Dokumentumok

Nyomtatóbarát változat

A Közösségfejlesztők Egyesülete rövid bemutatása

Egyesületünk egy 1989-ben alakult országos szervezet, amely mintegy 130 önkéntesen tevékenykedő tagot számlál. Tagjai az ország különféle tájegységeiből valók, eltérő társadalmi és szakmai háttérrel rendelkeznek (helyi közösségek képviselői, polgármesterek, önkormányzati képviselők, közösségi munkások, lelkészek, pedagógusok, közművelődési szakemberek, szociális munkások), ám abban közösek, hogy mindannyian a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésen munkálkodnak.

Mit jelent ma Magyarországon a közösségfejlesztés?

A közösségfejlesztés ma Magyarországon a demokrácia alapintézményeiből, az állampolgárok önszervező közösségeiből álló civil társadalom kiépülését felgyorsító tevékenység.

A közösségfejlesztés települések komplex (társadalmi-gazdasági) fejlesztését jelenti egy bátorító, informáló, kapcsolatszervező munka segítségével létrejövő önszervező közösségi hálózat által.

Céljaink

• Bátorítani az embereket arra, hogy helyi szinten összejöjjenek, együtt legyenek és közösen dolgozzanak,
• Erősíteni a helyi identitástudatot, az emberek önbizalmát és a sikeres közös munkába vetett hitüket,
• Képessé tenni az embereket a helyi cselekvésre, a részvételre és helyi közösségek létrehozására,
• Kiépíteni egy olyan országos hálózatot, amely tanáccsal és információkkal szolgál a helyi közösségeknek, és segíti őket kapcsolataik kialakításában.

• az alattvalói tudat helyett állampolgári tudat alakul ki,
• az emberek birtokba veszik szabadságukat, kialakítják és begyakorolják új állampolgári szerepeiket,
• csökkentik kiszolgáltatottságukat és hatalom-tól való függőségüket,
• részt vesznek a helyi döntésekben, alakítják viszonyaikat,
• növelik az együttműködésben való jártasságukat,
• szolidaritás- és felelősségérzetük fokozódik,
• fokozatosan felvállalják a konfliktusokat és azok megoldásában a konszenzust keresik,
• életük tartalmasabb, örömtelibb, emberibb lesz.

• Terjesztjük a közösségfejlesztés szemléletét és módszereit, hogy a civil társadalom erősödjék és a helyi közösségek segítséget kapjanak szükségleteik felismeréséhez, társa-dalmi, gazdasági és környezeti problémáik megoldásához,
• Konferenciákat, szemináriumokat, tanácskozásokat szervezünk egymás gyakorlatának megismerése, az új módszerek elterjesztése és a kapcsolatteremtés érdekében,
• Felső- és középfokú közösségfejlesztői szakképzéseket szervezünk a Magyar Művelődési Intézettel közösen,
• Segítjük a helyi nyilvánosság fejlődését, pl. a helyi emberek tanfolyamokon sajátíthatják el a helyi kommunikáció különféle módjait (újságkészítés, helyi rádióval- és kábeltelevízióval kapcsolatos tevékenységek),
• Terjesztjük a jó példákat, a települési zártság csökkentése érdekében tanulmányutakat és cserelátogatásokat szervezünk Magyarországon belül és kívül,
• Keressük a gazdaságfejlesztés módjait, az alternatív gazdasági tevékenységeket, pl. új típusú szövetkezetek, helyi vállalkozások, a vállalkozói szellem fejlesztése információk és szakemberek révén, a minőségi termelés, a feldolgozás felé való elmozdulás, stb.

A már említett szakmai konferenciákon, szemináriumokon és találkozókon kívül az információk terjesztésével, amiben a következő tényezőkre támaszkodik:

• az évente hat alkalommal megjelenő, PAROLA című folyóirat, amely a különféle "know-how"-kat terjeszti (pl. hogyan hozzunk létre egyesületet vagy alapítványt, hogyan kezdeményezzünk helyi népszavazást, hogyan indítsunk helyi újságot, hogyan készítsünk pályázatot, stb.) A Parola ismerteti az önszerveződés és együttműködés pozitív példáit Magyarországról és külföldről,
• a részletesebb elméleti és módszertani tanulmányokat és jelentéseket tartalmazó PAROLA-FÜZETEK sorozata,
• a CIVIL RÁDIÓN keresztül, amely az alakuló civil társadalom, a "másik Magyarország" hangja.

A közösségfejlesztési folyamat egy településen a lakosság aktivizálásával kezdődik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik, melynek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz, majd a közösségben megfo-galmazódó feladatok tervezése és közösségi megoldása következik.

Míg korábban elsősorban falvakban, vidéki tér-sé-gekben dolgoztunk, ma már kis- és nagyvárosokban is és keressük a határterületeinken dolgozó szakmákkal az együttműködést.

A Közösségfejlesztők Egyesülete tagja a következő nemzetközi szervezeteknek: ICEA (Közösségi Művelődés Nemzetközi Egyesülete), CEBSD (A Társadalmi Fejlesztés Közös Európai Irodája), IAVE (Önkéntes Törekvések Nemzetközi Egyesülete) és a tuniszi székhelyű EL TALLER (nemkormányzati szervezetek nemzetközi mozgalma és hálózata).

Rendszeres munkakapcsolatokat tart fenn a következő országok szervezeteivel és szakembereivel:

• Franciaország (a normandiai CREDIS, UNIREG, Savoie Mont Blanc Népfőiskola, az ANACEJ, a franciaországi Települési Gyermekönkormányzatok Országos Egyesülete),
• Hollandia (Hollandiai Jóléti Intézet),
• Egyesült Királyság (Közösségfejlesztés Alapítvány, Devon megyei Önkormányzat Közösségi Művelődési Osztálya, Devon megyei Szövetkezetfejlesztési Ügynökség, Northern College, Ruskin College, Skót Közösségi Művelődési Tanács),
• Spanyolország ("La Caixa" Alapítvány) és
• Dánia (PLS Consult Ltd).

Dokumentumok