az állami szerepvállalásra, finanszírozásra és a kormányzati koordinációra feltétlenül szükség van.
Ezt szolgálják az olyan kormányzati cselekvési programok, reformok, mint :
· a Nemzeti Fejlesztési Terv,
· az Általános Fejlesztési Terv,
· a Vidékfejlesztési stratégia és koncepció,
· a Közigazgatási reform,
· a Népegészségügyi program és
· a SZOLID projekt.
Az említett kormányzati programokban kialakítjuk a civil szervezetekkel történő együttműködés kereteit, továbbá a reformfolyamatokhoz történő kapcsolódásukra lehetőséget biztosítunk azzal, hogy részvételükre a tervezés és a megvalósítás fázisában is módot nyújtunk.
A társadalmi programok közül a társadalmi befogadásról szóló közös memorandumot
külön kiemelném (Joint Inclusion Memorandum)
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk egyik kötelezettségeként - 2004. júniusáig -Magyarország is elkészíti „Nemzeti akciótervét” a társadalmi befogadás elősegítése érdekében. A Közösségi Akcióprogram keretében megvalósítandó feladataink: a társadalmi kirekesztődés jellegzetességeit, okait, folyamatait, tendenciáit feltáró elemzések készítése, a szakmapolitikai együttműködés és az információcsere áramlásának elősegítése, valamint a legjobb gyakorlatok kölcsönös megismertetésére irányuló tevékenységek, illetve hálózatépítés és valamennyi érintett szereplő bevonása a szegénység és a társadalmi kirekesztődés felszámolása érdekében.
Az elmúlt évtizedben a szegénység mélyült, ezért e program feltétlen prioritást élvez. A kutatások azt jelzik, hogy a szegénység szempontjából különösen a gyermekek veszélyeztetettek, de a veszélyeztetett csoportok között említhetjük még a kistelepüléseken élőket, az egyedül élő időseket, a romákat, a fogyatékossággal élő embereket és a betegeket. A JIM elsősorban az előbb említett csoportok helyzetének javítására fókuszál azzal, hogy valamennyi tárca bevonásával a védelmi rendszerek megerősítését célozza. A társadalmi integráció érdekében elősegíti
· a szolgáltatásokhoz való hozzáférést,
· a foglalkoztatás bővítését, valamint
· a társadalmi és kulturális integrációval kapcsolatos komplex programok fejlesztését.
Néhány további példa az együttműködésre
· A regionális és kistérségi átalakulás, a decentralizáció folyamatainak támogatása, a résztvevők közötti kooperációt és a konszenzusteremtést szolgáló technikák elsajátításának segítése,
· A komplex vidékfejlesztési programokban a közösségi szemlélet, valamint a gazdasági és humán résztvevők közötti együttműködés erősítése, fejlesztése,
· A szociális gazdaság fejlesztése (kiegyenlítő és felzárkóztató programok)
Partnerségen alapuló, komplex foglalkoztatási és szociálpolitikai programok fejlesztése. A programok sikeres megvalósításnak feltétele az érintett térségben a helyi önkormányzatok, térségfejlesztési és szociális szakemberek, intézmények és civil szervezetek összehangolt együttműködése.
· A SZOLID program, vagyis a szociális törvény megújításának projektje
A szakmai koncepcióban a fejlesztés egyik célja a közösségi alapú szolgáltatások megerősítése, a szektorsemlegesség és a civil szolgáltatók biztonságának növelése a szabályozás és a finanszírozás útján.
· Az önkéntes segítésről szóló törvény - civil kezdeményezésre - még ebben az évben a Parlament elé kerül. A törvény kereteket és feltételeket teremt ahhoz, hogy az önkéntes segítők a korábbinál szélesebb körben kapcsolódhassanak be a szolgáltatások rendszerébe, így az önkéntes hálózat fejlesztése is az együttműködés további terepe lehessen.
Partnereink a megvalósításban - közösségfejlesztők és közösségi munkások Magyarországon
A közösségfejlesztés hazai gyakorlatának elterjesztésében, az iskolarendszeren kívüli tanfolyami, alternatív tanulási lehetőségek szervezésében és fejlesztésében, az oktatók és a terepek felkészítésében az elmúlt évtizedekben nagy szerepe volt
· a Közösségfejlesztők Egyesületének,
· a társadalmi és civil együttműködést, fejlesztést segítő országos szervezeteknek,
· a Civil Kollégiumnak és
· a közösségi munkások hálózatának.
A közösségfejlesztő szervezetek sokat segítettek abban, hogy a hazai és nemzetközi „jó gyakorlatokat”, a különböző civil kezdeményezéseket a társadalom különböző csoportjai jobban megismerhessék.
A szociális képzések valamennyi típusában jelen van a közösségfejlesztés és a közösségi munka oktatása. A közösségi munkások szerepe jelentős az innovatív kezdeményezések és projektek kidolgozásában, a zárt intézményi struktúrák rugalmasságának és nyitottságának fejlesztésében, a települési szintű gondolkodás és aktivitás erősítésében. Közreműködnek abban, hogy a településen élők felismerjék saját erőforrásaikat, megszervezzék önmagukat és más külső forrásokkal egészítsék ki belső kapacitásaikat.
Hálózatok fejlesztése, együttműködés itthon és Európában
A közösségfejlesztéssel foglalkozó szervezeteknek jelentős szerepük és tapasztalatuk van a hálózatok fejlesztésében. A hálózatok a társadalom szövetét alkotják, csökkentik az elszigeteltséget, így a hálózatban együttműködő szervezetek hatékonyabbak érdekképviseleti feladataik megoldásában is.
További lehetőség az állami, önkormányzati, civil és vállalkozói szektorok közötti együttműködés fejlesztése a különböző humán /oktatás, egészségügy, kultúra, szociális/ területeken. A folyamatban történő együttműködés irányulhat egyrészt a problémák megfogalmazására és azok közös megoldási alternatíváinak kidolgozására, másrészt segítheti az azonos vagy eltérő érdekek megjelenítését, közös stratégia kidolgozását.
A különböző szakmai és partnerségi hálózatokban nagyobb esélye van a szakmai tapasztalatok megosztásának és átadásának, a jó gyakorlatok terjesztésének.
A hálózati munka hozzájárulhat egymás kultúrájának jobb megismeréséhez, a módszerek közös fejlesztéséhez, a szakmai tapasztalatok átadásához.
Bízom abban, hogy ez a konferencia is a közös tanulást és a határokon átívelő együttműködést segíti. Kívánom, hogy elegendő idejük legyen tapasztalataik kicserélésére, szakmai kapcsolataik elmélyítésére és a hosszabb távú együttműködések kereteinek megszilárdítására.
Köszönöm a figyelmet.
|