Bevezetés
Tanulmányunk az Európa Tanács részére készült és a közösségfejlesztéssel foglalkozik. Pontosabban az olyan intézmények létrehozásának szükségességével, amelyek képesek Európa társadalmi, gazdasági és környezeti megújulásához, a demokrácia kibontakozásához nélkülözhetetlen közösségfejlesztést támogatni.
Kontextus és értelmezés
Néhány szó a meghatározásról. A közösségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az emberek képesekké válnak arra, hogy helyi közösségeikben maguk határozzák meg a sorsukat alakító viszonyokat. A közösségfejlesztés elnevezés nem általánosan ismert fogalom. Európai kontextusban a "közösség" kifejezést könnyen azonosítják az "Európai Közösséggel". Valóban tartalmaznak hasonló jellemzőket és értékeket, mint például a kooperáció és a partneri kapcsolat. Ugyanakkor a közösségfejlesztés kategória, ahogy azt az Európa Tanács értelmezi, jól körülhatárolható helyi közösségekre vonatkozik, és sokkal inkább jelenti a 30 ezres lélekszámúnál kisebb csoportokat, mint a 300 milliós politikai rendszereket. A közösségfejlesztést ilyen vonatkozásban meg kell különböztetnünk a regionális, országos és európai fejlesztéstől. Ugyanakkor azok nélkülözhetetlen kiegészítője is, olyan elem, amely a részvételen alapuló demokratikus társadalmak legitimációjához és fejlesztéséhez alapvetően fontos.
A közösségfejlesztés elnevezést Európa sok országában nem használják, gyakran más néven fordul elő, ezért minden esetet külön meg kell vizsgálnunk. Több országban helyi, illetve szomszédsági fejlesztésként ismerik. Mindezek ellenére van esély arra, hogy megtaláljuk a közös jellemzőket.
A közösségfejlesztés olyan stratégia, amely egyik oldalról az emberek, - mint állampolgárok, lakosok, és fogyasztók, - a másik oldalról az intézmények, - általában állami intézmények, mint például a helyhatóságok, - közötti kapcsolatokkal foglalkozik, de a magánszektorra is kiterjed tevékenységi köre. Feladatai közé tartozik a helyi állampolgári szervezetek támogatása, és ezen szervezetek valamint az állami intézmények közötti jobb megértés és egyenlő alapokon történő együttműködés kiépítése. A partneri kapcsolatra összpontosít tehát - arra a partneri kapcsolatra, amely az egyes területek megújulását támogató szervezetek és azon állampolgárok között jön létre, akik a helyi szervezetekben tevékenykedve igyekeznek hatni saját közösségük fejlesztésére.
Az említett megközelítésmód olyan alapelvekre és jellemzőkre épül, amelyek
alapján a döntéshozók, a kormány és az állampolgárok értékelhetik a
közösségfejlesztés sikerét.
- Közösség. Célja, hogy a közösségi szellem és
együttműködés javuljon, és olyan integrált megközelítést tegyen magáévá, amely
kielégíti a közösség igényeit.
- Részvétel. Támogatnia kell az emberek részvételét az önkéntes
tevékenységekben és közügyekben.
- Partneri kapcsolat. Fokozni kell annak a lehetőségét, hogy nyílt
partnerkapcsolatok alakuljanak ki a közösségek által vezetett szervezetek, valamint az
állami és magánszektor között annak érdekében, hogy a szervezetek érzékenyebbek
legyenek a helyi lakosok problémái és szükségletei iránt.
- Pozitív akciók. Figyelembe kell vennie a hátrányos helyzetűek különleges
igényeit, és céltámogatást kell biztosítania a leginkább rászorulóknak.
- Ösztönzés. Segítenie kell az emberek önbecsülésének, tudásának és
képességeinek fejlesztését, hogy befolyásolni tudják a változásokat.
Közösség által vezetett fejlesztésre egyaránt láthatunk példát vidéki és városi környezetben is. Olyan területekkel foglalkozik, mint az egészségügy, a közösség jóléte, a szegénység elleni harc, munkalehetőségek teremtése, a lakáshelyzet és a környezet javítása, a szabadidős tevékenységek valamint a művészetek fejlesztése.
A közösségfejlesztés egyre szélesebb körben elfogadott, mint az emberek közügyekben való tevékenységét és részvételét fokozó módszer, amely rávilágít a fejletlen, hátrányos és deprivált területek felszín alatt rejtőző problémáira. A célkitűzések között szerepel a közösségek erősítése, az élet minőségének javítása, és minden egyén és közösség számára egyenlő esély biztosítása ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés előnyeiből részesedjenek. Hatékonyan egészíti ki a társadalmi, gazdasági és környezeti tervezést, regionális, országos és nemzetközi szinten egyaránt. A közösségek megújulása és fejlesztése különböző formákban történhet, és leginkább a kormány és az emberek közötti együttműködés és párbeszéd minőségétől, valamint a rendelkezésre álló erőforrásoktól függ.
Több országban, Kelet- és Nyugat-Európában egyaránt az állam és az önkéntes állampolgári kezdeményezések közötti kapcsolat gyakran ellenséges vagy hierarchikus jellegű. Ez a tapasztalat markánsan megfogalmazódott az Európa Tanács által 1991-ben Budapesten rendezett "A politika és az állampolgárok" című, a kelet-nyugati kapcsolatokkal foglalkozó konferencián. A konferencia azt a következtetést vonta le, hogy egész Európára érvényes jogalkotásra van szükség ahhoz, hogy biztosítani lehessen az önkéntes állampolgári szervezeteknek azokat az "eszközöket és kereteket, amelyek lehetővé teszik céljaik megvalósítását." (Az 1991. május 16-i zárónyilatkozat tervezete, Európa Tanács.)
A demokrácia kiszélesítése, az egyenlőtlenségek felszámolása
A társadalmakban nem egyszerűen a szavazás lehetősége, hanem a közügyekben való részvétel joga és kötelessége, valamint az állampolgárok részéről megnyilvánuló aktivitás az, ami igazán fontos. Az állampolgári akciók révén érhető el, hogy az egyéni problémák támogatást, az egyéni vélemények pedig fórumot kapjanak. A dialógusra és a vélemények befogadására képes intézmények hiánya még demokratikus társadalmakban is meglehetősen ingoványos talajt jelent, amelyen nyitott politikai rendszerek helyett zárt társadalmak alakulnak ki. Fontos annak felismerése, hogy a helyi önkormányzatok és más hasonló intézmények ne csak meghallgassák a véleményeket, hanem bátorítsák és támogassák is a helyi állampolgári kezdeményezéseket, mégha azok kritikus hangvételűek is, hiszen ez biztosítja a demokrácia vérkeringését. Ha az állampolgárok felismerik, hogy képesek hatni a kormányra, hogy a kormány az Ő kormányuk, bizalom és kölcsönös megértés alakul ki a tehetetlenség, cinizmus és elidegenedés helyett.
Azokon a területeken és közösségekben, ahol az erőforrások korlátozottak, ahol
strukturális egyenlőtlenség uralkodik és a döntéshozatali mechanizmusba való
beleszólás akadályokba ütközik, rengeteg probléma merül fel. Az egyéni és
közösségi kezdeményezések gyakran kerülnek konfliktusba az állami és magánszféra
fejlesztési elképzeléseivel, például olyan kérdésekben, mint a mérgező
hulladékok elhelyezése, az autópályák építése, vagy a különféle
szolgáltatások biztosítása. Az állampolgári közösségi akcióknak ez az aspektusa
központi jelentőségű a közösségfejlesztés szempontjából. A helyi
kezdeményezéseket gyakran a hivatalok olyan hibás döntései váltják ki, amelyekbe a
lakosságnak kevés beleszólást engedtek. Más esetekben ezek a kezdeményezések
képesek új fejlesztési tevékenységekbe is bekapcsolódni. Az intézmények által
végzett közösségfejlesztésnek pro-aktívnak kell lennie, vagyis már a
döntéshozatal és végrehajtás korai stádiumában a hivatalok ne csak konzultáljanak
az állampolgárokkal, hanem tegyenek pozitív lépéseket a döntések és programok
kidolgozásának és bevezetésének támogatására. A szakemberek inkább legyenek
"on-tap", mint "on-top" /inkább készségesek legyenek, és ne
üljenek magas lovon/. A jó közösségfejlesztési munkához az alábbi feltételek
érvényesülése szükséges:
1./ A közösségfejlesztésnek tudatosítania kell, hogy a közösségek véleményének
meghallgatása és a döntéshozatalba való bevonásuk alapvető fontosságú.
2./ A hatóságok részéről átfogó stratégiára van szükség, amely
lehetővé teszi, hogy a szélesedő demokratizálódás áthassa a társadalmi és
gazdasági tervezés, valamint a szolgáltatás minden területét.
3./ Biztosítani kell, hogy az állampolgári közösségek hozzájussanak a szakmai
támogatáshoz, a technikai tanácsokhoz, felszerelésekhez, anyagi forrásokhoz és
ezáltal hatékonyan részt vehessenek a folyamat irányításában.
Az Európa Tanács világosan felismerte, hogy a közösségfejlesztés nemcsak az önkormányzatok és a helyi demokrácia számára alapvető jelentőségű, hanem az "új" Európa demokratikus alapjainak a kiépítéséhez is nélkülözhetetlen. A közösségfejlesztés tapasztalatait és helyes gyakorlatát széles körben kell támogatni, demonstrálni, és Európa-szerte népszerűsíteni a döntéshozatal minden szintjén. A közösségfejlesztés elkötelezettjei tisztában vannak azzal, hogy a helyi hatóságokat és helyi közösségeket egyaránt meg kell győzniük a közösségfejlesztés hatékonyságáról. Más tevékenységekhez hasonlóan a közösségfejlesztést is lehet jól vagy rosszul végrehajtani, és nagyon fontos, hogy mindig a legjobb megoldást válasszuk. Egészen mostanáig hiányzott a közösségfejlesztés pontos értékelése és sok esetben elmaradt a közösségfejlesztési kezdeményezések hatásainak a felmérése. A közösségfejlesztés sok pénzbe és időbe kerül mindazok számára, akik részt vesznek benne, de szétzilált és demoralizált közösségek esetében még sokkal több a kiadás.
Az Európa Tanács azt is felismerte, hogy a közösségfejlesztés támogatásában és eredményeinek alkalmazásában a kulcsszerep a helyi hatóságoké, amelyek közvetítő szerepet töltenek be az állam és az állampolgárok között. Hogy ennek a feladatnak jól megfelelhessenek, a közösségfejlesztési stratégiák alkalmazásához a helyi hatóságoknak Európában mindenhol támogatásra és bátorításra van szükségük.
A közösségfejlesztésről szóló l989-es határozat
l989-ben az Európa Tanács elfogadta az Európai Helyi és Regionális Hatóságok Konferenciája által előterjesztett határozatot a közösségfejlesztésről. A dokumentum arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségfejlesztést "az európai helyi és regionális önkormányzatok legfontosabb politikai feladatai között kell számon tartani", mivel az "fontos tanulságokat és inspirációt adhat a kormányzatnak és a hatóságoknak". A határozat elismerte a nem-kormányzati szervezetek és üzleti vállalkozások fontos szerepét a stratégiák és programok megvalósításában. A határozat különös nyomatékot helyez annak hangsúlyozására, hogy sürgős lépéseket kell tenni olyan európai hatáskörű testületek létrehozására, amelyek helyi, országos és regionális szinten egyaránt széles körben képesek demonstrálni és népszerűsíteni a közösségfejlesztésből adódó előnyöket.
Nem sokkal az l989-es határozatot követően l989 őszén a Közösségfejlesztési Alapítvány (Community Development Foundation, CDF) az Európa Tanáccsal és Európa Bizottsággal együttműködve nemzetközi konferenciát rendezett, többek között azzal a céllal, hogy megvizsgálja a határozat megvalósításának lehetséges módozatait. A konferencián kilenc ország csaknem kétszáz küldötte vett részt. A résztvevők között helyet kaptak parlamenti képviselők, helyi és regionális vezetők, a társadalmi, kormányzati és a magánszféra jeles képviselői, a közösségfejlesztésben járatos gyakorlati szakemberek. A konferencia megvizsgálta, hogy a különböző szektorok milyen mértékű támogatást igényelnek, milyen szerep vár l992-ben a közösségfejlesztésre, és hogy a helyi állampolgári kezdeményezések milyen módon befolyásolhatják a változásokat. A konferencia l989 őszén ülésezett, amikor Európa-szerte felejthetetlen változások zajlottak. A konferenciáról közleményt adtak ki "Az állampolgárok Európája? Közösségfejlesztés Európában 1992 előestéjén" címmel (McConnell, l990).
A konferencia részletes javaslatot dolgozott ki arra nézve, hogyan valósítsák meg
a konferencia célkitűzéseit és miképpen használják fel az európai
közösségfejlesztés tapasztalatait. A javaslat a következő elemeket tartalmazta:
- olyan adatbázist kell létrehozni, amely tartalmazza azokat az európai
közösségfejlesztési kezdeményezéseket és technológiákat, amelyek a hálózatok
kiépítéséhez és az adatcseréhez szükségesek;
- információs, tanácsadói és dokumentációs szolgálatot kell kiépíteni a helyi
és regionális hatóságok, a nem-kormányzati szervezetek, valamint az üzleti szféra
részére egyaránt;
- olyan lobby-szervezeteket kell létrehozni, amelyek figyelemmel kísérik és
befolyásolni tudják az európai politikát;
- szakmai továbbképzést, konferenciákat és publikációkat kell szervezni, ezek
révén kell támogatni és népszerűsíteni a helyes gyakorlati módszereket;
- olyan kutatási lehetőséget kell teremteni, amellyel lehetővé válik a
közösségfejlesztési programok értékelése és a nemzetközi szintű
összehasonlító elemzések elvégzése.
Hogy a javaslatoknak érvényt szerezzen, az Európa Tanács felkérte a Közösségfejlesztési Alapítványt (CDF), hogy vegye számba mindazokat az európai szervezeteket, amelyek a fenti támogatásokban részt vállalnak, vagy a fejlesztéssel kapcsolatban javaslatuk van.
Az Európa Tanács álláspontja az, hogy ahol erre mód nyílik, az említett
szolgáltatásokat a már meglévő intézmények keretein belül kell kiépíteni. Ennek
megfelelően az alábbi egyetértés született a CDF feladatairól:
- a támogatási rendszer kiépítésére vonatkozó javaslatok gyakorlati
tesztelése a potenciális igénybevevők között végzett vizsgálatok segítségével;
- azoknak az országos és európai hatáskörű szervezeteknek a számbavétele, amelyek
már eddig is nyújtottak, vagy a jövőben terveznek nyújtani ilyen jellegű
szolgáltatásokat Európában;
- amennyiben szükséges, konkrét javaslatok kidolgozása új szolgáltatások
kialakítása érdekében.