Dokumentumok

Nyomtatóbarát változat

Cím:	A civil szervezetekben bíznak leginkább az emberek, a politikusokban a legkevésbé
Szerző:	Péterfi Ferenc
Ország:	Magyarország
A kiadás helye:
A kiadás éve:	2006
Kiadó:	Önkorkép
Terjedelem:
Nyelv:	magyar
Tárgyszavak:	ÁRH, Önkorkép
Állomány:	ÁRH sajtóvisszhang 2006
Forditas:
Megjegyzés:
Annotáció:
Leltár:
Raktári jelzet:	E

FŐCÍM: A civil szervezetekben bíznak leginkább az emberek, a politikusokban a legkevésbé

Az egy évvel korábbi vizsgálatot 2006 szeptemberének második felében jórészt megismételve, a 2005-ben megkérdezett 4500 állampolgár után 2006-ban 5000 állampolgárt kérdeztek közösségi munkások és önkéntesek az ország valamennyi megyéjében arról, mennyire bíznak meg a hivatalos intézményeinkben. A Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya által vezetett vizsgálat gyorsmérlege szerint a közbizalom részben stagnál, egyes elemeiben talán még tovább romlott a múlt évihez képest.

Továbbra is a politikusok iránti bizalmatlanság a legdrámaibb. Hasonlóan elutasítóak, de már szolidabb mértékben a válaszadók a parlament iránti bizalom mértékét illetően. Valamelyest erősödött a rendőrség iránti bizalom, Vizsgálták még az igazságszolgáltatás, és az önkormányzatok iránti bizalmi helyzetet is, de a 2006-os vizsgálat bizalmi nyertese a civil társadalom lett. Arra a kérdésre, hogy Mennyire bízik a civil társadalomban, a nonprofit
szervezetekben, a válaszadók több mint a fele 52,3% - az eléggé és a nagyon válaszokat jelölte meg.

Szöveg közti alcím: Meglepetés a rendőrség elfogadottsága

Már 2005-ben meglepetést okozott a rendőrség viszonylagos elfogadottságának mértéke (egyaránt 49% volt a pozitív választás: nagyon- és eléggé elégedett, és a negatív minősítés: nem nagyon - vagy egyáltalán nem elégedett). Most szeptemberre egy kicsit még tovább javult a megítélésük: 49,5%-ra emelkedett a pozitív válaszokat jelentő elfogadás és 48,5% lett az elutasítást képviselők aránya.Mint ahogy a többi kérdésnél általában is, az idén márciusban történt adatfelvétel jóval kedvezőbb képet mutatott a rendőrségre nézve. (Akkor 51,5% jelölte a bizalmát, és csak 45,4% volt a bizalmatlansági index.)

Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom a megkérdezettek szerint javulóban van, 38-ról 40,2%-ra változott a pozitív válaszok és 59-ről 57%-ra csökkent a negatív választások aránya.

SZÖVEG KÖZTI ALCÍM: A bizalom nyertese a civil társadalom

A Mennyire bízik meg a civil társadalomban, a nonprofit szervezetekben kérdésre kapott válaszok szerint ez a szektor sikeres szereplő lett. A végletes válaszok közül 12,8% a nagyon és csak 10,8% az egyáltalán nem elégedettségi aránya. A két mérsékeltebb viszonynál 39,5 az eléggé és csak 28,2% a nem nagyon válasz. Így összesítve 52,3% lett a pozitív választás, ami a közel 5000 válaszadó szerint a felsorolt ötféle intézmény közül a közbizalmat legerősebben élvező szereplővé tette a civil társadalmat. Magas volt viszont a nem tudok erre válaszolni megjelölés, ami jelzi, hogy lassan kerül a köztudatba, a közhasználatba a társadalom harmadik szektora, s jelentős azok aránya, akik még nem tudják pontosan értelmezni ezt az új fogalmat.

Ahogy múlt évben is, a legnagyobb bizalommegvonás most is a politikusokkal kapcsolatos. 2005-ben a megkérdezettek mindössze 9%-a jelölt pozitív választ és 87 százalék volt elutasító. Hasonló, de tovább romló adatokat mértünk most szeptemberben: pozitívan már csak a válaszolók 8,1%-a vélekedett; a nem nagyon és az egyáltalán nem elégedett választás együttesen 88,4%-ra növekedett. Említésre méltó ugyanakkor, hogy ezen belül 6%-kal nőtt a kategorikus elutasítás. (Az idén márciusban megkérdezett minta viszont arra az időszakra nagyon pozitív változás jelzett: 19,6% a pozitív és csak 77,1% a negatív válaszok együttese. Ez a pozitív arány szeptemberre visszaesett a tavalyi szint közelébe.)

Hasonlóan 2005-höz, a politikusok ebben az évben is valamivel jobban szerepeltek a parlament intézményébe burkolózva, hiszen itt egy évszázados intézmény tekintélye védte őket. Ez a relatíve jobb kép most szeptemberre valamelyest romlott: a valamilyen mértékben
elégedettek aránya 15%-ról 2006-ban 13,5%-ra csökkent, a bizalmatlanoké pedig 2,9%-kal, azaz 81,9-ra növekedett.

SZÖVEG KÖZTI ALCÍM: Romlófélben az önkormányzatok megítélése is

Az önkormányzatok elégedettségi indexe ugyancsak romlófélben van: az elégedettség kétféle fokozata együttesen 3,2%-kal csökkent, a negatív választás pedig 52-ról 56,5%-ra növekedett. Ez a határozott romlás az önkormányzati választások előtti napokban - akkor történtek az idén a lekérdezések meglepő volt.

A Mennyire tud befolyással lenni a lakóhelyét érintő ügyekben? kérdésre a bizakodóbb válaszok aránya ( határozottan úgy gondolom, valamennyire úgy gondolom) a múlt évi 36%-ról 38,7%-ra emelkedett, ugyanakkor a nem nagyon - egyáltalán nem válaszoké 61%-ról 57,6-re csökkent. Ellentmondás, hogy miközben az önkormányzatokban való bizalom általában csökken, a saját eredményes befolyás esélyének hite ugyanezekkel a szervezetekkel kapcsolatosan növekedőben van. Talán az új önkormányzatok megválasztásában, a velük való jobb együttműködés reményében, vagy éppen a korábbival való szakításban és az új választott testületektől annak kikényszerítésében bízhatnak a válaszolók.

Harmadik kérdésükkel azt tudakolták a vizsgálat készítői, hogy az elmúlt 12 hónapban tettek-e a válaszolók olyan lépéseket, amelyek valamiféle állásfoglalást, kezdeményezést, esetleg más tevőleges véleménynyilvánítást hordoztak közösségi ügyekben. Az eredményből látszik, hogy a helyi döntéshozatalban illetékesnek tartott szervezetek közül az önkormányzati képviselőket és a polgármesteri hivatalt kereste fel a válaszolók több mint egynegyede a maga, vagy a közössége ügyeiben. Csupán 7% körüli a távolabbi, országos intézmények megkeresése.

A 2006. szeptemberi adatok azt jelzik, hogy a közbizalom és az állampolgári aktivitás hazai állapotában nem történt jelentős változás a két egymást követő év szeptemberében felvett adatok szerint. Az elmozdulások mértéke gyakran nem sokkal nagyobb, mint az ilyen vizsgálatba kalkulálható hibahatár mértéke. Egyetlen markánsabb teljesítménye van ennek a bizalmi felmérésnek: a civil társadalom, amelyet a válaszadók több mint a fele részesített bizalmáról.Az összefoglaló értékeléshez hozzá tartozik, hogy a 2005-ös vizsgálat egy viszonylag nyugodt belpolitikai időszakban történt, míg a 2006-os kérdezést megelőzően került nyilvánosságra a miniszterelnök komoly belpolitikai vihart kavart balatonöszödi beszéde, s közvetlen megelőzték a kérdezést a Kossuth téri tüntetések és a TV-székház elleni durva támadások. Ezeknek az eseményeknek a közvetlen tükröződése azonban nem volt kimutatható, talán azért nem, mert a kérdőíveknek csupán 10%-át töltötték ki Budapesten.

SZÖVEG KÖZTI ALCÍM: Rossz állapotban a közbizalom

Mindazonáltal ismét bebizonyosodott, hogy a közbizalom nagyon rossz állapotban van a mai Magyarországon, aminek számtalan negatív következménye lehet. Például a megszorítások és megígért reformok végigviteléhez szükség lenne a társadalomra is, s nem csak mint mozdulatlan, passzív, elszenvedőre, hanem aktív szereplőként, közreműködőként is. A bizalmatlanság ilyen mélypontja ugyanakkor komoly gazdasági következményeket is magában hordoz. Többe kerül az a folyamat, amelynek a bizalmi közeg hiányával is meg kell küzdenie, mint ahol építhetnek egymásra a szereplők, ahol bíznak egymásban. Nagyon komoly befektetésekre lenne szükség a társadalmi tőke fejlesztése tekintetében, s a valódi társadalmi párbeszéd kialakulására, mikro- és makroszinten egyaránt.


Összeállította Péterfi Ferenc

Dokumentumok