Dokumentumok
Nyomtatóbarát változat
Cím:
Hogyan fakasszunk forrásokat?
Szerző:
Ország:
Magyarország
A kiadás helye:
Királd
A kiadás éve:
2003
Kiadó:
Terjedelem:
Nyelv:
Tárgyszavak:
közösségfejlesztés, Királd
Állomány:
Közösségi erőforrások fejlesztése Ózd kistérségében
Forditas:
Megjegyzés:
Annotáció:
Leltár:
Raktári jelzet:
E

Hogyan fakasszunk forrásokat?

Kistérségi konferencia a közösségfejlesztésről, Királd 2003. március 6.


1.) Előzmény:

A 2000-es évek nagy társadalmi feszültségét az Ózd- Putnok kistérségben a bányák bezárása okozta. Ezeknek a gondoknak az enyhítésére indított a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Közművelődési Intézet a volt bányásztelepülések térségében közösségfejlesztési programot, amelyhez megnyerte hazai és nemzetközi szakmai szervezetek együttműködését is.

Az Ózd- Putnok kistérségben elkezdődött közösségfejlesztő folyamat kulcstelepülése Királd, ahol 2000 szeptemberében zárták be a bányát. Mi egy évvel később 2001 szeptemberében, majd 2002 januárjában kezdtük a közös munkát ezen a településen.

Ezzel párhuzamosan zajlott a másik folyamat, a kistérség valamennyi településére kiterjedő tájékozódó munka, amelynek során két részben ellátogattunk a térség valamennyi településére. Megkerestük az érintett önkormányzatok egy-egy képviselőjét (lehetőség szerint a polgármestert), s beszélgettünk mindenütt helyi civil szervezetnek, vagy a helyi társadalomnak egy-két meghatározó személyiségével, is.

2002. júniusában Putnok és környékén, szeptemberben pedig Ózd és környékén jártunk kistérségi tapasztalatok gyűjtésére. Tapasztalatainkat – melyeket elsősorban a térségben élők véleményeiből, közérzetéből, az általuk látott problémák és a lehetőségek megnevezéséből állítottunk össze -, egy hosszabb összegzésbe foglaltuk. Ennek az anyagnak a legfontosabb következtetéseit olvashatják most az érdeklődők.

2.) Munkánk célja:

Királdon a kö zösségfejlesztés módszereivel a helyi viszonyok közösségi feltárását és a lakosság aktivizálását indítottuk el. Megpróbáltunk mozgásokat létrehozni és a lakosság cselekvési készenlétét, kedvét megerősíteni. Ráébreszteni a helyi közösséget, hogyan keresse meg és használja ki a saját erőforrásait és szervezze meg önmagát. Önszervező folyamatokat kezdeményeztünk, s igyekszünk segíteni a helyi közösségnek, hogy képessé váljon az általa elindított cselekvések fenntartására is.

Mindvégig hangsúlyozzuk, hogy a közösségfejlesztés módszere és eszközei a helyi változások kezdeményezésében és alakításában korlátozottak, alapvető strukturális problémák megoldásához, kezeléséhez kormányzati, regionális források és eszközök szükségesek – bár ezek hatékonyságát is megsoks zorozhatja a közösségfejlesztés során aktivizált, a civil öntevékenységre felkészült helyi társadalom.

A kistérségi konferenciának az a célja, hogy az itt található települések megismerjék a királdi tapasztalatokat, s kedvet kapjanak közösen tervezni és eg yüttesen is cselekedni azokban a kérdésekben, amelyeknek a megoldására egy-egy település önmagában nem lenne elég erős. Úgy látjuk, hogy komoly tartalékai vannak a kistérségben a kommunikáció és a további együttműködések fejlesztésének, amely megnövelheti az esélyüket külső források megtalálásában, befogadásában és hasznosításában is.

3.) A térségben hallott vélemények összefoglalása: belülről fakadó, már meglévő erőforrások (erősségek) , belülről fakadó hiányosságok (gyengeségek) , külső támogató tényezők (lehetőségek) valamint, külső látható nehézségek (veszélyek) kategóriákba.

Erősségek (belülről fakadó erőforrások):

- Különlegesen szép táji adottságok (a Sajó folyó, Uppony hg., változatos domborzati viszonyok)
- Tenni akaró kistérségi társulás, amelyek mintául is tudnak szolgálni (civil szervezetek, közösségi szolgáltatások, rendezvények, stb.)
- Gyermekönkormányzatok
- Vannak erős helyi csoportok, akik már a munka kezdetén megszólíthatóak
- Használatban lévő ingatlanok (tábor, park, erdőrész, kastély)
- Vannak kihasználatlan számítógépek és egyéb eszközök
- Az önkormányzatok néhány településen támogatják a fiatalok letelepedését
- Helyi tudások
- Adakozó, települési szinten is felelősséget vállaló (együttműködő) helyi vállalkozók
- Kidolgozott átképző-foglalkoztató programok
- Nincs még többgenerációs munkanélküliség
- Nincsenek megoldhatatlannak látszó helyi konfliktusok (szomszédsági, településközi szinten)
- Együttműködő szakmai intézmények (MK, képző intézmények, helyi önkormányzatok)
határon is átnyúló, jó kapcsolatok
Gyengeségek (belülről fakadó hiányok) :

- A térségben magas a munkanélküliek száma
- Kevés a helyi vállalkozó
- Nem igazán vállalkozó szelleműek az emberek;
- Kevés a civil szervezetek száma a térségben
- Nincs hagyománya az öntevékenységnek, az állampolgári kezdeményezéseknek
- Kevés szolgáltatás, gyakran alacsony színvonalon
- Információáramlás lassú és nehézkes
- A települések nem használják ki a kapcsolati tőkéjüket (partnerszervezetek, társtelepülések, együttműködő települések, elszármazottak), nehézkes közöttük a belső kommunikáció
- Rossz közlekedési adottságok, neheze n megközelíthetők egyes települések
- Képzési - átképzési - foglalkoztatási programok nem tudnak alkalmazkodni a piac igényeihez
- A térségbe irányuló forrásoknak csak egy csekély részét tudja felhasználni a térség, jelentős része a támogatóknál marad
Lehetőségek (külső támogató tényezők):

- Kiaknázatlan táji adottságok (a táj lehasználása nélkül igénybe vehető lehetőség – fenntartható fejlődési folyamat) pl. Sajó folyó, Uppony hg., stb.
- Kiemelten támogatott térség (országosan, EU)
- Vannak már működő és fejleszthető falusi turizmusra alkalmas ingatlanok és vannak felújításra váró, e célra is alkalmas ingatlanok, táborhelyek
- A turizmus mint kifejleszthető üzletág (képzés, informatikai-, kommunikációs-, szolgáltatásbeli fejlesztéssel)
- Helyi tudások feltérképezése és megőrzésük szervezése
- Meglévő civil társadalom fel nem tárt erőforrásai, ezen a területen fejlesztő munka
- Módszer – érdekeltségi rendszer kidolgozása arra, hogy a helyi (helyben működő) vállalkozások helyi munkaerőt alkalmazzanak
- A már sikeres gazdasági, településfejlesztési modellek tapasztalataira építkező fejlesztés lehetősége
- Munkaügyi-képzési együttműködések
- Ingatlanárak piacképessé tétele (kereslet kihasználásával, infrastruktúrafejlesztéssel, közlekedésfejlesztéssel, szolgáltatásfejlesztéssel, oktatásfejlesztéssel)
- Fiatalok helyben tartásának erősítése egzisztenciatámogatással, más kedvezmé-nyekkel (telekvásárlás, házépítés, stb.)
- Keresnek ingatlant (külföldiek-belföldiek)
- Rendezői szerep elnyerése (fogathajtó VB ) és a hozzá kapcsolódó kapcsolatépítés lehetősége, a vendégek helyben tartásának szervezési lehetősége
Veszélyek (külső veszélyeztető tényezők):

- Képzettek, fiatalok elmennek, nem térnek vissza
- Elöregedő települések (mind emberi, mind infrastrukturális vonatkozásban)
- Cigány lakosság szegregálódása (településszinten is)
- Alacsony képzettséghez alacsony munkaerőt igénylő munkáltatók idetelepülése – munkaerő kizsákmányolás
- Életszínvonal romlásával a megélhetési bűnözés emelkedése, az életminőség romlása (egészségi állapot, szociális helyzet, intézményi ellátottság)
- Környezetkárosító tevékenységek szaporodása, ha az elsődleges (kizárólagos) szempont a tőkebefektetés és a munkahelyteremtés.

4..) Jó példák a helyi és térségi erőforrások, kezdeményezések összehangolására:


Arló:
- műemlék templom mellett parkoló építése (MK)
- összejárnak a Nőklubba (kirándulás, estek, stb.) aktív csapat

Bánréve:
- 400 fm vízelvezető árok kiásása, mélyítése (MK)
- Települési Egészségterv

Borsodbóta:

Borsodnádasd:
- jubileumi emlékpark építése, művelődési ház felújítása (MK)

Borsodszentgyörgy:
- általános iskolában balesetveszélyes tanterem felújítása (MK)

Gömörszőlős:
- erdőtelepítés, facsemete ültetés (MK)

Hangony:
- település szépí tése, járdaépítés (MK)

Hét:
- hősi emlékmű kijavítása (MK)
- térburkolat kialakítása (MK)
- héti tó rendbetétele

Járdánháza:
- régi iskola lebontása (MK)
- parkoló kialakítása (MK)

Kelemér:
- Tompa Mihály emlékház felújítása (MK)
- gömöri fejfák tartósítása (MK)
- Község határában védősávok kialakítása (MK)
- Védett növények élőhelyének megóvása (MK)

Királd:
- közösségi összefogás (forrás, egyesület, helyi lap, gyereknap, választási est, stb.)

Putnok:
- gömöri múzeum külső felújítása (MK)
- serényi kastély parkjának rendezése, kerítésépítés, újrafüvesítés, virágok élősövény, sétányok kialakítása, serényi kripta kialakítása (MK)
- izraelita temető gondozása (MK)
- gömörexpo szabadtéri színpad építése (MK)
- középiskolai kollégium külső festése (MK)
- városi könyvtár épületéből mentőállomás és orvosi ügyelet kialakítása (MK)

Sajómercse:
- önkormányzati közterületek parkosítása (MK)
- kultúrház külső és belső felújítása (MK)

Sajóvelezd:
- emlékpark kialakítása, rendezése (MK)
- orvosi rendelő és művelődési ház felújítása (MK)

Sáta:
- polgármesteri hivatal átalakítása (MK)
- halatvéni forrás és bevezető út rendezése (MK)

Serényfalva:
- a helyi református közösség nagyon összetartó, de beszálltak a templomépítésbe a katolikusok is, holland diákok is. Asszonyok ebédet hordtak, mindenki dolgozott
- négy osztályos alsó tagozatos új iskola kialakítása (MK)
- községi ravatalozó és környezetének kialakítása (MK)
- millenniumi emlékmű építése (MK)

5.) A térségben felvetett ötletek szakterület szerinti összesítése
- Helyi gazdaság fejlesztését célzó programok : Bánréve, Borsodbóta, Csokvaomány, Domaháza, Kissikátor, Királd, Sajóvelezd, Sáta, Uppony

- Helyi cselekvést szorgalmazó ügyek (helyben magvalósított konkrét programok): Bánréve, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Domaháza,

- Turizmust előtérbe helyező programötletek : Borsodnádasd, Hét, Királd, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajóvelezd

-Fiatalokkal kellene foglalkozni, további ösztönző folyamatokkal segíteni a helybenmaradásukat; a helyi kötődésük, identitásuk megerősítésére : Dubicsány, Királd, Sajópüspöki, Serényfalva, Hét

- Telekommunikációs körülmények fejlesztése : mobil térerő, informatikai együttműködések, honlapok közös működtetése

- Teleház indítása : Kissikátor, Sajópüspöki, Királd

6.) A közösségfejlesztők ajánlásai a kistérségi munka folytatására


7.) Konkrét lépéslehetőségek:

- Különféle fórumok kialakítása, folyamatos működtetése a térségben (pl. képzési tanács, kistérségi fejlesztési tanács, civil kerekasztal, közösen működtetett népfőiskolai estek); partnerségi programok kezdeményezése civilek, önkormányzatok, szakemberek közreműködésével.

- Közösségi munkás hálózat létrehozása több település összefogásával, a Munkaügyi Központtal együttműködve: az elinduló helyi kezdeményezések megerősítésére, a közösségi intézményépítés feladatára.

Lehetséges források, kapacitások a további munkához:

Királd, 2003. március 6.

A közösségfejlesztési program szervezői:

A közösségfejlesztési program vezetője:
Péterfi Ferenc (Magyar Művelődési Intézet; peterfi@kka.hu )
A kistérségi feltárás felkelőse:
Kovács Edit (Civil Kollégium Alapítvány; kedit@kka.hu )
A királdi munka felelőse:
Molnár Aranka (BAZ Megyei Közművelődési Intézet; ari@freemail.hu)

A program támogatója: a PHARE ACCESS program

Dokumentumok